A roma embereket segítni kell a felemelkedésben – mondta Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség államtitkára a roma holokauszt 71. évfordulója alkalmából a Roma Polgári Tömörülés (RPT) által a Cigány Történeti-, Kulturális-, Oktatási- és Holokauszt Központban szervezett megemlékezésen vasárnap.
Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, a Nemzetközi Roma Emlékezési Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy a több milliós európai cigányság 20-30 százalékát, a megszállt európai országok cigányságának csaknem felét gyilkolták meg a 2. világháborúban a holokauszt során.
Hangsúlyozta: kötelező az emlékezés, szembenézés. Mindig van remény a közösség újjászületésére. A történelem során sokat próbált roma közösség az alkotóerő kiapadhatatlan forrása - mondta a Miniszterelnökség államtitkára. Takács Szabolcs Ferenc beszélt arról is, hogy a roma nemzetközi szövetség az egyetlen olyan kormányközi szervezet, amely a roma holokauszt kutatásával, oktatásával és emlékének megőrzésével foglalkozik.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete beszédében rámutatott: vannak, akiknek az élete származásuk, vallásuk miatt rosszabb, mint másoké. Ennek legszörnyűbb példája a holokauszt. A romák és a zsidók sorsának is ez a közös pontja, erre nap mint nap emlékezni, emlékeztetni kell és az új generációknak is el kell mondani, hogy a holokauszt egy döntés volt, egy nagyon rossz döntés.
A roma holokauszt központ segít emlékezni az áldozatokra – tette hozzá.
A nagykövet beszédében kitért a néhány napja Jeruzsálemben történt, zsidó szélsőségesek által elkövetett merényletekre, és hangsúlyozta, hogy azokat ki kell vizsgálni. „Sajnáljuk és szégyelljük a történteket” – szögezte le Ilan Mor, hozzáfűzve: ezek a merényletek összeegyeztethetetlenek az izraeli demokrácia értékeivel, kihívást jelentenek és figyelmeztetnek a gyűlölet veszélyeire.
A nagykövet a budapesti rendezvényen emlékeztetett ugyanakkor arra is: Izrael az egyetlen demokrácia a Közel-Keleten, és naponta meg kell harcolnia fennmaradásáért. A rendezvényen felolvasták Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének levelét, amelyben hangsúlyozta, hogy máig értethetetlen a romaholokauszt tragédiája, melyre nem lehet mentséget keresni.
A miniszter levelében emlékeztetett a több évszázados cigány-magyar együttélésre és leszögezte: „nekünk össze kell dolgoznunk!” Balog Zoltán szerint „újrakezdő nemzet vagyunk” (...) „ha kell naponta újrakezdjük, mert van célunk” (...) „ mi közös életünk jobbítható”. A miniszter levelében idézte az RPT mottóját, amely szerint „múltunk közös lesz a jövőben”
Makai István, az RPT elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az egy évvel ezelőtt Áder János köztársasági elnök által megnyitott romaholokauszt központ létrejöttét. „Kötelességünk emlékezni és emlékeztetni!” – hangoztatta a szónok. Mint Makai István kiemelte, új dolgok születése új reményt ad. A roma holokauszt központ megmutatja, hogy összefogással lehet építeni és ebből mások is erőt meríthetnek.
Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára beszédében felidézte: a XX. század a népirtások százada és máig nem tudjuk, hogy történhetett meg emberek tömeges, szándékos, ipari méretű megsemmisítése. „Véssük gyermekeink szívébe, hogy soha többé nem történhet meg” – hangsúlyozta az államtitkár.
A beszédek után a roma holokauszt áldozatainak emléktáblájánál koszorút helyezetett el Takács Szabolcs Ferenc a Miniszterelnökség, Ilan Mor Izrael állam, Langerné Victor Katalin az Emmi, továbbá Makai István és egy romaholokauszt-túlélő az RPT nevében.
A vendégek a cigány holokauszt központban megtekintették a cigányság múltját, a roma holokausztot, a cigány tárgyi kultúrát és cigány művészek alkotásait bemutató kiállítást. A Cigány Világszövetség kongresszusának 1972-es határozata alapján augusztus 2-án van a roma holokauszt nemzetközi emléknapja: 1944-ben augusztus 2-ról 3-ra virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg származása miatt az auschwitzi haláltáborban SS-katonák.
Magyarországon a két világháború közötti jogfosztó intézkedések után, az 1944. március 19-ei német megszállást követően legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre. Kisebb roma csoportokat már 1944 tavaszán német megsemmisítő táborokba vittek, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. Az 1944. október 15-ei nyilas hatalomátvétel után, november 2-án indult meg országszerte a roma családok szervezett deportálása németországi táborokba. A történészek szerint mintegy ötvenezer-hetvenezer magyarországi roma áldozata van a holokausztnak.
(Forrás: MTI)