Az Országos Református Cigánymisszió vasárnap délutáni megemlékezése mellett több helyszínen szerveztek csendes főhajtásokat a fővárosban. A második világháború alatt meggyilkolt romákra emlékezett az Országos Roma Önkormányzat a roma holokauszt emléknapján, vasárnap Budapesten. Az emléknapon a Demokratikus Koalíció, az LMP és a Liberálisok, valamint Karácsony Gergely főpolgármester is megemlékeztek az áldozatokról. A Phiren Amenca és a RomNet szombaton és vasárnap 24 órás megemlékezést tartottak, a több mint 13000 magyarországi roma áldozat neveinek felolvasásával, a IX. kerületi Nehru Parton.
Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy az áldozatok egyszerű roma emberek voltak, édesanyák, édesapák és gyermekek.
Kitartásukat mutatja, hogy a holokauszt áldozatai közül egyedül a romáknál nem tudták a családokat szétválasztani a gyilkosok - tette hozzá.
Az ORÖ elnöke hangsúlyozta: ma is vérző szívvel emlékeznek a gyilkos eszme áldozataira, és együttéreznek azokkal, akik most is nap mint nap tapasztalják a diszkrimináció valamilyen formáját.
Agócs János azt mondta, hogy a roma holokauszt emléknapja kimaradt a történelemkönyvekből, de a cigányság nem feledi a 76 évvel ezelőtt történteket.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az eseményen hangsúlyozta: a kormány feladatának tekinti, hogy a roma holokausztról szóló ismereteket erősítse, betemesse a társadalom különböző csoportjai közötti árkokat, és hidakat építsen közöttük.
Felidézte: augusztus 2-át a Cigány Világszövetség 1972-ben nyilvánította a roma holokauszt emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra, egyetlen éjszaka alatt több mint háromezer romát és szintit gyilkoltak meg a nácik az auschwitz-birkenaui haláltáborban.
Kiemelte, hogy a kormányzat Magyarországon és a nemzetközi színtéren is következetesen kiáll a nemzeti kisebbségek ügye mellett, és feladatának tekinti, hogy az Európai Unióban felhívja a figyelmet a cigány kisebbség helyzetére.
Az állam felelős azért, hogy soha többé ne történhessen a 76 évvel ezelőttihez hasonló tragédia - mondta a politikus.
Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyteremtési főigazgatóságának vezetője úgy fogalmazott, hogy az Országos Roma Önkormányzat olyan kincse az országnak, amely a legszélesebb hidakat képes megteremteni romák és nem romák között, ám a hidak építése még nem fejeződött be.
Fahidi Éva holokauszttúlélő, aki maga is a haláltáborban volt a tömeggyilkosság idején, azt mondta: ez egy olyan folyamat vége volt, amely verbális agresszióval kezdődött és a gázkamrában végződött.
Hozzátette: ezért ragad meg minden alkalmat arra, hogy felhívja a figyelmet a gyűlöletkeltés veszélyére.
A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták az ORÖ székházának falán a roma holokauszt áldozatainak emléktábláját.
Az ünnepségen jelen volt Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, képviseltette továbbá magát a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata, az Országos Örmény Önkormányzat, valamint a budapesti francia és indiai nagykövetség is.
A második világháború alatt elhurcolt és meggyilkolt romákra emlékezett a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat szervezésében mintegy 120 szervezet is.
A Nehru parton összegyűlt roma és nem roma megemlékezők szombat délután öt és vasárnap délután öt között 24 órás megemlékezéssel, virrasztással, közel 13 ezer áldozat nevének felolvasásával idézték fel.
1944. augusztus 2-át, amikor az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban egyetlen éjszaka alatt több mint 4300 roma gyermeket, nőt és férfit hurcoltak a gázkamrákba. A nap 1972 óta a roma holokauszt nemzetközi emléknapja.
A felszólalók kitértek arra, hogy az intézményesült rasszizmus, a roma holokausztot több mint hetven évvel ezelőtt lehetővé tevő fehér faji felsőbbrendűséget hirdető eszmék még ma is jelen vannak társadalmunkban – többen kitértek a 2008-9-es romák elleni gyilkosságsorozatra és annak részeként a 11 évvel ezelőtt éppen a roma holokauszt évfordulóján, augusztus 2-án otthonában, saját ágyában származása miatt meggyilkolt Balogh Mária esetére, vagy éppen arra, hogy az esemény helyszínéül szolgáló Nehru parti Roma Holokauszt Emlékművet is évente támadások érik.
A megemlékezést záró műsort a Karaván Színház kezdte, majd beszédet mondott Daróczi Anna roma származású aktivista, a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat koordinátora, aki elmondta: a rendhagyó 24 órás megemlékezés a roma áldozatok lelkét próbálta megidézni,
„hogy emberként, és ne számadatokként emlékezzünk ipari módszerekkel elpusztított embertársainkra.”
Azonban a különböző kutatóközpontok adatbázisai által összeállított több mint tízezer név szerint említett áldozat is csupán töredéke annak a mintegy félmillió roma származású embernek, akik a második világháború során a holokauszt áldozatául estek. Huszonnégy óra nem elegendő mindenki megidézésére – hangsúlyozta Daróczi, aki elmondta, amellett, hogy az esemény fő célja a főhajtás volt az áldozatok emléke előtt, a 24 órás megemlékezés egyben figyelemfelhívó akció is:
„Egy olyan országban és egy olyan Európában nem érezzük, nem érezhetjük biztonságban magunkat, ahol a gyermekeink szegregált iskolába kénytelenek járni, ahol mindennapos a gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd, a rendőri brutalitás, a kényszer-kilakoltatások, a rossz lakhatási körülmények, a mélyen gyökerező előítéletek és a romák dehumanizálása, ahol politikusok és miniszterelnökök büntetlenül uszíthatnak a cigányok ellen, [és] ahol megemlékezők szabadon vonulhatnak a főváros utcáin „cigánybűnözést” skandálva.”
Ezek miatt a mindennapos jelenségek miatt Daróczi úgy véli, a kirekesztő, szélsőséges retorika elterjedt Európában, és a „Soha többé!” jelszavak ismételgetése nem elég. A megemlékezők felkérték az Európai Unió összes tagállamát, hogy ismerjék el augusztus 2-át a roma holokauszt emléknapjának, ismerjék el a cigányellenességet mint a rasszizmus egyik formáját, valamint építsék bele a roma kultúrát is a tananyagaikba.
Daróczi Anna beszéde után Dr. Kalányos Zsolt jogász szólalt fel, aki a feketék jogaiért küzdő 19. századi aktivistát, a szökött rabszolga Frederick Douglasst idézte: „A hatalom küzdelem nélkül semmit sem enged be. Soha nem tette meg és soha nem is fogja megtenni.”
Kalányos szerint az élhető jövő megalkotásához a demokratikus országoknak szüksége van az összes állampolgárra, így Magyarország és Európa sem engedheti meg többé magának a költséges, erkölcsi, vallási és etikailag rossz faji megkülönböztetés luxusát.
„Barna a bőröm és büszke vagyok rá. Büszke cigányember vagyok, aki büszkeségre neveli gyermekeit. Hétéves kislányom már most tudja, hogy a boltban a biztonsági őr ha követ, akkor ezt azért teszi, mert mi romák vagyunk. Szégyen ez egy apa számára, aki jóra és szépre próbálja tanítani gyermekét, és szégyen ez egy ország és egy nemzet számára is.”
Az elfogadást hirdető, egyenlősítő törvények ellenére is romák ezreit fosztják meg nap mint nap alapvető jogaiktól,
„több százezer roma polgár él még városaink és falvaink gettóközösségeiben, gyermekeink gettóiskolákban tanulnak, ahonnan egy kivezető út létezik csak: közmunka. Öregjeink pedig már alig vannak, mert az átlag várható életkorunk 50 év körüli.”
A magyarországi polgárjogi mozgalom célja a romák szembesítése hatalmukkal – mondta el Dr. Kalányos Zsolt, aki szerint a roma egységnek gazdasági alapon kell megszerveződnie, a rendszerben „tevőkké és termelőkké” kell válniuk a romáknak is.
A rendezvény végén koszorút helyezett el a Roma Holokauszt Emlékműnél többek között az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége, az országgyűlés roma nemzetiségi szószólói, a ferencvárosi és józsefvárosi önkormányzat, az LMP és az Igen Szolidaritásért Mozgalom (ISZOM), a Holokauszt Emlékközpont, a Romédia Alapítvány, a Dikh Tv, a Polgár Alapítvány és a Roma Produkciós Iroda. A megemlékezésre ellátogatott Kerpel-Fronius Gábor és Donáth Anna is.
A 24 órás megemlékezés és a koszorúzás után a helyszínen a IX. kerületi önkormányzat tartott megemlékezést.
Karácsony Gergely azt írta, hogy azért kell emlékezni azokra, akik a rasszizmus áldozatai lettek, mert csak így lehet megakadályozni, hogy a gyűlölet újra és újra utat törjön magának. A főpolgármester Facebook-bejegyzésében emlékeztetett, hogy augusztus 2. a roma holokauszt emléknapja, ezért szombat délutántól vasárnap estig húsz országban tartanak megemlékezést, ahol olyan emberek nevét olvassák fel, akiket erőszakkal elhurcoltak és a haláltáborokban megöltek.
A vészkorszak idején a koncentrációs táborokban több mint 12 ezer romát gyilkoltak meg.
Magyarországon 12 ezer ember nevét olvassák fel, "azok neveit, akiket csupán származásuk miatt gyilkoltak meg" - írta a főpolgármester.
A DK közleményében úgy fogalmazott: hetvenöt évvel a második világháború befejezése után a világon még mindig a gyűlölet uralkodik, „ezért különösen fontos, hogy ne engedjük letagadni vagy feledésbe merülni a múlt borzalmait”. Az LMP pedig azt írta: "Emlékeztessen és figyelmeztessen minket ez a nap arra, hogy soha többé nem engedhetünk a fajgyűlölő, kirekesztő, gyűlöletkeltő megnyilvánulások térnyerésének!"
Szöveg: MTI, merce.hu
Fotók: MTI/Balogh Zoltán