Az Országos Református Cigánymisszió munkatársai visszatekintettek a programokkal gazdagon átszőtt 2021-es évre, és felidézték legkedvesebb emlékeiket. Beszállás, indul a nosztalgiavonat!
Dani Eszter zsinati missziói irodavezető:
– Számomra a 2021-es év egyik legkedvesebb, legfelemelőbb eseménye az Együtt-egymásért képzés diplomaosztója volt szeptemberben, amikor négy évfolyam résztvevőivel és a munkatársakkal csaknem ötvenen lehettünk együtt. Öröm volt végignézni a végzett hallgatókon, akik a saját helyükön szolgálnak, beépítve mindazt, amit közösségfejlesztő képzésünkön tanulhattak, benne maradva a közösség hálózatában – és reménységgel tekinteni az újakra, akik lelkesen várták a képzés indítását.
Szolgálatunk egyik legfontosabb gyümölcse, célja az ő terepen végzett szolgálatuk. Jó ezt látni, hogy képzéssel, hálózatépítéssel hozzá tudunk járulni, motiváljuk őket, és szakmai eszközöket is kezükbe adhatunk, amivel segítjük szolgálatukat. Hálás vagyok munkatársainkért, akik ezt a képzést szervezik, annak minden tartalmi és adminisztrációs részét kézben tartják.
Tóth Anita országos cigánymissziós referens:
– Mindenért hálás vagyok, ami 2021-ben történt velem, velünk. Személyes életemet két közeli családtagom elvesztése nehezítette, aminek fájdalmát ma is hordozom, de hálás vagyok, hogy Isten őket adta nekem családtagul, továbbá hálás vagyok az együtt töltött évekért és Isten vigasztalásáért, békességéért.
Az Országos Cigánymisszió szolgálatai közül két pillanatot szeretnék kiragadni a sok-sok közül, ami nagyon emlékezetes a szívemnek. Az egyik az idei nyáron, Kecskeméten rendezett kiengesztelődési szemináriumunk során megtapasztalt egység a Krisztusban. Cigány és nem cigány testvérekkel töltöttünk el egy hétvégét Krisztus keresztje előtt, elé víve minden sérülésünket, fájdalmunkat, sebünket, talán még a haragunkat is. A szeminárium végére Isten kegyelméből, mi, cigányok és nem cigányok összekapaszkodva, egymásra borulva, egymást ölelve, vigasztalva, sírva, nevetve, fel- és megszabadultan tudtunk hálát adni és dicsérni az Urat, hogy megvallhattuk, kinyilváníthattuk egymás és Isten előtt minden terhünket, minden fájdalmunkat, egymástól erősödve, egymástól tanulva békességet nyerhettünk. S elhívásunk, szolgálatunk zászlajára tűzhettük, megerősíthettük, hogy munkáljuk a megbékélést és kiengesztelődést a közösségeinkben.
A másik pillanat, amiért hálás vagyok, és ha erre gondolok, mosoly ül az arcomra, az országos konferenciánkhoz kötődik. Két évvel ezelőtt első alkalommal érkezett hozzánk egy fiatalember. Kicsit félénknek és visszahúzódónak tűnt, még nem igazán kapcsolódott be a konferencia programjába, többször láttam, hogy az előadások alatt inkább a folyosón üldögél, és olvas. Lazán kacsolódott más testvérekhez. Eltelt két év, a gyülekezetében önkéntes munkatársként dolgozik, és idén októberben már régi ismerősként érkezett hozzánk.
Nagy meglepetésemre a kiscsoportos munka bemutatása folyamán ő érkezett a színpadra, és a saját csoportja munkáját nagyon színesen, üdén, viccesen mutatta be, még egy rövid bizonyságtételt is „elrejtett” benne. Ezek a pillanatok a hála pillanatai, hogy Isten látja a szolgálatunkat, összeköt bennünket, hogy valóban egy test tagjaiként működjünk, és megáld minket.
Ignácz Andrea HEKS-projektkoordinátor:
– 2021-ben nagyon sok kiemelkedő pillanat volt a szolgálatban, de egy, ami talán kicsit össze is foglalja az évet, az Országos Cigánymissziós Konferencián történt, Berekfürdőn, októberben. Amellett, hogy nagyon sok ismert és új testvérünkkel találkozhattunk, és a gyermekek, fiatalok neveléséről segítéséről beszélgettünk, egy hagyományteremtő szokást is bemutattunk a cigánymisszióban elkötelezett gyülekezeteknek.
A vándorbot, melyet a különböző gyülekezeti, közösségi eseményeken üzenetekkel ellátott szalagokkal öltöztetnek fel a testvérek, idén első alkalommal Újléta gyülekezetéhez került. Azért kiemelkedő számomra ez a pillanat, mert Újléta a HEKS (a Svájci Protestáns Egyházak segélyszervezete) által támogatott program 2021-ben induló ciklusának új gyülekezete, illetve az Együtt Egymásért képzés régi-új résztvevője – cigánymissziós tevékenységükön látszik elhívásuk, elkötelezettségük. A következő évekre kívánok még a Cigánymissziónak sok hasonló gyülekezetet, mint Újléta!
Tomes Attila Együtt-egymásért mentor:
– Sok minden történ a 2021-es évben. Két tényezőt emelek ki.
Szolgálatunkban nagy hangsúlyt kap a kiengesztelődés. Mindannyian elmondhatjuk: Jézus azért jött a földre hogy, kiengesztelje az Atyát értünk, megváltsa bűneinket. Az Atya Jézusban megbocsát mindazoknak, akik hozzá mennek. Sokszor mégis azt tapasztaljuk, hogy megakad a fejlődés sok keresztyén ember életében.
Miért? Mert ő maga nem engesztelődött ki, nem bocsátott meg az Atyának, tüske van a szívében valamilyen veszteség, gyász, fájdalom, felfoghatatlan dolog miatt. A kecskeméti és a bódvaszilasi kiengesztelődési szemináriumon is átélhettük a függőleges és vízszintes megbocsátás hatalmas csodáját. A mostani elsős diákok között is van olyan, aki átélte a kölcsönös megbocsátást, így erősíti az Együtt-Egymásért csapatát.
Emlékezetes az is, amikor az Együtt-Egymásért keresztyén közösségfejlesztő képzésre készültünk novemberben. Sajnos nem tarthattuk meg jelenléti részvétellel a képzést, csak online. A mostani másodikosok nagyon ügyesek az online, zoomos világban. Az első évfolyamosok közül kevesen használták eddig a Zoom felületét, ezért úgy döntöttünk Raab-Fitos Renivel, hogy meglátogatjuk a diákokat, átadjuk a hétvége képzési anyagát, és ahol kell, segítünk a Zoom letöltésében, és megmutatjuk a használatát.
A laki diákok az elsősök táborát erősítik (hála az Úrnak értük). Látogatásom előtt telefonon egyeztettünk, hogy kinek van laptopja, kinek van mobilja, kinek kell segítség a program telepítésében. Megörültem, hogy mindenkinek lesz miről bejelentkeznie, egészen addig, ameddig az egyik laptopot bekapcsoltuk, és koreai nyelven jelent meg minden. Itt kezdtem kicsit pánikolni, miképpen fogjuk megoldani, hogy magyarul tudják a testvérek használni.
Távsegítséget kértem Dezső Attila kommunikációs munkatársamtól. Neki köszönhetően hibrid megoldás jött létre, dél-koreai–magyar koprodukcióban. Így a laki testvérek is részt tudtak venni a képzésen. Sem a távolság, sem a nyelv, sem semmi más nem akadályozhatott meg bennünket abban, hogy az Úrnak szolgáljunk, és tanuljunk.
Dezső Attila cigánymissziós kommunikációs munkatárs:
– Rögtön kettőt is kiemelnék: az egyik a tavaszi oltáskampányunk, melynek során református gyülekezeti tagokat és szakembereket kértünk fel arra, hogy mondják el, számukra miért fontos a koronavírus elleni vakcina. Videóink sok emberhez elértek Facebookon és YouTube-on, de úgy gondolom, ha csak néhányan döntöttek a védőoltás mellett, már megérte belevágnunk.
Nagyon nagy szakmai és lelki töltet volt még a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozón való részvételünk: úgy éreztem, minden korábbinál szervesebb része lehettünk a fesztivál forgatagának. Színes programjainkat rengetegen látogatták, remek volt látni cigány és nem cigány fiatalok egyetértését és közös örömét – nem véletlenül adtam az eseményről írt beszámolóm címének „A mennyország előíze” címet. Olyan jó lenne, ha ezt a békét a mindennapokban is megtapasztalnánk!