Cigánymissziós konferenciát szervezett a Missio Reformata nonprofit szervezet Rimaszombatban, a Csillagházban november 20-án, ahol bemutatták a cigányság felemelkedését szolgáló készülő stratégiájukat. Előadások hangzottak el a befogadás nehézségeiről, különböző modellekről, gyülekezeti fejlesztési programokról.
Tóth Zsuzsanna lévita, a szlovákiai református cigánymisszió referense a konferencia megnyitásaként felidézte az elmúlt év szakmai tevékenységét.
Tavaly külföldi szervezetek is jelen voltak Svájból és Hollandiából. Akkor az első lépésről szólt a konferencia, amelyre több gyülekezetből is eljöttek. Vetítéssel egybekötött előadással számolt be a cigánymisszió éves tevékenységről, így a Nyilas Misi cipősdoboz-akciótól kezdve az evangelizációkon, bábmissziós előadásokon keresztül a nyári táborokig.
Érted néven cigánymisszós zenekar alakult. Tagjai szívesen összejárnak, s meghívásokat is kapnak, ekkor tudnak beszélni a cigánymisszós szolgálatról. A sok kis gyülekezet lelkesen várja a fellépéseket. Emlékezetes az oroszkai fellépésük is, ahol templomot avattak.
Szeretnék felkarolni azokat, akikben ambíció van. Barkán tanoda és „biztos kezdet ház” épül. Felsővályban a régi iskola épületében folyik hasonló munka. Csatán már meg is nyílt az első tanoda, s a tevékenységük példaértékű.
Cigánymissziós stratégia kidolgozásán munkálkodnak
Több külföldi és nemzetközi konferencia valósult meg, s számos stratégiai megbeszélést folytattak a közös cél érdekében, hogy egy irányvonal mentén elindulhassanak, s egy alapdokumentumot kidolgozzanak.
A stratégiai gondolkodásról Mózes Áron, a magyarországi Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatója tartott előadást, aki az Egyházi Fejlesztőkkel és Pontyos Tamás kollégájával mint moderátor segédkezett a kutatás és a stratégia megalkotásában.
Kérdőíves kutatás során azt próbálták kideríteni, milyen helyzetben élnek közöttünk a cigányok. A kérdőívek nagyon csekély számban érkeztek vissza, így az érdektelenség miatt nem kaptak érdemi információkat. Lesújtó adatokra derült fény, melyekre főképpen a feszültség a jellemző.
„A romák nem élnek aktív gyülekezeti életet, csak a jelentős életeseményeknél jelennek meg a református gyülekezetekben. A tartós találkozás a hittanoktatáskor valósul meg. A kitöltők nagy hányada viszont érez személyes és gyülekezeti felelősséget. A válaszadók fele, harmada a cigányokról negatív véleményt fogalmaz meg” – mondta. Hozzátette, hogy a válaszok nem tükröznek stratégiai gondolkodást ezen a téren.
A konferencia teljes beszámolója elolvasható a Felvidek.ma oldalán, ide kattintva.
Még több kép a galériánkban, itt.
Fotók: Dezső Attila