2020. december 6. - Advent második vasárnapja.
Beleborzong az Ember, ha elolvassa Ézsaiás könyvének 24. részéből a 10. versét, valamint annak megelőző és a következő szakaszát: „zárva van minden ház!” 2020 Adventéjében még az Isten háza is, a templom is zárva van. És egy pár évszázaddal később keletkezett jövendölésben, Zakariás 8,19-ben ezt olvassuk: „A negyedik, az ötödik, a hetedik és a tizedik hónapban tartott böjt örvendezéssé és boldog ünnepé változik.”
Az első jövendölés félelmetes valóságát most át is éljük, de a másodiknak a beteljesülését nagyon távolinak érezzük. A vidám örvendezést és boldog ünnepet böjt előzi meg. Olyan lelki, szellemi és testi böjt ez, aminek titkát annak gyakorlása idején élhetjük át. BÖJT? Nem egyszerűen a jó falatokról, önmagunk kényeztetéséről való lemondás, hanem amikor a szó- és híráradat veszélyét is meg kell látni, abban is önmérsékletet kell tartanunk. Sőt a jelenlegi helyzetben, még a lelki közösség megélésének a böjtjét is megismerjük, amikor nem találkozhatunk szeretteinkkel, barátainkkal.
Ennek mélységét megjárni, nem csak a zárdák és kolostorok magányos lakóinak adatik meg. Az ajtók megnyitása, a lelki tisztulás, a lelkünk ünnepibe való öltöztetése ott és akkor valósul meg, amikor elfogadom ebben a mindent átható elcsendesedésben a mennyből hozzánk közel jött Megváltó „igazságát és békességét”. Jelenti ez a Jézus Krisztus által helyreállított kapcsolataimat, melynek következtében, Teremtőmmel már nem felperesi viszonyban állok és embertársaimmal szemben nem felsőbbrendűségemet hangoztatom, hanem mindkét szinten megélem az Urammal és teremtményeivel való megbékélést, megelégedettséget, megbízhatóságot és hűséget.
Nem vezérel többé az önző haszonelvűség, a felelősség elhárítása. Böjtben azt fogom keresni, hogy mit, kinek és miként adhatom tovább azt, amit én sem megőrzésre kaptam, hanem, hogy mások szomorúságát vidám örvendezéssé, boldog ünneppé változtathassam.
Szívleljük meg, akár hallgassuk meg Bach Advent 2. vasárnapjára írott kantátáját (BVW 70.): „Vigyázzatok! imádkozzatok! imádkozzatok! vigyázzatok!” „Legyetek mindenkor készen,/amíg a dicsőség Ura által / a világnak vége nem lészen”.
A szerző a Hosszúpályi Református Egyházközség lelkipásztora.
Fotó: Pexels