Hetven évvel ezelőtt, 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát az ENSZ párizsi közgyűlésén – a dátumot 1950 óta minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik szerte a világon.
Az 1945 után formálódó társadalom gyorsan szerette volna maga mögött hagyni a második világháború borzalmait: a frontvonalakon túlnyúló, katonák és civilek tízmillióinak életébe kerülő vérzivataros időszak végén egyre sürgetőbbé vált egy korábbinál sokkal erősebb nemzetközi együttműködés megvalósítása. Az országokon átnyúló Nemzetek Szövetsége 1919 és 1946 között létezett, viszont nem tudta megvalósítani a tartós békeidőszak ideáját, ezért a szövetségesek még a háború során megfogalmazták négy legfőbb céljukat: a szólás szabadságát, a vallás szabadságát, a félelemtől való szabadulást, illetve az akarat szabadságát.
Ezek az alapelvek szerves részei voltak az Egyesület Nemzetek Szervezete 1945. június 26-án aláírt Alapító Okiratának, miután azonban fény derült a náci Németország által, az emberiség ellen elkövetett bűntettekre, milliók tiltakoztak a Charta ellen, mondván, nem határozta meg megfelelően az emberi jogokat. Ennek érdekében az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa 1946 júniusában felállította az Emberi Jogokért Felelős Bizottságot, azzal a céllal, hogy egy külön erre a célra létrehozott bizottság fogalmazza meg az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A testület, a korábbi First Lady, Eleanor Roosevelt vezetésével kétszer ülésezett, a nyilatkozat harminc cikkelyének megszövegezéséért John Peters Humphrey felelt.
A deklaráció 1948 májusára lett kész, és az év december 10-én vitték szavazásra a ENSZ Közgyűlése elé. A szervezet akkori 58 tagja közül 48 megszavazta a nyilatkozatot, senki sem szavazott ellene, míg nyolc ország tartózkodását fejezte ki.
A rövid történeti áttekintés után nézzük, milyen főbb alapvető emberi jogokat fogadtak el a nyilatkozatban, melyet elfogadása óta 508 nyelvre és nyelvjárásra fordítottak le, ezzel a világ legtöbb nyelven olvasható dokumentuma:
- Az emberi méltósághoz, szabadsághoz, egyenlőséghez és testvériséghez való jog
- Az élethez való jog, a rabszolgaság tilalma, szólásszabadság joga
- Szabad mozgáshoz való jog
- Politikai szabadság joga, szabad gondolkodás joga, szabad véleménynyilvánítás joga, vallásszabadság joga, lelkiismereti szabadság joga, egyesülési szabadság joga
- Egészséges élethez és jóléthez való jog
- Magántulajdonhoz való jog
- Művelődéshez való jog
- Védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől
Az ENSZ Emberi Jogok Hivatalának álláspontja szerint a 8-10 milliós európai cigányság a kontinens nem csak legnagyobb, de leginkább peremen lévő kisebbsége is egyben. A roma közösségek tagjai nap, mint nap széleskörű diszkriminációval kell szembenézniük, társadalmi, lakhatási, oktatási szegregációjuk sajnos rengeteg helyen nem csak elfogadott, hanem mesterségesen generált is egyben. Ezért különösen fontos, hogy ne csak a fenti alapelvekkel legyünk tisztában, hanem mindannyian megtegyük a tőlünk telhető legtöbbet a befogadás és a békés egymás mellett élés érdekében.