Bízzuk a cigányokra!

Nem recepteket vagy modelleket akartak felsorakoztatni, egyszerűen csak meséltek egymásnak szolgálatukról azok az ázsiai, amerikai és magyar keresztyének, akik a mélyszegénységben élőkön szeretnének segíteni. Az MRE Zsinati Székházában tartott felekezetközi cigánymissziós konzultáción többek között szó esett az ember lelki, fizikai, mentális és szociális szükségeire választ adó holisztikus misszióról és egy nemzetközileg elismert közösségfejlesztő programról is, amelyet hamarosan magyarországi településeken is kipróbálnak.

Ébredés a szegények között
– A világ metropoliszainak nyomornegyedeiben járva annak lehettem szemtanúja, hogy Isten a szegények felé fordul, és ébredést munkál közöttük. Rájöttem, hogy Isten az elnyomás minden formájától meg akar szabadítani, a reménytelenségből, a gazdasági és oktatásügyi elmaradottságból egyaránt – mondta Corrie De Boer, Fülöp-szigeteki misszionárius. Ahogy arról a teológiai tanár beszámolt, a manilai keresztyének az elmúlt években gyülekezeteket plántáltak fővárosuk nyomornegyedeiben, továbbá egészségügyi, szociális, iskola- és munkahelyteremtő, valamint mikrohitelprogramok elindításával a társadalmi felemelkedés útján is elindították a legszegényebbeket.

Önszerveződő közösségek
– Ahhoz, hogy missziót folytathassunk, ismernünk kell a különböző szubkultúrákban élők nyelvét, világlátását. Fontos, hogy értékeljük mindazt, ami jól működik egy közösségben, és ne arra koncentráljunk, ami még nem. Missziói alapelveink egyike, hogy önszerveződő, problémamegoldó közösségeket plántáljunk, amelyeket a közösség tagjai kormányoznak. Meg akarjuk értetni a szegényekkel, hogy Isten hogyan látja őket, és az örökkévalóság fényében hosszútávra szóló tervek felállítására akarjuk őket ösztönözni – fogalmazott Corrie De Boer.

Esély a tanulásra
– Minden, a gyerekekre költött dollár tizenhetet hoz vissza, vagyis jó befektetés az a biztos alap, amit a minőségi oktatás nyújthat a kiskorúaknak – mondta Chona M. Domingo, Fülöp-szigeteki pedagógus. A koragyermekkori oktatási program igazgatója elmondta, az iskola-előkészítőben részt vevő, mélyszegénységben élő gyerekek nemcsak olvasni tanulnak meg hatéves korukra, de elsajátítják az önfenntartás és a környezettudatosság szemléletét is. Ezek a gyerekek, akiknek a minőségi oktatásra a misszió nélkül semmilyen esélyük nem lenne, az iskolában később sokkal jobban teljesítenek, és jelentősen megnő az esélyük arra is, hogy kiemelkedjenek a szegénysorból.

A szülőkre is odafigyelnek
A keresztyén pedagógusok a színvonalas oktatás részeként megismertetik a gyerekekkel a bibliai történeteket is.
– Kutatások bizonyították, hogy a keresztyének 85 százaléka 4 és 14 éves kora között ismerte meg Jézust, és akik tizenkét év körül köteleződtek el mellette, a legnagyobb százalékban maradnak hűségesek – hangsúlyozta a kisgyermekek felé való szolgálat fontosságát az igazgató. Chona M. Domingo ismertette a gyermekek személyiségére és egyénenként változó képességeik fejlesztésére fókuszáló, élményközpontú oktatási programot, majd hozzátette: a szülők felkarolására is nagy hangsúlyt fektetnek a Fülöp-szigeteken. Eddig harmincötezer szülő vett részt azokon az előadásokon, ahol az életviteli kérdések mellett az evangéliumról is hallhatnak a felnőttek.

Gyémántok a szemétben

Egy emlékkép indította Arthur Thangiah-t arra, hogy a legszegényebbeket kezdje szolgálni: álmában gyémántokat talált a szemétben. Az indiai férfi és szolgálótársai az evangélium hirdetése mellett egészségügyi és oktatási programot is szerveztek azoknak a Sahaara peremterületein élő gyerekeknek, akiknek az édesanyja zömmel prostituáltként tengeti mindennapjait. Az indiai missziós szervezet tagjai árvákat, abortusztúlélőket vagy éppen a prostituáltak ágyai alól kimentett gyerekeket gondoznak.
– Talán egyszer majd nagy dolgokat tesznek az országukért ezek a gyerekek. Ha ti is hűségesen dolgoztok a romák közt, talán majd a következő nemzedékekben lesznek köztük olyanok, akiket Isten nagy dolgokra készít – hívta fel a magyar szolgálók figyelmét Arthur Thangiah.

Az egészséges közösségekért

– A Magyarországon folyó cigánymissziós szolgálatok sok szempontból nevezhetők holisztikusnak, hiszen gyakran osztotok ételt vagy takarót amellett, hogy hirdetitek az evangéliumot a szegényeknek, ám meglehet, hogy azt érzitek, csak adtok, adtok, a közösségekben viszont semmi nem változik – fogalmazott Ron Seck. A Misszió az egészséges közösségekért elnevezésű nemzetközi hálózat magyarországi munkatársa egy gyülekezetplántálási módszert mutatott be a résztvevők bevonásával. A világ 112 országában értek el már sikereket a mélyszegénységben élők felzárkóztatásában és az evangélium megismertetésében a program segítségével. A módszer lényege, hogy a szegényeknek átadják azt a szemléletet, miszerint felelősek saját magukért. A projekt során a kiképzett munkatársak és a helyi gyülekezet tagjai felveszik a kapcsolatot a közösség vezetőivel, majd feltérképezik a falu lakóinak a képességeit. Miután az otthonaikban meglátogatták őket, közösen megvizsgálják, hogyan lehetne az életszínvonalukon javítani önfenntartó gazdálkodással. A tapasztalatok szerint sokan már ekkor szívesen ellátogatnak a helyi gyülekezetbe is.
A magyar nyelvre is átültetett program előnye, hogy a cigány közösségekben a szervezés és kivitelezés oroszlánrészét a romák végzik el.

Megszabadulnak a hiedelmektől

– A cigányok istenfélők, de az a baj, hogy ha haláleset történik, mindjárt Istent okolják – mondta el portálunk mikrofonja előtt Patai Gizella.
– Ezt kell megfordítani, hogy megismerjék Istent, aki elküldte az ő egyszülött fiát – teszi hozzá Kolompár László. A kiskunhalasi roma gyülekezet tagjai érdeklődésünkre elmondták, azok a cigányok, akik megtérnek, számos hiedelmet maguk mögött hagynak.
– Ha valaki meghal, a cigányok legnagyobb része azt hiszi, hogy a halott fölébred és rosszakat cselekszik vele. Mi is úgy nőttünk föl, hogy ha valaki meghalt, ki se mertünk menni a házból. Aki viszont megismeri Jézus Krisztust, annak elmúlik a félelme, ami nemzedékről nemzedékre hagyományozódott rá – tette hozzá a férfi.

A zene nyelvén értenek

– Ne mindjárt a Bibliát adjuk a kezébe egy cigánynak, hanem beszéljünk neki Jézusról, arról, hogy érte is meghalt a kereszten, hogy ő is Jézus embere. A zenével kell őket megfogni, mert az énekből mindjárt tudni fogják, mi az értelme az evangéliumnak – állítja Kolompár László, aki maga is zenél.
– A legjobb barátom alkoholista volt, betörő, és megtért. Ma az ő lakásán tartjuk a gyülekezeti alkalmakat – számolt be. A roma gyülekezet zenés házi istentiszteleteinek kiszűrődő hangjaira sokan megállnak és betérnek a lakásba, ahol hallanak az evangéliumról. Gizella is így tért meg, és azóta sokakat vonzott már az énekszó a közösségbe. Nem mindenki jutott hitre a kíváncsiskodók közül, de az is előfordult, hogy a gyülekezettel szemközti bolt nem hívő tulajdonosa arra kérte Lászlót és Gizellát, hogy menjenek át az üzletbe, és játsszanak dicséreteket.

Bízzuk a cigányokra!
– A missziót a különböző szubkultúrákban nem lehet azzal a hozzáállással végezni, hogy mi majd megtanítjuk, hogy kell jól viselkedni, élni és gondolkodni, hanem csak azzal az alázattal, hogy hajlandóak vagyunk annak a világnak az értékeit, a szépségeit felismerni és a szabályai között eligazodni – fejtette ki portálunk érdeklődésére Dani Eszter. A Missziói Iroda vezetője szerint minden kultúrának vannak kincsei és nyomorai, és olyan elemei, amelyekre Isten igéje nemet mond.
– Ennek ellenére nem nekünk kell megmondanunk a cigányoknak, hogy mit változtassanak meg. Elég őket meghívni az Isten szeretetébe és a megtérésbe, aztán ők maguk felülvizsgálhatják a saját életvitelüket, ahogy a Bibliát olvassák, és ahogy Isten Lelke munkálkodik bennük – magyarázta a lelkipásztor.
– Ha a cigányok megérzik a tiszteletet és szeretetet, és hogy kincset hoztunk közéjük, az egészen más módon nyitja meg őket, mintha leereszkednénk hozzájuk egy kis segéllyel – máskülönben ezt a segélyt fogják újra és újra kikövetelni, és úgy viselkedek majd, ahogy mi is viszonyultunk hozzájuk – tette hozzá Dani Eszter.

képek: Parókia Portál
a teljes cikk eredetileg a Parókia Portálon jelent meg