Hírek

Cigánymissziós igényfelmérő kérdőív készül a Tiszántúlon

Március 30-án második alkalommal rendezték meg a cigánymissziós lelkésztalálkozót a debreceni Esperesi Hivatalban.

A résztvevőket Igével dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntötte.

A találkozón - a közös áhítatot követően -  előadásokon és műhelymunkán vehettek részt a lelkésztestvérek és a misszió előadók.

Mózes Áron, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium vezetője a szakkollégiumi hálózat jelenlegi helyzetét ismertette, majd Gregussné Búzás Irén mutatta be a Tiszántúli Református Egyházkerület cigánymissziós programját.

A találkozó második felében Szabóné dr. Kármán Judit, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem romológiai tanszékvezetője tartott előadást, majd Kovács Károly pszichológus.

„Az egyházkerületben szeretnénk újra egy kérdőívet körbebocsátani, felmérni azt, hogy hol és milyen jellegű misszió munka folyik. Hol van szükség a segítségünkre? Hol igényelnek bármilyen jellegű támogatást? Nagyon régóta készültünk arra, hogy átfogó programot tudjunk megvalósítani – és a Bibliai példához kapcsolódva egy olyan missziót tudunk megvalósítani, mint amilyet Pál apostol járt be. Gyülekezetről gyülekezetre, városról városra, faluról falura járt és ott hirdette az Igét. Nekünk is ez a célkitűzésünk, hogy kisebb és nagyobb településeken egyaránt szervezzünk konferenciákat, evangelizációkat, családi napokat, ifjúsági programokat. Ha valamelyik gyülekezetnek arra volna igénye, hogy prevenciós programokat szervezzünk, szűrővizsgálatokat, erre is van lehetőség” - mondta Gregussné Búzás Irén, missziói lelkész, az egyhézkerület cigánymissziós referense.

„Az első kérdés, amit én feszegettem: miért van küldetésünk? Miért van a lekésznek, az egyháznak küldetése a missziókban, és így a cigánymisszióban is. Ezt az Apostolok cselekedeteiből vett példával illusztráltam, Péter történetével, aki Kornéliusz háza nép felé szolgál, ahova Ő nem szívesen ment volna. Majd a szolgálat nehézségeiről esett szó, végig vettük a kulturális sajátosságokat, amelyek a szegény kultúra elemei. A mentális vetületéről is szó esett: a szocializációs folyamatokról, a jövőbeli rövid és hosszú távú tervezés nehézségeiről és az áldásos missziói tevékenységéről” – zárta szavait Szabóné dr. Kármán Judit. 

Fotók: Barcza János

forrás: Tiszántúli Református Egyházkerület