A HEKS (Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete) 2017 óta támogatja a Magyarországi Református Egyház fenntartásában működő általános iskolák befogadóbbá válását. Ma már több mint tucatnyi intézmény végez inklúziót célzó fejlesztést, tavaszi hálózati találkozójuknak a Református Szeretetszolgálat (RSZ) székháza adott otthont. A május 22-i, egész napos műhelyfoglalkozáson tizenegy iskola több mint ötven munkatársa vett részt.
![DA_20230522-6](/media/images/DA_20230522-6.width-800.jpg)
Legutóbb decemberben, a Budapest-Fasori Református Kollégium Julianna Általános Iskolájában gyűltek össze intézményvezetők és pedagógusok – csaknem negyvenen – hálózati találkozó céljából, most pedig még többen jöttek el az ország több részéről, hogy megismerjék egymás jó gyakorlatait és közösen keressenek megoldásokat a felmerülő kihívásokra.
A nyitásként megtekintett, a legutóbbi Aranyhíd cigány vers- és prózamondó versenyről készült összefoglaló videó után Eperjesi Tamás, az RSZ felzárkózási osztályvezetője köszöntötte a találkozó résztvevőit, és vázolta fel röviden az inkluzív iskolai program helyét a református felzárkózási szolgálatok között.
![DA_20230522-1](/media/images/DA_20230522-1.width-1280.jpg)
Sztojka Szabina, a Cigánymisszió vezetője és az RSZ Felzárkózási Osztályának lelkipásztora nyitó áhítatában Péter és Kornéliusz története alapján hívta arra a jelenlévőket, hogy gondoljanak egy cigány fiatalra, a vele való kapcsolatra, összegyűjtve a hozzá kapcsolódó érzéseket és kihívásokat.
„Most értem meg igazán, hogy Isten nem személyválogató” – idézte a lelkész Péter szavait Az apostolok cselekedetei 10,34-ből. Ezt az inklúzió alapvetése, hiszen minden pedagógusnak Isten csodás teremtményeként kell tekintenie a diákjaira, származástól, bőrszíntől, élethelyzettől függetlenül. Csakis így válhatnak a legnehezebben leküzdhető akadályok is lehetőséggé.
![DA_20230522-2](/media/images/DA_20230522-2.width-1280.jpg)
A nap nagy részében Pintérné Lázok Orsolya, a Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolájának intézményvezetője, és Gál Zsolt, az iskola tanára, illetve az alkotópedagógiai műhely vezetője – egyúttal az inklúziós program mentorai – facilitálta a közös munkát.
Zsolt bemutatta a program mérföldköveit a 2017-es intézményi kutatástól kezdve, a 2018-as pilotprojekten és a növekedésnek induláson, majd a Covid miatti megbillenésen keresztül az Inkluzív Református Iskolák Hálózatának megszületéséig. A hálózatosodás eredménye volt új belépők mellett a mentorációs folyamat erősítése – ezt a programban a Pressley Ridge Alapítvány kezdte el –, melyre a hálózat a közeljövőben mentorműhelyt szeretne indítani a szakember-utánpótlást szem előtt tartva.
![DA_20230522-7](/media/images/DA_20230522-7.width-1280.jpg)
„További céljaink, hogy 2024 után, új pályázat keretében még több iskola csatlakozzon a hálózathoz, melynek egyre erősebb helye lesz a Magyarországi Református Egyházban” – fogalmazott Zsolt, aki szintén reményét fejezte ki a mentorhálózat kialakítása és az inklúzióval foglalkozó képzési portfólió – főként a Református Pedagógiai Intézet és a Károli Gáspár Református Egyetem bevonásával – megerősítése kapcsán. Orsolya a Szervezetfejlesztés dimenzióiról tartott előadást, részletezve, mennyi mindenre van szükség az inklúziós folyamatban.
A résztvevők ezután intézményenként folytatták az együtt gondolkozást. A kisebb csoportokban végzett feladatok között párba állították az inkluzív értékeket a lélek gyümölcseivel, majd választ kerestek a saját iskolájuk befogadó folyamataival kapcsolatos kérdésekre, Orsolya előadásához kapcsolódóan.
![DSC06325](/media/images/DSC06325.width-1280.jpg)
A találkozóra elfogadta a meghívást Brucker László, egyházunk Oktatási Szolgálatának főigazgatója, aki röviden tájékoztatta a résztvevő iskolákat a református oktatás és felzárkózás kapcsolatáról és a két területet érintő aktualitásokról. A szakember örömét fejezte ki az inklúziós folyamatba bekapcsolódó református intézmények növekvő számát illetően, nem rejtve véka alá azt a kihívást, amellyel az érintett iskolák napi szinten találkoznak.
Bruckner László szerint a közeljövőben hangsúlyos lesz a református oktatás erősítése a Felzárkózó Települések programban részt vevő települések esetében – a találkozón részt vett több református FETE-munkatárs is –, a szakképzésben, illetve elengedhetetlen az együttműködés a Tankerületi Központokkal azokon a területeken, ahol az szükséges. „Isten azokat bízta ránk, akik között élünk” – fogalmazott a főigazgató, hozzátéve, hogy a zsinat áprilisi, balatonszárszói ülésén határozat született a református oktatási intézmények számára kötelezővé tett transzparens felvételi eljárásról.
![DSC06363](/media/images/DSC06363.width-1280.jpg)
A hálózati találkozó további részében három intézmény mutatta be egy-egy jó gyakorlatát szemléletes és inspiráló prezentációkon keresztül. A Magyarcsanádi Református Általános Iskolában alkalmazott beszélgetőkörökről, az órai működést meghatározó csoportszabályokról és azok alkalmazásáról Baranyi Bettina intézményvezető, a jutalmazó rendszerről pedig az iskola pszichológusa tartott előadást. Az iskola példaértékű munkájáról tavaly videót készítettünk, mely itt tekinthető meg:
A drávafoki Pécsi Református Kollégium Csikesz Sándor Általános Iskolájának munkatársai két jó gyakorlatot is a résztvevők elé tártak. A „Kapcsolatban” nevet viselő programjuk – melyről Unger Károlyné beszélt – a probléma- és konfliktuskezelést célozza a két nagy parancsolatot (ld. Máté 22,37-38) szem előtt tartva. Az iskola másik hangsúlyos projektje a Tankert, amely a természet megismerését, védelmét, és alapvető mezőgazdasági ismeretek elsajátítását segíti, már több mint tíz éve – ezt Gedó Ibolya mutatta be.
![DSC06385](/media/images/DSC06385.width-1280.jpg)
A nemesgörzsönyi Vargha Gyula Református Általános Iskolában „Szülők akadémiája” működik, melyről Békefi Imre intézményvezető mesélt. A program elősegíti, hogy a diákok szülei megismerjék az iskolában zajló folyamatokat, egyúttal saját elakadásaikhoz is segítséget kapjanak.
![DSC06389](/media/images/DSC06389.width-1280.jpg)
Az Inkluzív Református Iskolák Hálózatának tavaszi találkozója szakmailag és emberileg is közelebb hozta az egymástól több száz kilométerre lévő iskolák munkatársait, egyúttal újabb lépést jelentett a nap elején elhangzott, elérni kívánt célok felé.