A cigányságnak nincs egységes vallása. Általában igazodnak a környezetük vallásához, így hazánkban mindenféle felekezetű romák élnek, és például Bulgáriában vannak mind keresztény, mind muszlim cigányok.
A cigányság jobbára kívül rekedt a templomok falain és így az intézményes vallásosságon. Legtöbbször csak keresztelőkor és temetéskor veszik igénybe az egyházak szolgáltatásait. Viszont a cigányok nagyon vallásosak, hisznek Isten létében és egy transzcendens világban – csak nem feltétlenül a Heidelbergi káté tanítása szerint. A legtöbb magyarországi cigány katolikus, vannak reformátusok, elsősorban Észak-Kelet Magyarországon és az Alföldön, és újabban sok roma tért meg és lett tagja a neoprotestáns és szabadkeresztény kisegyházaknak is. Misszió iránti felelősségünket növeli, hogy sok halmozottan hátrányos cigány közösség épp olyan térségekben él, Szabolcs-Szatmárban és Hajdú-Biharban, ahol magasabb a reformátusok számaránya az országos átlagnál.
Nyitó kép: Kunhegyesi Ferenc: Bódvalenke balladája
Fotó: Nagy Viktor