Hírek

Lacziné Somogyi Tímea Anna: Előítélet

Miért adnak a cigányok szappanoperából vett „giccses” neveket a gyerekeknek? Miért szülnek olyan korán? Miért olyan hangosak? Lacziné Somogyi Tímea Anna tabudöntő írásában válaszol olyan kérdésekre, amelyek ritkán hangoznak el nyilvánosan, de annál gyakrabban hallani őket úton-útfélen. Exkluzív részlet a Kézikönyv a cigányok közti szolgálathoz - Cigánymissziós Módszertani Füzetek II. című kiadványból.

Olyan szociológus vagyok, aki cigánynak született.  A Kecskeméti Református Egyházkerület Cigánymissziós szolgálatában dolgozom, és elsősorban a cigányságot érintő társadalmi jelenségekkel foglalkozom. Fontosnak tartom az előítéletek felcserélését közvetlen tapasztalattal. Ne féljünk megismerni egymást! Gyakran veszek részt beszélgetéseken, ahol gyakran tesznek fel nekem a következőkhöz hasonló kérdéseket.

Miért adnak szappanoperából vett „giccses” neveket a gyerekeknek?

A cigány családok nagyon szeretik a gyermekeiket, és ebből a szeretetből fakadóan - a nem cigány szülőkhöz hasonlóan - szeretnének szép és különleges nevet adni gyermeküknek. Ugyanakkor az információhoz való hozzáférési forrásaik eltérőek és korlátozottak, sok esetben – a szegénykultúrából fakadóan - a televíziós sorozatokra korlátozódik. Lát a tévében egy világot, gyönyörű környezetet, gyönyörű embereket, erről kezd álmodozni. Azért adnak ilyen neveket, mert ezeket találják a legkülönlegesebbnek. Ha ez az egyetlen forrás, akkor nemcsak beszűkült világot eredményez, hanem markánsan el is tér a többségi társadalom információs csatornáitól.

A cigány gyerekek is szenvednek a jelenségtől, hiszen gyakran csúfolódás célpontjai lesznek nevük miatt. Ugyanakkor mégsem a jelenséggel, hanem a szemlélettel van a baj. Azzal, hogy a nevek és névválasztás etnicizálódott. Maga a jelenség nem idegen a többségi társadalom tagjaitól sem, hisz a legtöbb szülő aszerint választ nevet, hogy mit talál szépnek, különlegesnek.

Miért szülnek olyan korán? Miért van sok gyerekük?

Annak oka, hogy a lányok már igen fiatalon szülnek, nemcsak a felvilágosító órák hiányában keresendő. A cigány családok mindennapjait figyelve feltűnhet, hogy a gyermekek nem kapnak minden lépésükre odafigyelő „szoros” figyelmet. A szülők számára az a legfontosabb, hogy tele legyen gyermeke pocakja, ne fázzon, és ne legyen beteg. A lányok életében az első alkalom, amikor kitüntetett figyelmet kaphatnak az az, amikor a nemi érés ideje eljön és nőiesedni kezdenek. Az ellenkező nemtől érkező nagyon személyes figyelem olyan kedves érzés, hogy hamar engednek neki, ugyanakkor nincsenek felkészülve a következményekre, így hamar teherbe esnek. De a jelenséghez hozzátartozik az is, hogy a tanulásnak nincs nagy tekintélye, míg az anyaságnak, gyermekszülésnek igen.

Régen a nem cigány családokban is több gyermek született, mint jelenleg. De az idők során egyre több nő vett részt az oktatásban és egyre fontosabb lett a karrier építése, emellett fontos bevétellé vált a nők fizetése. A nők oktatásban való részvételével egyre inkább kitolódott az első gyermek vállalásának életkora. Minél később szül először egy nő, annál kevesebb lesz a várható termékeny időszaka, a tervezett gyermekeknél is kevesebb fog születni. Ez a jelenség nem játszik szerepet a cigány családoknál, mert az oktatási expanzió hatása nem érvényesült a társadalmi csoportban.

Olyan gyorsan szaporodik a cigány népesség! Többen lesznek, mint a magyarok? Megtámadják a magyarokat és leigázzák őket?

Ez a megállapítás egy tipikus propaganda terméke. Ennyire markánsan és szélsőségesen megfogalmazva ritkán hangzik el, de szelídebb változataival gyakran találkozhatunk. A megállapítás nemcsak hamis, hanem szándékosan kelt félelmet, és ez utóbbi hatása miatt erősíti a feszültséget és távolságtartást a cigány és nem cigány népesség között.

Ebből a látásból az derül ki, hogy alapfeltételezés, hogy valakinek valakin uralkodnia kell. Ez szemben áll a mi keresztyén látásunkkal és emberképünkkel is.

A cigányok csak a családi pótlék és más gyermekek után járó szociális ellátások miatt szülnek?

A demográfiai adatokat vizsgálva könnyen kiderül, hogy a családi pótlék bevezetése előtt is olyan sok gyerek született a cigány családokban, mint a bevezetése után. Természetesen tudnak róla és számolnak a szociális ellátásokkal, de azt gondolom így van ez a nem cigány családokban is. A különbséget a szociális járadékok, mint bevételek, jelentőségében láthatunk, hiszen a cigány családok magas számban hátrányos helyzetben vannak, ezért fontosabb bevétel számukra ez a támogatási forma.

Miért hangosak és erőszakosak akkor, amikor szolgáltatásokat, ellátásokat vesznek igénybe?

A cigány embereket nagyon sok előítélet és támadás éri, nagyon sokan tapasztalat, találkozás nélkül félelemmel és elutasítással fordulnak feléjük az elfogadás teljes hiányával. Ugyanakkor bizonyos szolgáltatásokhoz nekik is hozzá kell jutni és el kell érniük, hogy foglalkozzanak velük vagy az általuk képviselt ügyekkel. A fizikai erőszakkal való fenyegetés, az agresszív kommunikáció, de önmagában az, hogy hangos szóval kommunikálnak, segíti őket, hogy elérjék céljukat. Ha erre megerősítést kapnak – szelíden nem ment, hangosan szóval ment – akkor berögződik a magatartás minta. Ha nem működnének ezek az eszközök, akkor nem használnák. Ez egy könnyen hozzáférhető, bevált eszköz a különböző célok eléréséhez.

Miért kell félni a cigányoktól?

A cigányoktól nem kell félni. A félelem önvédelmi mechanizmus. Az általunk normálisnak tartott viselkedés a saját kultúránk része. Az ettől eltérő idegentő, újtól, ismeretlentől való félelem természetes része az életnek. Ellenszere a közvetlen tapasztalat, az új megismerése.

Ha azt látjuk, hogy sok cigány gyerek kövér, akkor miért mondják, hogy éheznek?

Nem azért kövérek, mert minden nap sokat esznek, hanem mert egészségtelenül táplálkoznak.

Az evés nagyon fontos a cigány családok életében, és a szeretet kifejezésének egyik eszköze is. Ugyanakkor tendenciaként megfigyelhető a rövid távú gondolkodás jelensége. Prioritás, hogy az aznapi szükségleteket elégítsék ki. Nagyon szeretnek enni és főzni is. Általában nagy energiatartalmú dolgokat esznek: tészta, krumpli, hús, ami nagyon preferált. 

Információhiányból fakadóan, a reklámok által generált vágyak hatására – hiszen a televízió sok család esetében az egyetlen információs csatorna – megveszik gyermekeiknek az egészségtelen édességeket, tartósítószerekben gazdag élelmiszereket. A nélkülözés alatti vágyódás és a rövid távú gondolkodásból fakadóan hó elején jellemző a túlköltés, hónap végére pedig azt eszik, amit olcsón be tudnak szerezni. Ezekre az élelmiszerekre szintén jellemző, hogy vitaminokban szegények, de magas energiatartalommal bírnak.

Megoldási lehetőség a szülőkkel való közös főzés (pl. baba-mama körökben), próbáljunk ki minél több új dolgot. Alkalmazkodjunk a családok körülményeihez annyiban, hogy otthon is elkészíthető legyen a közösen megtanult étel.

Miért nem akarnak ők olyanok lenni, mint mi?

Jobban élni mindenki szeretne, de mindenki kultúrája egyformán értékes. Nem arra kell törekedni, hogy egyformák legyünk, hanem hogy egymást elfogadva egymás értékeiben gyönyörködjünk. 

***.

A könyv megrendelhető az info@cimok.hu címen.

kép