Május 25-én ötödik alkalommal szervezte meg az Országos Református Cigánymisszió az Aranyhíd rap-, vers-, és prózamondó verseny döntőjét. Mintegy százan voltunk együtt ezen a szombati napon: az egész országból érkeztek gyermekek és fiatalok, hogy szavalhassanak, prózaszöveget mondhassanak, előadhassanak, hogy megmutassák a cigány kultúra gyöngyszemeit.
Az alkalom kezdetén Bandor Zoltán házigazda bemutatta a zsűri tagjait, Mészáros Blanka Junior Príma-díjas színésznőt, Ignácz Margit romológust, pedagógust, és Csányi Dávid színművészt, majd Eperjesi Tamás, a Református Szeretetszolgálat felzárkózási osztályvezetője szólt a jelenlévőkhöz.
„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a tanodák, gyülekezetek ilyen hihetetlen nagy számban jelentkeznek erre a versenyre. Ezen a napon a költészet és az irodalom élővé, áldottá válik. Köszönjük, hogy felkészültetek a versenyre, és köszönjük a tanároknak, a lelkészeknek, a pedagógus asszisztenseknek, a tanodavezetőknek és szülőknek, hogy felkészítenek benneteket” – hangsúlyozta.
Pena-Sztojka Szabina lelkipásztor, az Országos Református Cigánymisszió vezetője szolgált áhítattal a 139. zsoltár szavait magyarázva.
„Isten egy olyan Isten, aki ismeri a gondolatainkat, mielőtt még kimondtuk, kigondoltuk volna őket. Isten körülvesz bennünket, és már akkor a nevünkön szólított bennünket, mielőtt megfogantunk volna édesanyánk méhében. Isten egy olyan Isten, aki szerint csodálatosak vagyunk, úgy, ahogy vagyunk. Isten egy olyan Isten, aki szeretne még jobban ismerni bennünket. Isten minden és mindenki szeretne lenni nekünk” – helyezte a gyülekezet szívére.
A verseny előtt került sor az Ige az életemben fotópályázat ünnepélyes díjátadójára, amelynek eredményeit Váradi Levente, az Országos Református Cigánymisszió kommunikációs munkatársa ismertette. Különdíjban részesült a Biharkeresztesi Napkelet Tanoda és Gyirgyó Dénes (Esztár), harmadik helyezést ért el Horváth Mirella (Lak), valamint Szalai Renáta és Lakatos Edvárd (Mátészalka-Kertváros). Második helyezésben részesült Pusztai Attila Pál (Kecskemét) és Dányi Milán (Lak). Az első helyett pedig Petrik Evelin Jázmin (Kecskemét) és Dömötör Menta Kiara (Hódmezővásárhely) érte el.
Az átadót követően kezdetét vette az Aranyhíd döntője: elsőként Kecskemét, Kiskunhalas, Drávafok, Hencida, Mátészalka és Csengersima, majd a szünetet követően Magyarcsanád, Monok, Kisszekeres, Esztár, Csata és Kokad produkcióit csodálhattuk meg. Líra, próza, drámajáték, tánc és zene töltötte be a templom terét. Megható és lenyűgöző volt látni azt a sok-sok munkát, amellyel a gyermekek és fiatalok készültek, és ahogyan áradt az öröm, a jókedv és az áldás az előadásokból.
Petrik Evelin Jázmin saját verssel érkezett a versenyre. Szavalatát követően a kecskeméti Hajnalcsillag Tanodáról és a versírásról kérdeztük. „A tanodába szombatonként járok, és nagyon sokat segít a tanulásban, és abban is, hogy közelebb kerülhessek Istenhez. Régóta írok verseket, és második alkalommal veszek részt az Aranyhídon. Nagy hatással volt rám Lakatos Menyhért költészete. Hogy hogyan írok verseket? Jön egy ihlet, elvonulok csendben, s aztán igyekszem rímekbe szedni a gondolataimat” – mondta.
Kormány László lelkipásztor a kisszekeresi tanoda vezetője. Amikor a felkészülésről és a produkcióról beszélgettünk, elmondta, hogy negyedik alkalommal vannak itt, és a gyermekek mindig nagy izgalommal várják, a délutáni foglalkozások keretében készülnek fel. „Bármilyen régi történeteket is dolgozunk fel, és ma már talán nem ebben a formában élnek a családok, de valahol mégis az őseiknek a hagyományát tükrözik, ez a mi előadásunkban is megjelenik” – mondta.
Az Aranyhíd cigány vers- és prózamondó versenyre először 2019 áprilisában került sor, azzal a céllal, hogy a nagyközönség által kevésbé ismert, ám annál gazdagabb cigány irodalmat népszerűsítse. Az Aranyhíd 2024-ben egy új kategóriával, a rappel bővült. A kétfordulós versenyre a református tanodák és iskolák pályázhattak: a szakmai előzsűri először online értékelte pályázatokat, melyek közül a legjobbak mutatkozhattak be május 25-én.
A résztvevők egyéni, illetve csoportos munkával is jelentkezhettek, melyekben az ajánlott irodalomlistából, vagy szabadon választott verseket, meséket adhattak elő a többi résztvevő, illetve a zsűri előtt.
Az arany, ezüst és bronz minősítések mellett a zsűri különdíjakat is kiosztott az arra érdemes produkciók között.
Mészáros Blanka színművésznőt, a zsűri tagját kérdeztük arról, milyen érzések, gondolatok fogalmazódnak meg benne az előadásokat látva. „Nagy tisztelet jár a tanároknak és a felkészítőknek, hogy kihozzák a gyerekekből, ezekből a csodás gyémántokból, ami bennük van. Azzal, hogy ilyen értékes vers- és prózaszövegeket adnak számukra, hozzásegítik őket, hogy ami bennük van, ki tudjon teljesedni, és szárnyakat kapnak” – mondta. „Nagyon örültem a felkérésnek. Ahogyan elolvastam a levelet, melegség fogta el a szívemet. A kisbabám otthon van az édesapjával, megbeszéltem vele, hogy nekem ezen a szombaton itt kell lennem” – emelte ki.
2024-ben az Aranyhídon bronz minősítésben a hencidai tanoda, a mátészalkai tanoda, a csengersimai iskola, ezüst minősítésben a kecskeméti tanoda, a drávafoki iskola, a monoki iskola, a kokadi tanoda, arany minősítésben pedig a magyarcsanádi iskola, a csatai tanoda és a kisszekeresi tanoda részesült.
Szeretettel gratulálunk minden résztvevőnek! Mindezért egyedül Istené a dicsőség!
AZ ESEMÉNYRŐL KÉSZÜLT FOTÓRIPORTOT AZ ALÁBBI KÉPRE KATTINTVA TEKINTHETI MEG:
