A holokauszt roma áldozataira és a birkenaui lázadásra emlékeztek május 21-én, szombat este a Nemzeti Színházban a 371 Csillag című előadással, a bátorság és a roma ifjúság napja alkalmából.
Az esten mondott köszöntőjében Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a tényeket ismerjük, azok mindig ugyanazok maradnak, de a tények csak a történettudomány részei. Emlékezés nélkül mindössze ismétlésről lehet szó, mert
„az emlékezés teszi közelivé és átélhetővé a régmúlt tényeit”
- tette hozzá a helyettes államtitkár.
A holokauszt idején megölt roma gyermekekről beszélve hangsúlyozta: mielőtt lehetőséget kaptak volna, „hogy értékesebbé tegyék a világot”, meghaltak. Meg kell hallani az üzenetüket - mondta -, azaz észre kell venni minden megszülető gyermekben az értéket, miként minden szülőben is meg kell látni azt az embert, aki elég bátor lenne ahhoz, hogy szembeszálljon a rabtartójával a haláltáborban.
Az 1944. május 16-i eseményekre emlékezve, amikor az Auschwitz-Birkenauban lévő cigányláger rabjai fellázadtak az őrök ellen, Langerné Victor Katalin kifejtette: a bátrak büszkén kiálltak és küzdöttek, azt üzenve ezzel, hogy nem lehet elfogadni, hogy „a rossz, az enyészet” győzzön, szembe kell fordulni a gonosszal, „élni kell és összefogni”. Ezek az emberek külön-külön nem lettek volna erősek, és miként akkor a küzdelemben,
„most az emlékezésben van szükség az összefogásra”
- magyarázta. A helyettes államtitkár azt is hangsúlyozta: úgy kell emlékezni, hogy tudjuk, nagy a felelősségünk.
Az est címe azért 371 Csillag, mert az auschwitzi haláltáborban 371 cigány gyermek született, akik mindannyian a náci vérontás áldozatai lettek. Az előadás nekik állít emléket. A rendezvényen olyan neves magyar művészek idézték fel a múltat irodalmi alkotásokkal és a túlélők vallomásaival, mint Törőcsik Mari, Béres Ilona vagy Snétberger Ferenc.
1944. május 16-án az Auschwitz-Birkenau területén lévő cigányláger rabjai megtagadták az együttműködést az őrökkel, fellázadtak az SS-tisztek ellen, akik gázkamrába akarták terelni őket. A táborban korábban ilyen ellenállásra nem volt példa. Aznap éjjel néhány romát lelőttek, és az ellenállást követően a cigányokkal szembeni kegyetlen bánásmód még kíméletlenebbé vált. A táborból a romákat Buchenwaldba, Ravensbrückbe és más táborokba szállították, majd a Birkenauban maradtakat, háromezer cigány férfit, nőt és gyermeket 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra megölték a gázkamrákban.
(MTI)