Hírek

„Egy keresztyén ember mindig Krisztust követi” – Interjú egy árva diakónussal

Édesapja öngyilkos lett, édesanyja belehalt az alkoholizmusába. Kisgyerekként kiemelte a gyámhivatal a családból. Rácalmáson nevelkedett egy csecsemőotthonban négy éves koráig, majd onnan átvitték Velencére egy nevelőintézetbe, ahol húsz évet töltött el. Fiatal felnőttként lakott hajléktalanszállón, önkénteskedett Németországban. Lakatos Attila most diakóniát tanul Nagykőrösön, és ha teheti, Isten igéjét hirdeti a fiatalok között. Meglátása szerint nem a felekezeti hovatartozás határoz meg bennünket, hanem az, hogy Jézus Krisztus valóban ott lakozik-e a szívünkben.

Hogyan kerültél Istennel kapcsolatba?

Két frontról találkoztam az Istennel. Az első front volt az intézet. Járt be egy református lelkész hozzánk hittant tartani. A másik front pedig egy baracskai katolikus baráti társaság, akikkel kapcsolatban voltam.

Milyen volt nevelőintézetben felnőni?

Édesapám öngyilkos lett, édesanyám alkoholista volt, amibe belehalt. A gyámhivatal kisgyerekként kiemelt, és így kerültem intézetbe, ahol húsz évet töltöttem el. Ért itt engem sok jó és sok rossz is. Tizenhárom éves korom körül rendszeresen járt hozzám látogatóba egy ember. Néha-néha hazavitt magához, de volt, hogy elkérte tőlem a pénzt, amit az államtól kaptam. Az intézetben nem éreztem, hogy nagyon figyelnek ránk a dolgozók.

Hogy-hogy nem figyeltek rátok az intézetben?

Sokan voltunk. Az intézet nem adhat igazi családi törődést. Többször bántottak is a társaim. Egyszer, amikor felmostam a vizet a fürdőben, majd vittem vissza a felmosót a folyosón a szobába, rácseppent a víz az egyik fiú lábára, aki ezen kiakadt, és rádobott a radiátorra. Beszakadt a fejem. Odamentem az éjszakai ügyeleteshez, aki próbálta elállítani a vérzést, de nem sikerült. Mondta, hogy be kellene vinni a kórházba, de ő nem tudott velem jönni, hiszen vigyáznia kellett a másik hatvan gyerekre. Egy idősebb intézetis fiút küldött el velem.

Ha jól tudom, most diakóniát tanulsz a nagykőrösi főiskolán. Mi a terv diploma után?

Nincs konkrét tervem, a keresztyén ember az Krisztust követi, mindig Krisztus körül forog. Bármilyen döntést hozok az életemben – ki legyen a társam, hol tanuljak, mi a célom – minden kérdésben igyekszem Jézus Krisztus véleményét kikérni. Azt szeretném csinálni, amit Isten szánt nekem.

kép

Honnan tudod, mit szán neked az Úr?

Nálam úgy van, amikor az életemben egy szakasz lezárul, Isten mindig akkor mutatja meg a következőt. Ha végeztem egy úttal, akkor elém tolja a következő útnak a kövét, hogy lépjek rá. De sokszor én is szoktam engedetlen lenni Istennel.

Ez miben nyilvánul meg?

Amikor szünet van az iskolában, gyakran egyedül érzem magam. Vannak barátaim, nagyon szeretem az embereket, meg a társaim is szeretnek engem. Mindig segítek, amikor odajönnek hozzám a csoporttársaim, hogy készítsem fel őket a vizsgára, vagy csak egy kicsit lelkigondozzam őket. Nagyon szívesen teszem. Általában az a célom, ha valakin segítek, hogy pozitív irányba terítsem el. Mesélek neki az Úr nagyságáról, elmondom, hogy Isten mit tenne az ő helyében. Nem döngölök senkit sem a földbe, inkább irányt mutatok Isten szavaival. A szüneteket azonban nagyon nehéz elviselnem, mert rám szakad a magány. Nincs kihez hazamenni, nem érzem, hogy valakihez tartoznék. Akkor mindig Istent hívom magamhoz, hogy üljön le, és beszélgessen velem. Előfordul, hogy Isten nem mutatja meg magát, olyankor szoktam nem keresztyénként viselkedni. De Istennek hála, azért droghoz vagy alkoholhoz nem nyúltam soha..

Mindenkinél elszakad egyszer a cérna…

Igen. Éppen ezért vagyunk rászorulva Jézus Krisztusra. Hinnünk kell benne, ez bőven elég. Ő mindig tudja, nekünk mi a jó.  Többször akartam öngyilkos lenni, de Isten és Jézus Krisztus mindig ott volt velem és megmutatta magát.

Hogyan jutottál el eddig az állapotig, hogy önmagad ellen fordulj?

Válságos időszakban voltam. Ahogy a Biblia is mondja: a lélek kész, de a test erőtlen. Az ember nagyon gyenge, esendő, csetlő-botló lény. Éppen ezért van az, hogy senki sem üdvözülhet a saját cselekedetei által. Nem lehet, mert mi nem tudjuk önmagunkat megtartani. Nézd meg, ott van a rengeteg újévi fogadalom, amit egy-két hónapig bír az ember, és utána nem tartja be. Amikor az ember eljut odáig, hogy öngyilkos lesz, az már egy beszűkült tudatállapot. Amikor beszűkül a tudatod, nem tudsz racionálisan gondolkodni, nem vagy beszámítható. Az az állapot olyan, mintha már nem te vezetnéd többé az autót.

kép

Istennel megbeszélted már az öngyilkossági kísérleteid okát?

Többször is Isten elé vittem már ezt a dolgot. Isten pontosan tudja, hogy te miért jutottál oda, nemcsak a tettet látja, hanem azt is, hogy mit éreztél akkor, mennyire voltál beszámítható abban a pillanatban. Isten megértőbb és együtt érzőbb, mint amit mi el tudunk képzelni. Önmagam elfogadásában is nagyon sokat segített nekem. Nélküle még most is keresném, ki vagyok valójában.

Tudtad magadról mindig is, hogy cigány vagy?

Tudtam, de az identitásommal kapcsolatban mindig azt éreztem, hogy két szék között a pad alá estem. Cigánynak sem vagyok mondható, hiszen nem ismerem a nyelvet, ami egyébként nagy fájdalmam, nem ismerem a kultúrát, és valójában nem cigányok között szocializálódtam. A másik, hogy a magyarok sem fogadnak el. Látják rajtam, hogy sötét a bőröm, sötét a hajam, sötét a szemen… Én ezt Maugli-effektusnak hívom.

Hogyan kerültél kapcsolatba a reformátusokkal?

A reformátusokkal a Phiren Amenca szervezeten keresztül kerültem kapcsolatba. Református is vagyok, de jobban szeretem azt mondani, hogy keresztény ember vagyok. A legtöbb embernek nem keresztény identitása van, hanem egyházi identitása. A felekezeti hovatartozás az nem ment meg senkit az Isten ítéletétől, nem üdvözít senkit az, hogy református, ortodox vagy katolikus. Sokszor arra büszkék az emberek, hogy milyen a felekezeti hovatartozásuk. Szerintem az a fontosabb, hogy mi van a szívünkben, hogy ott él-e Krisztus. A legtöbb ember nem beszél Krisztusról, hiába vallásosnak mondja magát.

Mit csináltál Németországban?

Gyerekeknek tartottunk keresztény táborokat, ahol énekeltünk, beszélgettünk velük Istenről, Jézusról, együtt sportoltunk. Volt, hogy tolmácsként is tevékenykedtem. Nagyon jó volt ott, amikor visszajöttem Magyarországra, kicsit nehezen ment a visszailleszkedés, mert egy év után nehezen zökkentem vissza.

kép

Hogyan jutottál ki Németországba?

Egy magyar misszionárius barátom említette, hogy keressem fel a kápolnásnyéki lelkészt, aki elvitt Gárdonyba egy fiatal drogosokat segítő szervezethez. A szervezettel kapcsolatban állt egy német férfi, aki mondta, hogy roma önkéntesre lenne szüksége. Aztán engem ajánlottak.

Idén nyáron is önkénteskedtél, de már itt Magyarországon. A Csillagpont Ifjúsági Találkozón a cigánymissziós sátorban tevékenykedtél.

Igen, mert Nyeső Ágnes cigánymissziós referens meghívott a Csillagpontra, ahol nagyon sokat tanultam, és sok új emberrel ismerkedtem meg. És ami még fontos számomra, hogy nagyon sok példaértékű roma emberrel kerültem kapcsolatba.

Eddig milyen tapasztalataid voltak a romákkal?

Én mindig is igyekeztem a romákat Krisztushoz vezetni. Nekik is szükségük van a megváltásra, szükségük van Istenre ahhoz, hogy üdvözülhessenek, hogy helyre álljon a kapcsolatuk Istennel, embertársaikkal. Ugyanakkor a romák problémáira is úgy gondolom, hogy két gyógyír van: az egyik az oktatás, a másik a keresztény szellemben való nevelés.

Te miért tanultál tovább? És hogyan sikerült bekerülni a főiskolára?

Meg akartam mutatni az intézetben azoknak az embereknek, akik értelmi fogyatékosnak tituláltak, hogy rosszul ismertek meg. Továbbá, hogy az ott lévő társaimnak utat mutassak, azt akartam, hogy jöjjenek utánam. Én taposom az utat a hóban, nekik csak követniük kell a kitaposott utat. Én is ugyanazt az oktatást kaptam, meg tudom csinálni, gyertek ti is velem. Amikor visszajöttem Németországból Magyarországra, egy amerikai és egy magyar református barátom segítettek bejutni a Nagykőrösi Református Tanítóképzőre.

Sok roma gyereket elkönyvelnek értelmi fogyatékosnak és nem kapnak megfelelő szintű oktatást.

Miért van ez? A romák oktatási problémájából készültem vizsgára és rengeteg szakirodalmat elolvastam. Ott írták, hogy a roma gyermekek értelmi képességének az elmaradása nemcsak organikus hátterű, hanem abból is adódhat, hogy más a szocializáció, tehát környezeti okból. Sok állami gondozott gyereket és roma gyereket azért minősítettek értelmi fogyatékosnak, mert középosztálybeli gyerekeknek szóló teszteket töltettek ki velük.

kép

Haragszol a szüleidre, amiért árvaként kellett felnőnöd?

Isten szabad akaratot adott minden embernek. Édesapámnak az volt a szabad akarata, hogy öngyilkos legyen, édesanyámnak, hogy alkoholista legyen. Amiket Isten mond nekünk, azért mondja, hogy védjen bennünket. Isten például szeretetből mondja, hogy ne igyál, mert meghalsz. A bűneinknek következményei vannak. Édesanyám bűnének az lett a következménye, hogy én intézetbe kerültem. Az intézet viszont számomra Istennek a gondviselését jelentette, mert nem az utcán nevelkedtem, hanem az államon keresztül gondoskodott rólam.

Mit üzensz azoknak, akik hasonló cipőben járnak, mint amilyenben te?

Azt üzenném nekik, hogy bárhol is legyenek, Isten célba fogja juttatni őket. Akiket Isten a startvonalra állít, ha kell, tűzön-vízen át eljuttatja őket a végcélig.