Fél napos egyeztetést tartottak a Magyarországi Református Egyház képviselői, közöttük a hazai HEKS-projektekért felelős Országos Református Cigánymisszió tagjai, valamint a Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezetének munkatársai az MRE Zsinati Hivatalában 2020.07.01-jén. A workshop fókuszában a 2017-2020 közötti Országprogramra való visszatekintés, illetve a következő négy éves periódus kulcsterületei álltak.
A HEKS több mint hét éve segíti a Magyarországi Református Egyház cigányok közötti szolgálatát: az első négyéves ciklusban a gyülekezetek kaphattak támogatást, többek között tanodák, baba-mama klubok és játszóházak létrehozására, a mögöttünk hagyott időszakban pedig egy másik pillér, az inkluzív iskolaprogram is csatlakozott ehhez. (A HEKS gyülekezeti programjairól itt, az iskolai projektekről pedig ide kattintva lehet olvasni.)
A 2020-as év kulcsfontosságú az Országos Református Cigánymisszió és a HEKS számára, hiszen az elmúlt négy év értékelése mellett a következő négy esztendőre vonatkozó program kidolgozása is feladattá vált. A zsinati workshop mindkettőre lehetőséget biztosított, melyen az Országos Református Cigánymissziót Dani Eszter missziói irodavezető, Tóth Anita országos referens, valamint Ignácz Andrea és Ablonczy Dániel HEKS-projektvezetők képviselték. Az egyeztetésen részt vettek továbbá a szervezést lebonyolító Külügyi Iroda, továbbá a Diakóniai Iroda, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a SIMPACT Nonprofit Kft. munkatársai is, a HEKS képviselői pedig online kapcsolódtak be az együtt gondolkodásba.
Dani Eszter áhítatát követően – melyben az ige Máté 17,22-27-ből szólt – Angela Elmiger, a HEKS közép-európai koordinátora röviden összefoglalta a szervezet munkáját. Az intézmény 30 országban segít egyházi és világi együttműködéseken keresztül, a cél azonban mindenütt azonos: egyenlőbb, békésebb és reziliensebb társadalmak kialakítása. A HEKS mindenütt arra törekszik, hogy strukturális változásokat hozzon létre, és kiemelt szempont az is, hogy a helyi közösségek segítése egy-egy projekt végeztével önállóan – egyéb támogatásból – is megálljanak lábukon.
Nincs ez másként hazánkban sem, ahol jelenleg 13 gyülekezet végez valamilyen munkát a roma közösségekben, szerte az országban. Ignácz Andrea ezek tevékenységeit mutatta be, Ablonczy Dániel pedig az inkluzív iskolaprogramról ejtett néhány szót.
Az ismertetőket követően Nagy Gábor, a SIMPACT Nonprofit Kft. ügyvezetője vette át a szót, aki nemrég HEKS helyszíni megvalósítóival folytatott megbeszélést a Zsinat dísztermében, és a közelmúltban a projektek értékelésében vállalt aktív szerepet kollégáival. A SIMPACT hét hét alatt a HEKS-támogatásból részesülő, mind a 14 református gyülekezetet és 6 református általános iskolát bevonta elemzésükbe. Kollégáik ez idő alatt öt helyszíni látogatást tettek, illetve 64 interjút készítettek helyi résztvevőkkel, 14-et pedig egyházunkhoz kapcsolódó szervezetek és intézmények munkatársaival.
A SIMPACT négy területre osztotta az eredmények feldolgozását:
1. Relevancia
Nagy Gábor ismertetéséből kiderült, hogy a projektek összhangban vannak a nemzeti és regionális stratégiákkal, már születéstől kezdve támogatják a gyermekeket, és sokkal láthatóbbak, mint 2016-ban. Az inkluzív iskolaprojektnek köszönhetően csökkentek az intézményen belüli feszültségek, a tanárok, a gyerekek és szüleik kölcsönös kommunikációja pedig sokat javult a program kezdete óta.
2. Eredményesség
Itt három területre (tanodák, iskolák, gyülekezeti inklúzió) terjedt ki a vizsgálat: az iskolák változások eszközei lehettek a kapcsolatok minőségében, a gyerekek viselkedésében, tanulmányi eredményeiben és létszámuk fenntarthatóságában. De szó esett a változás gátjairól is, mint például a kapacitásbeli problémák, a középiskolai támogatás és szülői támogatás hiánya.
A tanodák viszont sikerrel jártak a gyerekek fejlesztésében: javuló érdemjegyek, a digitális oktatásra való könnyebb átállás, a szülői kapcsolatok megerősödése és a magabiztossá tétel mind-mind a projektek sikerét mutatják. Fejlődésre azonban itt is van lehetőség: a szülőkkel való kapcsolat mélyítése, a munkatársak református szellemiségének kialakítása, önkéntesek bevonása és még több gyerek elérése.
A gyülekezeti inklúzió kevésbé bizonyult sikeresnek, hiszen a közösségekkel kapcsolatban lévő felnőttek közül néhányan, és rendszertelenül látogatják a gyülekezet alkalmait – egy-egy különálló program (bibliaórák, Alpha-kurzus, Együtt-egymásért) azonban hozott átmeneti eredményeket.
3. Hatékonyság
Noha a helyi HEKS-projektek vezetői folyamatos kapcsolatban álltak az Országos Református Cigánymisszió munkatársaival, egyértelműnek látszott, hogy a programok „önjáróak”. Az iskolák felismerték, hogy az inklúzió nem csak a romákra vonatkozik, amely növelheti az elköteleződést. Fontos szempont volt a megvalósítók számára, hogy a HEKS-projektek adminisztrációja kevesebb teherrel járt, mint egy állami, vagy EU-s finanszírozású programé – a tavaszi munkát megakasztó koronavírus-járvány alatt pedig különösen rugalmasnak bizonyultak a svájci támogatók.
4. Fenntarthatóság
Ahogyan Angela Elmiger is jelezte korábban, a HEKS célja a kezdeményezések saját lábra állítása: ennek jelei néhol látszanak, máshol kevésbé – utóbbiak esetében új partnerek-támogatók bevonása, illetve erősebb egyházi bevonódás lehet a megoldás.
Kisebb részben, de a HEKS támogatását élvezi a Református Menekültmisszió is, melynek megvalósítója a Kalunba Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft., stratégiai partnere pedig a Skót Misszió (St. Columba’s Scottish Church). A Kalunba részéről Kanizsai-Nagy Dóra misszióvezető mutatta be a szolgálatot a workshopon.
Az egyeztetés délutáni blokkja a jövőtervezésről szólt, a következő kérdések mentén: Hogyan lehet fenntarthatóvá tenni az inkluzív iskolaprojektet? Hogyan tehetjük inkluzívabbá a gyülekezeteket? Tanodák – hogyan tarthatjuk fent őket? Hogyan használhatóak az inklúzióra? Hogyan lehet más forrásokat szervezni, vagy partnerfinanszírozókat szerezni a projektek fenntartásához?
A 2021-2024 közötti HEKS Országprogram az év második felében fog körvonalazódni, az eszmecserén azonban elhangzott néhány javaslat, amely előremozdította annak kialakítását. Ilyen volt például az, hogy a Magyarországi Református Egyházban szolgáló lelkészek szívében kell kialakulnia a cigánymissziós elhívásnak, vagy hogy romák és nem romák közös felelősségüknek kell, hogy érezzék a társadalom és a jövő generáció békés együttélését (jó példa erre a Cigánymisszió szintén e célt maga elé kitűző Együtt-egymásért projektje). Felmerült a többségi társadalom érzékenyítésének fontossága a cigányság felé, támogatói részről pedig a gyermekeknek és a felnőtteknek szervezett programok összekötése bizonyukt hasznos ötletnek,
A Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete és az MRE Cigánymissziójának munkatársai a következő hetekben folyamatos kapcsolatban lesznek egymással a következő Országprogram megalkotásának céljából – azzal a reménységgel, hogy a jövőben még több roma és hátrányos helyzetű gyermeken és felnőttön segíthetnek az együttműködésnek köszönhetően.
Fotók: Dezső Attila