„A roma identitás és érdekvédelem aktuális kérdései” címmel rendezett interdiszciplináris konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhelye. Az eseményen a meghívott előadók – köztük a Református Szeretetszolgálat Felzárkózási Osztálya és a Cigánymisszió – saját szakterületük vonatkozásában beszéltek a cigányságot érintő aktuális kérdésekről, a parlamenti képviselettől a közösségi médiáig, az iskolai diszkriminációtól a roma kulturális reprezentációig.
A konferencia apropóját a kutatóműhelyben jelenleg is zajló, „A cigányság helyzete Magyarországon 50 év múlva” című kutatás adta, mely hazánk legnagyobb kisebbsége megmaradására és belső megújulására igyekszik válaszokat keresni. Prof. Dr. Rixer Ádám, a KRE-ÁJK Közigazgatási Jogi tanszékének vezetője úgy fogalmazott, hogy a konferencia célja az elszigetelten, ám mégis hasonló témákon dolgozó műhelyek összefogása, illetve nem titkoltan az is, hogy növeljék az egyetem szerepvállalását a roma hallgatók képzésében. „Mindennek érdekében workshopokat és konferenciákat szeretnénk szervezni, illetve közös kiadványokat készítünk majd, ősszel pedig minden magyarországi doktoranduszt invitálunk egy olyan konferenciára, ahol tervünk, hogy minél többen kapcsolódjanak a témához – ki-ki a saját kutatási területén belül” – fogalmazott a kutatásvezető.
A konferencia első felszólalója, Prof. Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes elmondta, hogy a cigánysággal kapcsolatos leggyakoribb panaszügyek többek között a lakhatással, közmunkával, önkormányzati visszaélésekkel, iskolai szegregációval, vagy éppen a gyűlöletbeszéddel és -cselekményekkel kapcsolatosak. Az ombudsmanhelyettes kihangsúlyozta, hogy 2022-től több vidéki helyszínen is lehetőség nyílt személyes panaszfelvételre is, ám felhívta a figyelmet arra, hogy „… az emberi jogok betartásához sok szereplő együttműködése kell!”
Prof. Dr. Pap András László, az ELTE-GTK tanára a cigányság meghatározásának nehézségéről beszélt: a közösségre sokan hivatkoznak fajként, etnicitásként és nemzetiségként (azaz mik a romák?), de hivatkoznak rájuk polgárjogi, nemzetiségi jogi kontextusban, illetve hátrányos helyzetű társadalmi csoportként is.
Ezt követően az iskolai szegregáció és a roma érdekvédelem kapcsolatába nyerhettünk betekintést egy eseten keresztül, dr. Sváb-Repponi Felícia, a KRE-ÁJK DI doktorandája előadásában. Egy vidékről Budapestre került, jól szituált családból származó cigány kislány történetét ismerhettük meg, akit sem osztályközössége, sem pedig a tanári kar nem fogadott el, segítséget nem kapott, ezért egy szülinapozás alkalmával késsel fenyegette meg társait.
Hosszú vizsgálódás következett szakmai szervezetek és intézmények bevonásával (tankerület, rendőrség, pszichiátria, gyermekvédelem, családsegítő, stb.), majd az iskola egy jogtalan megállapodásra kényszerítette a kislányt. A vizsgálat végén kiderült, hogy a szóban forgó kés egy tortalapát volt, a lány bántani senkit sem akart. A sorozatos diszkrimináció eredményeként a lány iskolát váltott, ám a bántalmazás és az eljárás tapasztalatai valószínűleg örökre nyomot hagytak benne.
Dr. Farkas György, a KRE-ÁJK adjunktusa a cigányság parlamenti képviseletét mutatta be nemzetközi kitekintésben, Dr. habil. Móré Sándor (KRE-ÁJK) egyetemi docens a 2014 és 2022 közötti magyar parlamentre vonatkozva tette ugyanezt. Dr. Tárnok Balázs, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott vezetője a kisebbségi érdekvédelem európai lehetőségeit vette górcső alá.
Az Európai Unió először 2011-ben, a soros magyar elnökség idején fogadta el első romaintegrációs stratégiáját, illetve a nemzeti romastratégiák keretrendszerét, 2020-ban pedig a másodikat. Ez utóbbi horizontális céljai között szerepel az egyenlőség, a társadalmi befogadás és a részvétel biztosítása, az ágazati célok között pedig az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás, mint prioritás.
Dr. Manzinger Krisztián (adjunktus, KRE-ÁJK) a külhoni magyarlakta területeken élő cigány közösségek helyzetére világított rá: a legtöbb helyen csak becsülni lehet, hogy mennyi magyarajkú roma él, hiszen kisebbségek a kisebbségben, ezért a bevallott nemzetiségi hovatartozás az összeírásokban sem szolgál valós adatokkal. „A külhoni magyar tömbterületek egy részén (Nógrád-Gömör, Kárpátalja, Partium, Székelyföld bizonyos részei) jelentős számú, ’láthatatlan’ roma él, ezen tömbök számára pedig kihívás a jelenség, amelyre válaszokat kell keresni.” – mondta.
Eperjesi Tamás, a Református Szeretetszolgálat Felzárkózási Osztályának vezetője a Cigánymissziót és a református felzárkózási szolgálatokat (Tanodák, Biztos Kezdet Gyerekházak, Cigány Szakkollégiumok, Felzárkózó Települések) mutatta be, illetve kifejezve örömét a konferencia létrejöttével kapcsolatban.
A neoprotestáns kisegyházak roma lokális közösségek társadalmi integrációjában betöltött szerepéről tartott előadást Dr. Kotics József. Az ME-BTK Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézetének vezetője elmondta, hogy cigány-magyar kapcsolatok jelentősen javultak a megtérés, a gyülekezetekhez csatlakozás után, kiemelve, hogy az általa vizsgált közösségekben a többség nem az egyházi szolgáltatások, vagy az adományok miatt „vált” hívővé.
Az előadó kifejtette a karizmatikus keresztyén közösségek cigányok közötti „sikerének” okait is: a kisegyházak nem a dogmatikus vallásosságra helyezik a hangsúlyt, nem törekszenek asszimilációra, minden résztvevő megmarad az etnikus identitásában, a felekezeti hovatartozás azonban közös pont, illetve fontos, hogy a templom falain kívül kirekesztett cigány emberek egyenrangúnak érezhetik magukat a gyülekezetben.
Balogh Róbert váchartyáni lelkipásztor a „Mission from the margins”, azaz a peremterületek felőli misszió elméletére világított rá a cigánymisszió tükrében. A KRE-BTK Romológiai Kutatóműhelyének tagja kifejtette, hogy a második világháborúig a misszió fogalma gyakorlatilag mindenütt azt jelentette, hogy a keresztyén nyugatról a nem keresztyén keletre vigyék az evangéliumot, azaz a központból a perifériára. Ám a „Missio Dei”, Isten missziója azt jelenti, hogy az egyház van a misszióért, nem pedig fordítva – amely a cigánymisszió valóságában is hangsúlyos szerepet játszik.
Dr. Hecker-Réz Róbert pasztorálpszichológus a mese, mint a cigány/roma gondolkodásmód nyelvi rendező elvének példáit mutatta be, Dr. habil. Heltai János Imre pedig a nyelvi állampolgárság koncepciójáról értekezett a romani vonatkozásában. A KRE-BTK Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet egyetemi docense kitért a nyelv sztenderdizációjára, az azokhoz kapcsolódó jogokra, a dekolonialista és a kritikai gondolkodásmódra.
Dr. Rosenberg Mátyás, az ELTE-BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza a beás nyelv helyzetére reflektált előadásában, kiemelve a definíciós problémákat, a beszélők számának drasztikus csökkenését, illetve a beás nyelvváltozat háttérbe szorulását a romani és a magyar mellett.
A konferencia záró szakaszában szó esett a közösségi médiáról, mint a roma identitás erősítésének eszközéről a Roma News Production alapítói, Lakatos Richárd és Balogh Tibor jóvoltából, Szuhay Péter antropológus a roma kulturális reprezentáció színhelyeit ismertette, Molnár István Gábor, az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke pedig a helytörténeti gyűjtemények és roma könyvtárak jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Fülöpné Kántor Judit, KRE-PK Gyakorlati és Továbbképzési Intézet mesteroktatója a nap utolsó, a „Tartalmi és gondolkodási sémák az életkezdés előtt álló roma fiatalok jövőképében” címet viselő előadásában egy kutatás alapján mutatta be, hogyan változott az évtizedek során a cigány diákok elképzelése az életükről.
Prof. Dr. Rixer Ádám zárszóként kihangsúlyozta, hogy az általa vezetett kutatás szinte kiált a tudományközi párbeszédért, így nagy várakozással tekint a konferencia folytatására.