Többek között erről is szó esett szerda délután a debreceni CAMPUS Fesztiválon, a Szólj Be a Papnak! csapata által szervezett „Hit-Híd-Cigányzene” elnevezésű pódiumbeszélgetésen, ahol Czapp József mikepércsi református lelkipásztor kérdezte Erdős Fruzsina énekest és Oláh Józsefet, a Parno Graszt frontemberét.
A Szólj Be a Papnak ökumenikus, önkéntes közössége 2017 eleje óta szervez kocsmai evangelizációkat és igyekszik közelebb hozni az emberekhez Isten igéjét, például fesztiválokon. A Debrecenből indult kezdeményezés azóta számtalan magyarországi helyszínt meghódított – Budapesten a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány együttműködésével –, de a Partiumban, Erdélyben, a Felvidéken, sőt a müncheni magyar közösségben is tartottak már SZBAP-alkalmat.
A debreceni CAMPUS Fesztiválon megalakulásuk óta jelen vannak, az idei – jelenleg is zajló – eseményre pedig az állandó sátras jelenlét mellett két pódiumbeszélgetéssel is készültek. Július 19-én szerdán délután „Hit-Híd-Cigányzene” címmel többek között arra keresték a választ, hogy Milyen kapcsolat van a tradicionális cigányzene és a vallásosság között? Illetve a zene hidat képez-e hívők és nem hívők, cigányok és nem cigányok között?
A meghívott vendégek egyike Oláh József, a paszabi Parno Graszt cigányzenekar frontembere volt, aki elmondta, hogy bár ő maga református, egyik gyermekét felesége után mégis katolikusnak keresztelték, ahol annyira meghatotta a misét cerebráló atya éneke, hogy sírva jött ki a templomból.
„Ezen felbuzdulva odamentem a paszabi református lelkészhez néhány éve, hogy nem lehetne-e az énekeskönyvi énekeket átírni fiatalosabbra, modernebbre, cigányosabbra?” – fűzte hozzá a zenész, hozzátéve, hogy már elkezdte gyűjteni azokat az énekeket, melyek megszólítják a lelkét, és amelyeket át fog hangszerelni a közeljövőben. „Bár eredmény még nem született, de azt hallottam, hogy már a debreceni Püspöki Hivatalba is eljutott a tervem híre!” – fűzte hozzá.
Mind József, mind pedig Fruzsina kihangsúlyozta, a színpadon állva gyakran kapja el őket az érzés, hogy itt valami nagy dolog történik, amin sokat emel a közönség reakciója is. „Számomra önkívületi élmény, amikor látom, hogy a csujogatásra az emberek megszabadulnak a fesztültségeiktől” – mondta az énekesnő.
A beszélgetésen szóba kerültek a cigány temetések is, melyek a moderátor Czapp József szerint mindig megérintik otthon, Mikepércsen, hiszen a roma családoknál tapasztalható érzelmek egy nem cigány búcsúztatón már nincsenek jelen. „Egyszer egy virrasztás hangja odahallatszott a házunkhoz – számomra is csodálatos, hogy az emberek így adják ki magukból a fájdalmat” – tette hozzá Fruzsina.
A mikepércsi lelkész arra is kíváncsi volt, hogy a vendégek szerint a cigányzene megjelenhet a református istentiszteletek liturgiájában, melyre egyöntetű igen volt a válasz a részükről. „Nem eresztettem el a dolgot, 2-3 éven belül meg szeretném csinálni a református énekek áthangszerelését” – mondta Oláh József, Erdős Fruzsina pedig hozzátette, hogy „ha hit felfedezhető egy dalban, annak műfajtól függetlenül van helye az istentiszteleten”.
A beszélgetést szervező csapat nevéhez hűen a papnak való beszólás sem maradt el, amely egy kérdésben öltött testet Oláh József részéről, Czapp Józsefnek címezve: „Miért kötelező a leírt énekeket énekelni?” – érdeklődött a zenész, melyre a lelkipásztor frappáns választ adott: „A működési rendet és litrugiát egy adott testület határozza meg, de a közösségek – akár Paszabon, akár Mikepércsen – dönthetnek úgy, hogy azt éneklik, amit az emberek szeretnek” – vélekedett.
„Megvan a szabadságunk, hogy olyat is énekeljünk, amire az emberek nyitottabbak. Viszont nem baj az, hogy az egyházak megtartják a maguk sajátosságait, mert így nem történt volna Oláh Józsival az a csoda, hogy megérinti az ének a katolikus misén. A hitben vannak szintek, és ha az ember magasabb szintre jut a hitben, ezek az énekek megszólalnak számára. Azt azonban egyáltalán nem zárom ki, hogy Mikepércsen meg fog valósulni egy olyan istentisztelet, ahol a Parno Graszt fog dicsőíteni!” – zárta a beszélgetést a moderátor.
Köszönet a cikkben való közreműködésért Kiss Zitának, a Szólj Be a Papnak! alapító tagjának.
Fotók: Szabó Boglárka