Dani Eszter zsinati missziói irodavezetői írása.
„A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten Országának jele és követe legyen a mai magyar társadalomban, a személyes és közösségi megújulás egyháza, ahol minden ember, származására és társadalmi helyzetére való tekintet nélkül, megtapasztalhatja Jézus Krisztus evangéliumának befogadó, gyógyító és újjáteremtő erejét.” [1] – fogalmazza meg a cigánymisszió célját a MRE Zsinata által 2013-ban elfogadott küldetésnyilatkozat.
Ez a küldetésnyilatkozat az egyház elhívására mutat rá, melyben Isten minden ember felé, a peremen élő cigány közösségek felé is szolgálatra hívja. Ez egy állandó elhívás, amely nem változik a körülöttünk történő változások hullámai között. Isten Országa áll a középpontjában, mely Jézusban elérkezett és követői számára elérhetővé vált, mely magában foglalja a megbékélést, helyreállított kapcsolatrendszert és az egész élet gyógyulásának lehetőségét. Amikor Isten Országa rendje szerint élünk, akkor a kapcsolataink gyógyulnak, elengedjük az előítéleteinket, és készek leszünk egymást felebarátként, testvérként befogadni, együtt szolgálni, belelépve Isten missziói elhívásába. Munkálni a gyógyulást, a helyreállítást, az új élet reménységével meghirdetni az evangéliumot. Ez az a cél, irány, ami a szolgálatunk alapja, ami nem változik.
Dani Eszter
Az eszközök, amelyek elhívásunk megvalósítását szolgálják, nagymértékben változtak a pandémia árnyékában. A cigánymisszióban nagyon fontosak a találkozások, a közös dicsőítés, egymás átölelése. Ezt sajnos a pandémia lassan két éve korlátozza. Az országos cigánymissziós imanapokat csak online tudtuk megszervezni mind 2020-ban, mind 2021-ben. Ennek az online változatnak volt azonban egy meglepő és új élményt adó lehetősége, amikor cigány testvéreink otthonaikban felvett dicsőítését, vagy bizonyságtételét nézhettük, hallgathattuk. Az online követhető programon keresztül egy nagy körutat tettünk az ország különböző pontjain élő cigánymissziós közösségeibe. Különleges volt a kis csapatokat saját otthonaikban, természetes közegükben látni, átélni.
A pandémia egy következő fájdalmas hatása, hogy a legerősebb korlátozások idején sok cigány testvérünk, akik addig napszámban dolgoztak, elvesztették nem hivatalosan bejelentett, de bevételt biztosító munkájukat. Az egyébként is nehéz sorban élő családok sokszor azt a bevételi forrásukat vesztették el, ami a mindennapi kenyeret biztosította számukra. Az Országos Református Cigánymisszió erre a szükségre igyekezett reagálni, amikor német testvéregyházaink segítségével komolyabb élelmiszertámogatást biztosított a cigánymissziós kapcsolatrendszerünkben lévő testvéreknek. Az immunerősítő vitaminok, higiéniás eszközök és szárazélelmiszer mellett tájékoztatást is adtunk és bátorítottuk a testvéreket az oltás felvételére.
De a pandémia nem csak anyagi nehézséget hozott a szegényebb rétegek között, hanem komoly tanulásbeli elakadásokat is. Az online oktatás sok cigány családban nem volt megoldható. Több gyülekezetben munkatársaink, az „Együtt-egymásért” közösségfejlesztő képzés diákjai vállalták fel a gyerekek segítését. Volt, ahol a házi feladatokat közösen készítették el, és saját eszközük segítségével juttatták el az iskolába, volt, aki házról házra járt okos telefonjával, és fényképezte be a gyerekek feladatait, hogy azt az iskolába be tudja küldeni. Volt olyan település, ahol az iskola igazgatója a tanév végén külön elismerő oklevelet adott át cigány munkatársunknak, hálája jeleként, mert az év végi bizonyítványukban a külön foglalkozás eredményeképp a gyerekek mind javítottak. Szép példái ezek a szükség felismerésének és a Lélek által vezetett segítségnyújtásnak.
Kiengesztelődési szemináriumot – ahol roma, nem-roma testvérek a generációkon keresztül hordozott feszültségeket, sebeket, előítéleteket tehetik le Krisztus keresztjéhez és ölelhetik át egymást a megbocsátásban – háromszor kellett lemondanunk. Ezt online nem lehet megszervezni. Amikor végre 2021 augusztusában és szeptemberében megszervezhettünk két ilyen szemináriumot, óriási volt az egymással való találkozás öröme, a kiengesztelődés megélésének mélysége.
Dani Eszter
Az „Együtt-egymásért” közösségfejlesztő képzésre – amiben a cigány és nem cigány gyülekezeti munkatársakat készítjük fel a közösségben végzett szolgálatukra – új formát kellett találnunk. A képzést kéthavonta tartjuk, amikor egy egész hétvégén együtt vagyunk. Interaktívan, a résztvevőket is bevonva a gondolkozásba, egymást meghallgatva, egymástól is tanulva haladunk a képzés útján. Ezt a képzést nagy kihívás volt online térbe áthelyezni, és sokszor, akár a mélyszegénységben élő résztvevőink számára is online kapcsolódási lehetőséget biztosítani. De a résztvevők elkötelezettsége, a szinte lehetetlent is megoldhatóvá tette. És egy olyan új formában kezdődött el a személyes kapcsolattartás, ami a pandémia előtt elképzelhetetlen volt. Rendszeres imaközösségeket szerveztünk a Zoom hálózatán keresztül, tudunk egymás napi küzdelmeiről és támogatjuk egymást a szolgálat mindennapi kihívásaiban.
A pandémia sok veszteséget, fájdalmat, nehézséget hozott. Ugyanakkor a megoldásokat megtalálva a közösség erős maradt, egymás támogatásának és a szolgálatnak új formáit és lehetőségeit találták meg a testvérek, amiért hálásak vagyunk.
*
[1] A „misszió” fogalmát – teológiai megfontolások alapján – nem az egyház egy speciális – „térítő” – szolgálati ágának tekintjük, hanem az egyház küldetését értjük alatta: azt, hogy az egyház Isten missziójának (missio Dei) eszköze és részese.
*
Az írás megjelent a Református Tiszántúl 2021/4-es számában.