A HEKS (Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete) 2017 óta támogatja a Magyarországi Református Egyház fenntartásában működő általános iskolák befogadóbbá válását. Ma már több mint tucatnyi intézmény végez inklúziót célzó fejlesztést, tavaszi hálózati találkozójuknak a Református Szeretetszolgálat (RSZ) székháza adott otthont. A május 22-i, egész napos műhelyfoglalkozáson tizenegy iskola több mint ötven munkatársa vett részt.
Legutóbb decemberben, a Budapest-Fasori Református Kollégium Julianna Általános Iskolájában gyűltek össze intézményvezetők és pedagógusok – csaknem negyvenen – hálózati találkozó céljából, most pedig még többen jöttek el az ország több részéről, hogy megismerjék egymás jó gyakorlatait és közösen keressenek megoldásokat a felmerülő kihívásokra.
A nyitásként megtekintett, a legutóbbi Aranyhíd cigány vers- és prózamondó versenyről készült összefoglaló videó után Eperjesi Tamás, az RSZ felzárkózási osztályvezetője köszöntötte a találkozó résztvevőit, és vázolta fel röviden az inkluzív iskolai program helyét a református felzárkózási szolgálatok között.
Sztojka Szabina, a Cigánymisszió vezetője és az RSZ Felzárkózási Osztályának lelkipásztora nyitó áhítatában Péter és Kornéliusz története alapján hívta arra a jelenlévőket, hogy gondoljanak egy cigány fiatalra, a vele való kapcsolatra, összegyűjtve a hozzá kapcsolódó érzéseket és kihívásokat.
„Most értem meg igazán, hogy Isten nem személyválogató” – idézte a lelkész Péter szavait Az apostolok cselekedetei 10,34-ből. Ezt az inklúzió alapvetése, hiszen minden pedagógusnak Isten csodás teremtményeként kell tekintenie a diákjaira, származástól, bőrszíntől, élethelyzettől függetlenül. Csakis így válhatnak a legnehezebben leküzdhető akadályok is lehetőséggé.
A nap nagy részében Pintérné Lázok Orsolya, a Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolájának intézményvezetője, és Gál Zsolt, az iskola tanára, illetve az alkotópedagógiai műhely vezetője – egyúttal az inklúziós program mentorai – facilitálta a közös munkát.
Zsolt bemutatta a program mérföldköveit a 2017-es intézményi kutatástól kezdve, a 2018-as pilotprojekten és a növekedésnek induláson, majd a Covid miatti megbillenésen keresztül az Inkluzív Református Iskolák Hálózatának megszületéséig. A hálózatosodás eredménye volt új belépők mellett a mentorációs folyamat erősítése – ezt a programban a Pressley Ridge Alapítvány kezdte el –, melyre a hálózat a közeljövőben mentorműhelyt szeretne indítani a szakember-utánpótlást szem előtt tartva.
„További céljaink, hogy 2024 után, új pályázat keretében még több iskola csatlakozzon a hálózathoz, melynek egyre erősebb helye lesz a Magyarországi Református Egyházban” – fogalmazott Zsolt, aki szintén reményét fejezte ki a mentorhálózat kialakítása és az inklúzióval foglalkozó képzési portfólió – főként a Református Pedagógiai Intézet és a Károli Gáspár Református Egyetem bevonásával – megerősítése kapcsán. Orsolya a Szervezetfejlesztés dimenzióiról tartott előadást, részletezve, mennyi mindenre van szükség az inklúziós folyamatban.
A résztvevők ezután intézményenként folytatták az együtt gondolkozást. A kisebb csoportokban végzett feladatok között párba állították az inkluzív értékeket a lélek gyümölcseivel, majd választ kerestek a saját iskolájuk befogadó folyamataival kapcsolatos kérdésekre, Orsolya előadásához kapcsolódóan.
A találkozóra elfogadta a meghívást Brucker László, egyházunk Oktatási Szolgálatának főigazgatója, aki röviden tájékoztatta a résztvevő iskolákat a református oktatás és felzárkózás kapcsolatáról és a két területet érintő aktualitásokról. A szakember örömét fejezte ki az inklúziós folyamatba bekapcsolódó református intézmények növekvő számát illetően, nem rejtve véka alá azt a kihívást, amellyel az érintett iskolák napi szinten találkoznak.
Bruckner László szerint a közeljövőben hangsúlyos lesz a református oktatás erősítése a Felzárkózó Települések programban részt vevő települések esetében – a találkozón részt vett több református FETE-munkatárs is –, a szakképzésben, illetve elengedhetetlen az együttműködés a Tankerületi Központokkal azokon a területeken, ahol az szükséges. „Isten azokat bízta ránk, akik között élünk” – fogalmazott a főigazgató, hozzátéve, hogy a zsinat áprilisi, balatonszárszói ülésén határozat született a református oktatási intézmények számára kötelezővé tett transzparens felvételi eljárásról.
A hálózati találkozó további részében három intézmény mutatta be egy-egy jó gyakorlatát szemléletes és inspiráló prezentációkon keresztül. A Magyarcsanádi Református Általános Iskolában alkalmazott beszélgetőkörökről, az órai működést meghatározó csoportszabályokról és azok alkalmazásáról Baranyi Bettina intézményvezető, a jutalmazó rendszerről pedig az iskola pszichológusa tartott előadást. Az iskola példaértékű munkájáról tavaly videót készítettünk, mely itt tekinthető meg:
A drávafoki Pécsi Református Kollégium Csikesz Sándor Általános Iskolájának munkatársai két jó gyakorlatot is a résztvevők elé tártak. A „Kapcsolatban” nevet viselő programjuk – melyről Unger Károlyné beszélt – a probléma- és konfliktuskezelést célozza a két nagy parancsolatot (ld. Máté 22,37-38) szem előtt tartva. Az iskola másik hangsúlyos projektje a Tankert, amely a természet megismerését, védelmét, és alapvető mezőgazdasági ismeretek elsajátítását segíti, már több mint tíz éve – ezt Gedó Ibolya mutatta be.
A nemesgörzsönyi Vargha Gyula Református Általános Iskolában „Szülők akadémiája” működik, melyről Békefi Imre intézményvezető mesélt. A program elősegíti, hogy a diákok szülei megismerjék az iskolában zajló folyamatokat, egyúttal saját elakadásaikhoz is segítséget kapjanak.
Az Inkluzív Református Iskolák Hálózatának tavaszi találkozója szakmailag és emberileg is közelebb hozta az egymástól több száz kilométerre lévő iskolák munkatársait, egyúttal újabb lépést jelentett a nap elején elhangzott, elérni kívánt célok felé.