Cigánymisszió

Kihívások és áldások az isteni hálózatban

Rendhagyó visszatekintés a Cigánymisszió 2020-as évére

Amikor belecsöppentem az Országos Református Cigánymisszió munkájába, már a kezdetektől magával ragadott, mekkora hangsúly van szolgálatunkban a személyes találkozókon. Isten igéjének elmélyült hallgatása, intenzív diskurzus az elhangzott üzenetről, a közös dicsőítés semmihez sem fogható ereje, a hitünket mélyítő bizonyságtételek mind-mind hozzátartoznak eseményeinkhez.

Első ilyen élményem éppen egy Debrecen melletti, adventi családi délután volt, és ahogy teltek a hetek, majd a hónapok, egyre jobban kinyílt előttem ez az áldásokkal teli világ, köszönhetően az országos imanapoknak és konferenciáknak.

2020. február elején, amikor a COVID-19 okozta felfordulás még távolinak tűnt, 1500-an lehettünk együtt hazánk református fellegvárában, a Debreceni Református Nagytemplomban, együtt, hívő cigányok és nem cigányok az V. Protestáns Cigánymissziós Találkozó keretein belül.

85128344_2619530391608071_5256458874113753088_o.jpg

Ezen felbuzdulva a korábbinál is motiváltabban vágtunk bele soron következő programjaink szervezésébe. Cigánymissziós lelkésztovábbképzésünket még éppen meg tudtuk szervezni március első napjaiban, az országos veszélyhelyzet azonban egy huszárvágással elintézte, hogy hónapokig csak online tudjuk tartani egymással a kapcsolatot.

Gyülekezeti közösségfejlesztő munkatársképzésünk márciusi hétvégéjének elhalasztása után áhítatsorozatot indítottunk. A cigánymisszióban szolgáló önkéntesek és lelkipásztorok május végéig, szombat esténként várták követőinket Facebookon igeolvasásra, elmélkedésre és imádkozásra.

DA_00875.jpg

A Nemzetközi Roma Naphoz (április 8.) kapcsolódó Országos Cigánymissziós Találkozó és Imanap „megszervezése” már komolyabb fejtörést okozott számunkra. Munkatársainkkal úgy döntöttünk, hogy bár a személyes találkozás elmarad, mégis szeretnénk lehetőséget biztosítani cigány és nem cigány testvéreink hitbeli épülésére.

Így született meg a Virtuális Cigánymissziós Imanap, melyet a találkozó eredeti időpontjában, április 6-án, két órás műsorfolyam keretein belül közvetítettünk Facebook-oldalunkon és a YouTube-csatornánkon. Ha csak az online térben is, de szerettünk volna visszaadni valamit a korábbi események hangulatából: igei alkalmak, bizonyságtételek, imádságok és bizonyságtételek ugyanúgy az imanap részét képezték, mint az elmúlt években. Meghatóan tapasztaltuk, hogy nem csak határainkon innen, de Felvidékről és Kárpátaljáról is érkeztek hozzánk videók, melyeket beépíthettünk a közvetítésbe.

RT_2.jpg

Rengeteg visszajelzést kaptunk arról, hogy a vírussal terhelt közbeszédben milyen felüdülést jelentett az emberek számára az imanap - megmutatva, hogy bár a kommunikációs csatornák változhatnak, Isten igéje soha nem veszíti érvényét. Persze mindannyian tudtuk, hogy kényszerpályán haladunk, így az első hullám végén már javában elkezdtük tervezni soron következő programjainkat.

Urunk kegyelméből augusztus elején közösen emlékezhettünk meg a holokauszt roma áldozatairól Budapesten, néhány héttel később azonban újfent át kellett strukturálnunk a menetrendünket. Októberi, három napos berekfürdői konferenciánkat az imanaphoz hasonlóan törölni kellett, áprilisi tapasztalatainkból kiindulva pedig ismét az online megvalósítás mellett döntöttünk.

Nagy falatnak tűnt egy egész hétvégét megtölteni online programokkal, de a Szentlélek mintha egyszerre indított volna cselekvésre mindenkit, akit megkerestünk ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel: „Lenne kedved bizonyságot tenni egy beszélgetés keretein belül?” „Össze tudna állni a dicsőítő csapat néhány dal erejéig?” „Vállalnád egy áhítat megtartását?”

Nem a félelem lelkét adta nekünk Isten…” – hangzott a konferencia vezérigéje Pál apostol Timóteushoz írt második leveléből. Ennek az igének a fényében tekintettünk vissza az elmúlt hónapok kihívásaira és az azok között megtalált áldásokra, illetve ismerhettük meg közelebbről cigány testvéreink kultúráját. Volt, aki képzőművészetéről mesélt, más egy ízletes lecsó készítését mutatta meg, egy család pedig a vályogvetés rejtelmeibe avatott be minket.

A nehézségeket és örömet egyaránt tartogató 2020-as esztendővel kapcsolatban lehetnek hiányosságaink az Országos Református Cigánymisszióban, egy azonban biztos: online eseményeinknek köszönhetően idén sokkal több emberhez jutott el az evangélium. A megtartó kegyelem reményében imádkozunk cigány testvéreinkért, és azért, hogy a következő évtől ismét megteljenek templomaink és rendezvényházaink!

A cikk megjelent a Református Tiszántúl XXVIII 2020/3-4. számában.