A HEKS (Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete) öt éve támogatja a roma-nem roma együttműködést egyházunk gyülekezeteiben, nemrég pedig elindult a szervezet oktatási intézményekben zajló programja is. Az érdeklődők május 22-én, egy műhelynap keretein belül ismerkedhetnek meg az utóbbi projekt alapjául szolgáló kutatással, és annak távlati céljaival. A program hátteréről a svájci szervezet hazai cigánymisszióban dolgozó projektkoordinátorával, Velkey Laurával beszélgettünk.
Mit lehet tudni a HEKS inkluzív iskolákat segítő projektjéről?
Az általános iskolákkal történő együttműködés a HEKS országprogram második pillérét jelenti – a gyülekezeti programok már 2013 óta zajlanak szerte az országban. Maga az inkluzív oktatás – ahogyan az az UNESCO 1994-ben kiadott salamancai nyilatkozatában szerepel – annyit tesz, mint felismerni „hogy mindenki számára megfelelő iskolákat kell létrehozni, olyan intézményeket, melyek mindenkit befogadnak, sőt nagyra értékelik az emberek közötti különbségeket, segítik a tanulást és figyelembe veszik a személyes szükségleteket.”
Mivel a cigány tanulók lemorzsolódása már az általános iskola végén jelentős, ezért először ezen a szinten indultunk el. Noha korábban is foglalkoztunk cigány gyerekekkel gyülekezeti programjaink keretében (baba-mama klubokban, táborokban, tanodákban, szabadidős tevékenységek során), de ez az első alkalom, hogy oktatási intézményekkel közösen dolgozunk majd.
Mi a program legfőbb célja?
Elsősorban az, hogy a református iskolák inkluzívabbá váljanak. A kutatás eredményeiből kiindulva abban szeretnénk az intézményeket segíteni, hogy saját maguk számára meghatározott lépések mentén inkluzívabb iskolai környezetet alakíthassanak ki, bevonva a szülőket és a fenntartó gyülekezetet is. Ehhez a folyamathoz a HEKS képzéseket és szakembereket tud biztosítani.
Milyen lépések történtek a projekt indulása óta?
Január-februárban az ELTE Társadalomtudomány Kar Oktatás- és Ifjúságkutató és Továbbképző Központjának munkatársai kérdőíves felmérést végeztek az ország református általános iskoláiban. Az intézményvezetőkkel és fenntartókkal való kapcsolatfelvételben nagy segítséget kaptunk a Zsinati Hivatal Oktatásügyi Irodájától. Mivel az online űrlapra érkezett válaszok aránya 89%-os, a kapott eredmények reprezentatívnak tekinthetőek. Hogy nagyobb rálátásunk legyen az iskolák környezetére, március és április folyamán négy helyszínen is helyzetfeltáró esettanulmányt végeztünk, hiszen az intézményvezető és a nevelőtestület mellett fontos a fenntartó, a szülők, iskolalelkészek és a családsegítő intézmények véleménye is. A kiválasztásnál különböző szempontokat vettünk figyelembe, arra törekedtünk, hogy a falusi és nagyvárosi, az egy és többiskolás települések is képviselve legyenek a kutatásban, illetve azt is megnéztük, hogy a településen lévő roma lakosság arányához képest milyen arányban vannak jelen a roma tanulók az iskolában.
Milyen témakörök mentén készítették a kutatók az online felmérést?
A kérdőíves kutatás célja elsősorban a későbbi iskolafejlesztési programokat megalapozó helyzetfeltárás volt. Kérdéseket tettünk fel a református általános iskolák a helyi iskolarendszerbe való beágyazottsága tekintetében, becslést kértünk az intézményvezetőktől a hátrányos, halmozottan hátrányos, és roma tanulók arányáról és az arányszámok változásáról az elmúlt öt évre visszamenően. Kíváncsiak voltunk a roma és nem roma szülők iskolaválasztásai preferenciáira, arra, hogy az iskolák milyen hátránykompenzáló módszereket alkalmaznak, ellenkező esetben mi az, amire szükségük lenne az inklúzió növeléséhez.
Mi zajlik jelenleg a programban és milyen célkitűzések vannak a közeljövőre nézve?
Május 22-n a Zsinati Hivatalban bemutatjuk a kérdőíves kutatás és az esettanulmányok eredményeit, azonban azt is szeretnénk, hogy a találkozó egy interaktív műhelynap legyen, ahol megismerhetjük a résztvevők inklúzióval kapcsolatos tapasztalatait, elképzeléseit.
Arra készülünk, hogy nagy számban és különféle szakmai háttérrel érkeznek majd a résztvevők a műhelynapra, legyen szó a fenntartók képviselőiről, iskolavezetőkről, tanárokról és tanárjelöltekről, szülőkről, iskolai szegregációval foglalkozó egyetemi kutatókról és hallgatókról, a témával foglalkozó civil szervezetekről.
2018. szeptembertől négy iskolában a tanéven keresztül átívelő pilot-projektet indítunk. A résztvevő iskolák maguk számára határoznak meg egy „akciótervet”, amelyben menetrendszerűen szerepelnek majd a várható változások. Ehhez a munkához mi mentori segítséget biztosítunk, és igyekszünk válaszolni a tanév során felmerülő igényekre, hogy a későbbiekben ezekkel a tapasztalatokkal gazdagabban folytathassuk a közös munkát.
Fotó: Vargosz
A majus 22-i műhelynap iránt érdeklődők a következő linken jelezhetik részvételi szándékukat: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc04krFAxdg-8T7q5NmQWXnC0xOAutgwD6orNtnYBVbHr4bKw/viewform?c=0&w=1