A bódvaszilasi református gyülekezet társadalmi programjainak nyílt napján Langerné Victor Katalin, társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár és Riz Gábor országgyűlési képviselő is részt vett május 26-án.
„Nem test és vér ellen harcolunk” – idézte Meleg Attila lelkész a zsúfolásig megtelt templomban az efézusiakhoz írt levelet, leszögezve: hiba, ha a szellemi valóságot nem vesszük komolyan. Nem nemzetiségi kérdéseink vannak, hanem szellemi erőkkel való küzdelmeink. A végső kérdés tehát az, hogy újjászülettünk-e és Isten lelkével küzdünk-e a sötét erők ellen. Mert ha igen, akkor – és csakis akkor egyek tudunk lenni, származásra, szociális helyzetre, felekezetre való tekintet nélkül.
A bevezető áhítat után a gyakorlati megvalósulásról is beszámolt a kormányzati és HEKS-támogatással megvalósuló projektekben a cigány kultúrájú istentisztelet mellett gyerekfoglalkozások, kulturális képzés, zeneoktatás is helyet kap. Azt pedig, hogy épp ezek a projektek induljanak el, a helyiek döntötték el: „kineveztem mindenkit miniszternek, kiosztottam egy-egy lapot és tollat, és megkértem mindenkit, írja le, mit szeretne, ha megvalósulna” – osztotta meg gyakorlati közösségfejlesztő módszerét a lelkész. A projektek ezekből a teleírt lapokból kiindulva nőttek ki.
A romaintegráció fontos eleme a közmunka is, amelyben az egyházon keresztül 22 alkalmazott vesz részt a parkkarbantartótól az adminisztrátorig. A lelkész ezt nem csak jövedelemforrásként, de a diakóniára megnyíló lehetőségként is látja.
Langerné Victor Katalin felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkár elmondta: 2010 óta végre néven lehet nevezni a problémákat, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megoldjuk őket. Amíg nem beszélünk arról, hogy a túl korai gyerekvállalás a társadalmi mobilitás ellensége, addig nem tudjuk kezelni ezt a problémát. A 2010-es társadalmi felzárkóztatási stratégia ebben lényegi változást hozott, hosszútávon pedig a közmunkaprogram szemléletformáló erejében is bízik, és ebben külön bátorította és üdvözölte az egyházi szerepvállalást.
Riz Gábor országgyűlési képviselő a környék történetét vázolva kiemelte, hogy a számos ipari létesítmény átalakulásával és megszűntével a vidék nehéz helyzetbe került. Jelenleg azonban már nem csak munkanélküliséggel, de egy-egy betelepülő üzem esetében munkaerőhiánnyal is küzdenek. Egyes szakmákból ugyanis hiába képeznek szakembereket, azok szinte azonnal elvándolrolnak a régióból. A felzárkóztatási programok viszont a legnehezebb akadályt segítenek legyőzni: az emberben belül rejtőzőt, a kishitűséget, a kilépést a reménytelenségből.
Zsigmond István, az Emmi etnikai referense reflektív hozzászólásában a romák hazai történetét foglalta össze a jelenig ívelve, majd Molnár Illés, a református cigánymisszió munkatársa a HEKS svájci protestáns segélyszervezet gyülekezeti programokban betöltött támogató szerepét foglalta össze.
A beszédek és köszöntések vertikális dimenzióval egészültek ki a szendrői Cursillo zenei dicsőítőcsapatának éneke által. A gitárok, a kanna és a többszólamú ének hangjai nem csak a lelkesedésről, hitről és odaszántságról, de valódi zenei tudásról is árulkodtak.
A dicsőítés a templomon kívül, a parókia udvarán felállított sátor alatt is folytatódott, egészen amíg föl nem tálalták a helyeik által főzött ízletes ebédet. Ezután kerekasztalbeszélgetésen a környező településekről érkező polgármesterek, lelkészek is feltehették kérdéseiket Langerné Victor Katalinnak és Riz Gábornak.
Képek: István Tamás, Molnár Illés