A több évszázados együttélés során több tucat cigány szó került át a magyar szókincsbe, elsősorban a szlengbe.
A kérdésben említetteken túl például a csaj (kárpáti cigány chaj, ejtsd „csaj”, oláhcigány megfelelője shej, ejtsd „sej”), ácsi (a „megáll”, „marad” jelentésű kárpáti cigány achel ige egyes szám, második személyű, felszólító módú ach, ejtsd „acs” alakjából), komál (kamel), bazsevál (bashavel), a piál eredetije pedig pijel. Egyes kifejezések a magyarban jelentésváltozáson mentek át: például a „fej” jelentésű séró a magyarban inkább frizurát jelent. A purdé (magyarul cigány gyerek) eredeti jelentése pedig fújd! – így bíztatta a cigány kovács a gyerekeit, akik a fújtatót kezelték, ezt „értették félre” a magyarok.
Az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó cigány, azaz romani nyelv az óind nyelv leszármazottja - így rokon nyelvei az újind nyelvek, például a bengáli, a hindi, az urdu stb. A világon számos változata létezik (többek között lovári, kelderás, vend, szinto, mánus stb.), hiszen a cigányság sokfelé szakadt. A cigányok vándorlási útvonalának megfelelően a romaniban felismerhető a perzsa, az örmény, a görög, továbbá a délszláv nyelvi hatás. A hazai cigány nyelvű beszélők a nyelvükbe integrálják a szükséges magyar szavakat, például a vonat vonato, a mozi mozivo. A hazánkban élő cigányok nyelveiről még itt is írtunk a honlapon.