Konferenciával egybekötött eseményen mutatták be a Cigánymissziós mozgalmak hatása Magyarországon című könyvet 2015. április 23-án, Budapesten. A pünkösdi egyház által létrehozott Cigány Módszertani és Kutató Központ gondozásában jelent meg Gyetvai Gellért és Rajki Zoltán társszerzők műve, amely a romák között végzett több mint kétéves szociológiai kutatás eredménye. A könyvből kiderül, hogy az országos felmérés több mint 20 000 magyarországi megtért cigány emberrel számol. A hitközösségbe kapcsolódást pozitív változás kísérte a megkérdezett romák életében.
Durkó Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának vezetője elmondta: a 2012-ben elvégzett kutatással annak bemutatása volt a céljuk, hogy a missziós munka nem csak az egyházak, hanem az egész társadalom számára értékes.
A kutatás vezetője Gyetvai Gellért részletesen mutatta be a kutatás tárgyát és eredményeit, összegezve, hogy 169 protestáns gyülekezetben, 6500 személyt érintve, 1100 visszaérkezett kérdőív kiértékelése után állapítható meg a cigánymissziók rendkívül dinamikus fejlődése és megkérdőjelezhetetlen pozitív hatása az egész társadalomra nézve. (Református gyülekezetek módszertani okok miatt nem szerepeltek a felmérésben.)
A kutatás rámutatott, hogy a misszóban résztvevők kapcsolatrendszere teljesen átrendeződik. A megkérdezettek egy százaléka mondta csupán, hogy nem hozott változást az életébe a közösséghez való csatlakozás. Több mint 45 százalékuk szerint megváltozott életmódjuk, 13 százalékuk szerint javult az erkölcsi életük, 35 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a gyülekezetbe lépéssel valamilyen függőségből tudott szabadulni.
N. K.
Gyetvai Gellért és Rajki Zoltán társszerzők tollából…
„Több mint három év után azzal az érzéssel adjuk közre munkánk eddigi összefoglalóját, hogy a begyűjtött információk bősége ellenére is csak a vázlatát sikerült papírra vetnünk egy igen fontos társadalmi jelenségről szóló ismeretanyagnak. Mégis késztetést érzünk, hogy beszámoljunk arról, mit találtunk eddig. Ennek legfőbb oka, hogy nagy adóssága a társadalomtudománynak, hogy e jelenségről publikáljon, beszéljen, vitatkozzon. Mentségül szolgál számunkra, hogy látjuk, a jelenség, amit kutattunk, igen széleskörű, több tekintetben egyedülálló, és igen összetett. Ráadásul rendkívül gyors növekedése, ehhez párosuló viszonylag fiatal kora igen nehézzé teszi a mindenre kiterjedő pontos leírását – részben a történelmi távlat hiánya miatt. Valahol azonban el kellett kezdeni…”
„…A misszió gyorsan növekedett idáig. Míg az 1970-es években talán egy-kétszáz főről beszélhettünk, addig mára csak a vizsgált gyülekezetek aktív magja is meghaladja a hat és fél ezret. Tágabban értelmezett kritériumok szerint pedig akár több mint 20 000 fővel is számolhatunk. Míg 1974-ben csupán a görögkatolikus és az akkor talán baptistának, talán szabadúszónak definiálható uszkai közösség létezett biztosan gyülekezetként, addig mára 51 felekezet, csoport, és a szűkített kritériumok alapján is 169 közösséggel számolhatunk. Ezek az adatok pedig jól mutatják a mozgalom igen dinamikus növekedését…”
„...Képzeljük el, hogy mi történne akkor, ha a most széles körben megvetett cigányság jelentős része megtérne, és átmenne azon a pozitív változáson, amelyet az előbb bemutattunk! Milyen hatással lenne ez a magyar társadalomra? Elfogadóbbá válna? Vagy esetleg újabb kifogásokat keresne? Nehéz megmondani. Biztosan lenne példa mindkét fogadtatásra.
Azonban minden felkutatott adat, minden következtetés, minden pozitívum ellenére sem számítunk arra, hogy mindenki számára elfogadható megoldásként képeződik le a romák megtérése. Egy társadalomnak, ha a feszültségek nőnek, mindig „szüksége van” bűnbakokra, ezzel próbálja enyhíteni a nyomást a népességen belül. A romák ehhez mindig kéznél voltak. Nemegyszer tapasztaltuk, hogy ha cigányokról van szó, az sem elég, ha „lehozzák a csillagokat az égről”. Csak remélni tudjuk, hogy a cigánymissziók segítenek abban, hogy idővel a soha el nem fogadók csoportja egyre kisebbre zsugorodjon!
Azonban mindenképpen létre kellene jönnie egy szélesebb rétegnek, amely a változást elfogadással jutalmazza. Az integrációs hatások – és a változás ezek legfőbbje – lakhely szerint is közelebb kell, hogy hozzák az országban a feleket. E nélkül aligha elképzelhető, hogy az egymás iránti elfogadás növekedjen. A telepek (és amíg ezek léteznek, a telepen kívül lakók) újra és újra visszaépítik a falakat a két csoport közé. Az elfogadás meg kell, hogy látsszon idővel a munkahelyeken, az értelmiségi réteg növekedésében a romák között, és a vegyes házasságok egyre elfogadottabbá válásában is.
Régóta cél volt a romák jobb honpolgárrá nevelése; rendeletekkel, erővel és hatalommal igyekeztek betörni a cigányságot a járomba, amelyet mindig a paternalista többség készített a számukra. Ezek nem múltak el hatás nélkül, de nem is történt nagy áttörés általuk. Az egyházaknak azonban úgy tűnik, egy másik eszközzel sikerült feltörni azt a megcsontosodott burkot, amely végleg elválasztja a cigányokat a többségi társadalomtól. Nem túlzás, hogy a missziók által olyasmi történt, amire senki nem számított. A meglepetés a roma ébredési mozgalom szinte minden momentumában jelen van. Ráadásul, amit a könyvben bemutattunk, még közel sem a teljessége annak, ami jelentőségében a misszióban rejlik…”
A könyv megrendelhető az info@cimok.hu email címen.
Kérjük emailben a számlázási és postázási címet is megadni,
a könyv ára 3000 Ft/ db plusz a postaköltség, ami 700 Ft.
A CIMOK számlája
Kondorosi TKSZ.
Amennyiben nem kérnek számlát, csak nyugtát, akkor a könyv a CIMOK irodában is ( Bp.Üllői út 25. 302.szoba) átvehető munkaidőben.