Életre szóló hit- és közösségi élmény

A koronavírus-járvány jelentősen felforgatta a KRSZH országos eseményeit: tavaly elmaradt a szokásos szeptemberi tanévnyitó, idén áprilisban pedig szűk körben emlékeztek meg a szakkollégiumok az intézményhálózat megalapításának 10. évfordulójáról.

2021. szeptember 25-26-án, a RefoRom szervezésében, Zánkán újból találkozhatott egymással hazánk több száz cigány szakkollégistája, a programsorozat részeként pedig egy majd’ ötven fős delegáció vehetett részt az olaszországi Assisit, Rómát, Vatikánt és Velencét érintő hatnapos kiránduláson.

„Assisi a ferences rend egykori központja volt. A léha életéből megtérő, a rendet alapító Ferenc és társai által épített kápolna fölé ma székesegyház magasodik” – mesélte Mózes Áron, a WISZ igazgatója. „A városból letekintve készítettem egy fotót, melyen a székesegyházból kiindul egy szivárvány ív. Számomra ma is az özönvíz utáni szövetségkötés jelképe” – tette hozzá.

„Számomra felejthetetlen élmény marad az utazás, szerencsésnek érzem magam és hálás vagyok, hogy egy lehettem azok közül, akik képviselik a Wálit” – fogalmazott Rostás Melinda orvosi diagnosztikai analitikus hallgató. „A látnivalók mellett szeretném kiemelni, hogy egy fontos konferencia keretein belül ellátogattunk Rómába, a Római Magyar Akadémiára. Elgondolkodtató volt számomra az, amikor az egyik előadó arról beszélt, hogy náluk már az is nagy teljesítmény, ha a cigány fiatalságot meg tudják tanítani olvasni és írni.

Mi pedig ott ültünk egyetemistaként, jómagam már egy diplomával a hátam mögött, szakkollégista társam, Godót Katalin pedig már a doktori programban van. Valahogy abban a pillanatban ezerszerése felértékelődött mindez a szememben, mert az évek során nem tűnt olyan nagy dolognak, hogy egyetemista vagyok” – vélekedett Melinda.

A Debreceni Egyetem Humán Tudományok doktori iskolájának tagja, Godó Katalin szerint olyan bakancslistás helyeket tekinthetett meg az út során, mint a Colosseum, vagy Szent Péter tér, ám nem tudott elvonatkoztatni a Ferenc pápával való találkozás jelentette élménytől – a katolikus egyházfő audiencián fogadta a KRSZH küldöttségét.

„Őszintén és szívből hálás vagyok ezért a kuriózumért, hiszen nagyon kevesen mondhatják el magukról, hogy eljutottak a Vatikánba hátrányos helyzetű család sarjaként és emberi közelségből érintkezhettek az egyik legméltóságteljesebb személlyel” – mondta.

Molnár Angelika, a Károli Gáspár Református Egyetem történelem-angol tanári szakos hallgatója, a RefoRom tagja szintén az audienciát emelte ki a majd’ egy hét élményei közül: „Meglepő volt számomra, hogy milyen mélyen érintett a Szentatyával való találkozás a Vatikánban, fél órával később is kissé szédültem az örömtől, annyira felfoghatatlan volt számomra ez az élmény.”

„Számomra a legfelemelőbb pillanat az volt, amikor a pápai audencián cigány és nemcigány értelmiségiek együtt énekelhettük el a cigány himnuszt” – vette át a szót a WISZ-es Balogh Márk Roland. „Akkor értettem meg igazán, mit is jelent az, hogy összetartozunk. Sok új embert ismertem meg, és azt éreztem, hogy bár az ország különböző pontjairól mentünk, mégis egy közösségként éltük meg ezt az utazást. Hiszem, hogy az a plusz, amit a római út adott, megmarad a szakkollégiumok közötti kapcsolatokban, és remélem, hogy sok lehetőségünk lesz még arra, hogy így, együtt szerezzünk közös élményeket” – adott hangot örömének Márk, aki a Debreceni Egyetem magyar szakán végzi tanulmányait.

Az ELTE csecsemő- és kisgyermeknevelő szakának idén első éves hallgatója, Flóra Enikő számára sokat jelentett, hogy eljuthatott Olaszországba és láthatta a tengert, de hitben is erősítő volt számára a hatnapos túra. „Nem gondoltam volna, hogy ennyire megérint majd a Ferenc pápával való találkozás. Nagyon köszönöm Kocsis Fülöp atyának és Orosz Atanáz atyának a busszal történő utazásunk során elhangzott igéket is” – emelte kis Enikő az utazáson részt vevő görögkatolikus püspököket.

Sebestyén Marianna a RefoRom hallgatóit kísérte el az intézmény mentoraként és tanáraként. „Tudtuk, hogy egy életre szóló hitéleti és közösségi élményben lesz részünk; mindamellett, hogy Olaszország nevezetességei, kvázi maga az élő történelem tárul majd a szemünk elé” – mondta.

„Fantasztikus helyeken jártunk, rengeteg élményt és barátokat szereztünk, hiszen a KRSZH keretein belül mind egyek vagyunk. Rendkívül hálás vagyok a lehetőségért; azért, hogy részese lehetettem ennek a csodának és minden téren feltöltődve térhettem haza” – tette hozzá.

Geletóczky Titanilla alig egy hónapja csatlakozott a RefoRom közösségéhez, amikor megtudta, hogy ő is ott lehet az Olaszországba induló buszon több más szakkollégistával. „Mindössze egyszer találkoztam futólag a társaimmal és az intézmény munkatársaival korábban, mégis akkora szeretet vett körbe, hogy egyáltalán nem éreztem azt, hogy kilógnék, mert nem ismerek szinte senkit” – vélekedett a Semmelweis Egyetem konduktor alapszakos hallgatója.

„Hitéletileg nagyon megerősítette az alapokat bennem ez az utazás, hiszen mindig olyan igeversekkel találkoztam, melyekről sajnos az aggodalmak között elfelejtkezem. Ilyen például az, amikor Jézus Isten gondviseléséről beszél Máté evangéliumának 6. részében, a 25-34. versekben” – mondta Titanilla.

Mózes Áron WISZ-igazgató a következőképpen summázta az Olaszországban töltött napokat: „Nem gondolom, hogy az út közben bármit fel kellett volna adnom a református gyökerű Krisztus-hitemből. de jó volt megerősödni, közösséget tapasztalni abban, amit titkos jellel az őskeresztyének halként kódoltak: „Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó”, mindannyiunk számára. És azért is voltunk ott, hogy megalapozott büszkeséggel mutassunk példát más országoknak a romák hátrányaikból való támogatására.”