Negyedik alkalommal szervezett Kiengesztelődés a népek között szemináriumot az Országos Református Cigánymisszió 2021. augusztus 6. és 8. között Kecskeméten. A romák és nem romák kölcsönös megbékélését előtérbe helyező, háromnapos alkalmon a résztvevők előadások, drámák és kiscsoportos beszélgetések során juthattak el a fájdalmak felismerésétől a bocsánatkérésig.
A Kiengesztelődés a népek között szemináriumnak hosszú, nemzetközi története van: az 1994-es, egymillió áldozatot követelő ruandai népirtás után egy walesi, keresztyén pszichiáternő, Rhiannon Lloyd dolgozta ki a program elemeit, hogy megbékítse egymással az országban szemben álló hutu és tuszi népcsoportokat. A szemináriumok és a szolgálókat képező tréningek azóta több más afrikai országban, Ázsiában, illetve Európában is megvalósultak, Magyarországon először 2015-ben, Balatonszárszón szervezett konferenciát az Országos Református Cigánymisszió.
A kiengesztelődés történetét korábban cikksorozatban dolgoztuk fel: a nemzetközi és hazai trénercsapattal készített interjúk, illetve a korábbi szemináriumokról készített írásaink ide kattintva érhetőek el.
2018-ban Debrecenben, 2019-ben Mátraházán gyűltek össze romák és nem romák a szemináriumokon – ez utóbbit először egy tréning is követte, melyet a kiengesztelődést vezető nemzetközi trénercsapat vezetett. A Covid-19 keresztülhúzta az elmúlt másfél évre tervezett alkalmakat, augusztus elején, Kecskeméten azonban ismét sor kerülhetett a megbékélési szemináriumra.
A hétvége során a Mátraházán képzett munkatársak vezették végig a résztvevőket a sokszor fájdalmas, könnyekkel és érzelmi hullámvasúttal tarkított úton. Ám ahogy Krisztusnak is alá kellett szállnia a pokolra, hogy megváltást hozzon az emberiségnek, nekünk is oda kell mennünk a lelkünk mélyére – csak így bocsáthatunk meg, és nyerhetünk mi magunk is bűnbocsánatot.
Kecskemétre nem csak Magyarországról, hanem Erdélyből és Kárpátaljáról is érkeztek résztvevők, hogy népcsoportjaik nevében bocsánatot kérjenek az egymás ellen elkövetett bűnökért.
„Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul kiválasztott nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből meghívott benneteket csodálatos világosságára”
– olvashatjuk Péter apostol első levelében (1Pt 2,9). Az igeszakasz a kiengesztelődési szeminárium egyik központi üzenetét hordozza magában: akik Krisztusban vannak, azok számára nem a bőrszín, vagy a származás az elsődleges „rendezési elvük”, hanem a szent nemzethez való tartozás.
A kecskeméti hétvége során azon dolgoztak a szolgálók és résztvevők, hogy ez közvetve a világban és egyházunkban egyaránt megvalósuljon. Ruandában a folyamatos kirekesztés, diszkrimináció és gyűlöletkeltés genocídiumba torkollt, az egyház pedig elfelejtette krisztusi identitását.
Noha Magyarországon egyelőre nem fenyeget minket hasonló szörnyűség, szemmel látható, ahogy a gyülekezeteink egy része kirekesztő, előítéletes, és nem Jézus szeretetét tükrözi. Ahol a lelkész maga is rasszista szólamokat penget, vagy éppen meghunyászkodik, mert nagyhangú presbiterek emelik fel a szavukat, hogy a templomba nem léphet be cigány. Közösségeinkben egyszerre kellene jelen lenniük magyaroknak és magyar cigányoknak egyaránt – az, hogy cigánymisszióról beszélünk, már tünete a Krisztustól való eltávolodásunknak.
„Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek” – mondta Jézus a Hegyi beszédben (Mt 5,9). Legyünk bátrak és álljunk be a résbe, váljunk a megbékélés követeivé!
Egy Krisztus-arcúbb egyházért. Egy élhetőbb társadalomért.
