Az esemény nyitva állt az Európa-szerte diakóniai szolgálatban dolgozó partnerek előtt, akik a hálózat tagjai, vagy akik az Eurodiaconia valamelyik tagszervezetéhez tartoznak. A találkozó központi témái az inkluzív oktatás megerősítése és a közösségépítés voltak, különböző résztvevők előadásain keresztül feldolgozva.
Az Eurodiaconia 59 nemzeti és regionális szervezetből álló tagságával egy európai egyházi és keresztény civil szervezeteket magába foglaló hálózat, amely szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt, valamint a társadalmi igazságosság érdekében szólal fel. A szervezet alapvető víziója „egy olyan Európa, ahol minden embert az Istentől kapott értéke és méltósága alapján becsülnek, és ahol a társadalmak minden ember számára – beleértve a legsebezhetőbbeket és kirekesztetteket is –, garantálják a társadalmi igazságosságot.”
A találkozót Ódor Balázs, az MRE Ökumenikus és Külügyi Irodájának vezetője nyitotta meg, aki hangsúlyozta a társadalmi missziók fontosságát az egyház életében. Ódor felidézte az MRE mottóját: „Krisztus követei vagyunk”, kiemelve, hogy Krisztus követeiként az a feladatunk, hogy a társadalmat Istenhez való megbékélésre hívjuk. Ezen misszió és az egyház víziójának részeként a roma befogadás kiemelt jelentőséggel bír. Hangsúlyozta továbbá, hogy a roma befogadás a közösségépítés, a megbékélés és az oktatás szempontjából is alapvető. A résztvevőket arra ösztönözte, hogy „tekintsék ezt az összejövetelt egy emlékeztetőnek arra, hogy életünkben elkötelezettek maradjunk e vízió és küldetés iránt.”
A nyitó áhítatot Nt. Pena-Sztojka Szabina, a Református Szeretetszolgálat Országos Testvéri Szolgálat és Cigánymissziójának vezetője tartotta. Nt. Pena-Sztojka Szabina Márk evangéliumának 12. fejezetének 38-44 verseit olvasta fel, amelyben Jézus figyelmezteti tanítványait a törvénytudókra, és megemlíti az özvegy önzetlen adományát a zsinagógában. Az igehirdetés során felvetette a kérdést: „Vajon betölti-e a templom küldetését, ha a fényűzés és bőség közepette él köztük egy özvegy, akinek mindössze két fillérje van?” Rámutatott, hogy az özvegy nyomorúsága nemcsak abból fakadt, hogy nem volt férje, fia, fivére vagy apja, akik abban az időben támogatták volna, hanem abból is, hogy az egyház nem támogatta őt. Az egyház nem töltötte be küldetését, ezért volt az özvegynek csupán két fillérje. Hasonlóképpen, az igehirdető hangsúlyozta, hogy akkor teljesítjük küldetésünket, ha a kiszolgáltatottak felé fordulunk és biztosítjuk, hogy a kirekesztettek támogatást kapjanak. Ez a történet, mondta, „arra szólít fel, hogy megkérdezzük magunktól, vajon a peremre szorultak mellett állnak-e olyanok, akik kiállnak értük.”
Baranyi Bettina, a Magyarcsanádi Református Általános Iskola igazgatója tartott egy vitaindító előadást „Az inkluzív pedagógia elmélete és gyakorlata” címmel, amelyben az általa vezetett iskola tapasztalatai álltak a középpontban. Baranyi Bettina bemutatta a Pressley Ridge Oktatási Modellt, amely a szociális tanulás elméletén, a viselkedéstanon, az együttműködésen és a traumatudatos gondoskodáson alapuló pedagógiai módszer.
Ez a modell jellemzően a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásában alkalmazható, és ahogyan Bettina magyarázza, hangsúlyozza az empátiát, a gyermekfejlődést, a traumatudatos gondoskodást és a hatékony viselkedéskezelési technikákat.
A Magyarcsanádi Református Általános Iskola négylépéses megközelítést alkalmaz. Az első lépés az átfogó tanárképző programok bevezetése, amelyek az érzékenyítésre, a traumatudatos viselkedésre, a pedagógiára, a krízisintervencióra és az agressziókezelésre fókuszálnak. A második lépés az alternatív pedagógiai megközelítés a hagyományos módszerekkel szemben. Az iskola például rendszeresen tart csoportos megbeszéléseket és kerekasztal-beszélgetéseket a diákokkal a hétnek, és minden napnak kezdetén és végén. Ez, az igazgatónő szerint, segíti a pedagógust abban, hogy jobban megismerje a tanulót. Harmadik lépésként elengedhetetlen a gyermekek motivációs rendszereinek megértése, valamint az, hogy az iskola olyan reakciórendszert alakítson ki, amely a kívánt viselkedést ösztönzi, elkerülve a büntetésalapú fegyelmezést és motivációt. A negyedik lépés a hatékony konfliktuskezelés megértése és alkalmazása. Baranyi Bettina hangsúlyozta, hogy bár ezek a módszerek eredményesek lehetnek, nincs olyan általános modell, amely minden gyermek számára hatékony lenne. Szerinte a kulcs a gyermek holisztikus megértésében rejlik: a hátterük, pszichológiai fejlődésük és motivációjuk átfogó ismerete, valamint a türelem és az elkötelezettség az ő sikerük iránt. Összességében ez az iskolai módszer az önbizalom és képességek fejlesztésére, valamint a tanulók motiválására irányul, hogy élvezzék a tanulást és sikerélményük legyen az osztályteremben, ezáltal bátorítva őket az tanulmányaik folytatására.
Ezután a Magyarországi Református Egyház Cigánymissziójának és Testvéri Szolgálatának munkatársai következtek a prezentációk sorában. A résztvevők – köztük Pena-Sztojka Szabina, a Misszió vezetője, Milák-Ignácz Andrea, a HEKS Gyülekezeti Programok vezetője, Lakatos Kinga, a Cigánymisszió gyülekezeti referense, és Ignácz Margit, az Inkluzív Iskolai Program trénere – bemutatták a Cigánymisszió történetét, vízióját és programjait, az első stratégia megalkotásától napjainkig. 2012 és 2013 között az MRE kutatásokat végzett, és elkezdte kidolgozni a Cigánymissziós stratégia kereteit. 2013 és 2021 között a misszió az MRE Missziói Irodájának égisze alatt fejlődött. 2021-től az Országos Cigánymisszió az MRE Szeretetszolgálati Irodája (Diakónia) alá tartozik. 2013-tól napjainkig szorosan együttműködnek a HEKS-szel hatékony és átfogó programok kidolgozása és megvalósítása érdekében, amelyek az integráció, a befogadás és a közösségépítés erősítését célozzák.
TOVÁBB OLVASOM A CIKKET
Az inkluzív iskolai program prezentációja kiemelte a célzott pénzügyi és módszertani támogatás fontosságát azokban az iskolákban, ahol magasabb a roma diákok aránya. Ugyanakkor hangsúlyozták a multikulturális pedagógiai megközelítések szükségességét az alacsonyabb roma aránnyal rendelkező iskolákban, mivel ezek gyakran „színvak” megközelítést alkalmaznak, ami sok hátrányos helyzetű gyermeket hagy hátra. Az inkluzív iskolák másik fontos aspektusaként említették az érzékenyítést és a befogadást elősegítő beavatkozások szükségességét, amelyek az inklúzió fontosságára és lehetőségeire fókuszálnak.
A Cigánymisszió prezentációját követően a HEKS/EPER Románia mutatta be tevékenységét.
Kiemelték munkájukban a fiatal roma lányok oktatását, a pályaválasztási tanácsadás és műhelymunkák területén. A program csoportos és egyéni tanácsadást kínál a lányoknak, anya-lánya műhelymunkákat tart 4. és 5. osztályosok számára, hogy elősegítsék a családi összetartást, valamint iskolai és céges látogatásokat szerveznek. A cél az, hogy ösztönözzék a fiatal lányokat tanulmányaik folytatására és karrierépítésre, ezáltal megelőzve a korai iskolaelhagyást. Minőségi eredmények szerint a program növelte az önbizalmat, a tanulás folytatására való motivációt, és biztonságos teret kínál a személyes helyzetek megosztására.
A szerb előadók közösségszervezési programjukat ismertették, amely egy részvételi megközelítést hangsúlyoz. Ez azt jelenti, hogy az iskola közvetlenül bevonja a tanárokat, szülőket, diákokat és pedagógiai asszisztenseket a helyi intézmények közé. A program magába foglal átfogó interkulturális és diszkriminációellenes képzéseket a tanároknak és munkatársaknak. Ezenkívül mentorálási és korrepetálási elemeket is tartalmaz, amelyek során önkéntesek és kortárs oktatók egyéni és csoportos munkát végeznek. A cél a gyermekek képességeinek fejlesztése, az iskolaelhagyás megelőzése és az oktatás folytatásának támogatása. Összességében a program egy biztonságos és ösztönző környezetet kíván teremteni minden gyermek számára.
A csütörtöki program keretében tanulmányi látogatásra került sor a kecskeméti Hajnalcsillag Tanoda programban. A Tanoda program egyházi forrásokból indult, majd 2019-ben csatlakozott az állami finanszírozású tanodák rendszeréhez. Az iskola a város egy olyan területén található, ahol sok család nehéz helyzetben él, és biztonságos, inkluzív környezetet kínál a gyermekek számára, ahol barátságokat építhetnek és közösséghez való tartozásnak az érzését alakíthatják ki. A program a gyermekek szociális készségeinek fejlesztésére és iskolai támogatására fókuszál, beleértve a korrepetálást, a pályaorientációt, a házi feladatban nyújtott segítséget stb. A közös célok között szerepel a keresztény értékek közvetítése, valamint a roma és nem roma közösségek kapcsolatának erősítése a kecskeméti gyülekezetben. A Cigánymisszió tagjai ezt a szolgáltatást egyenlőségen és partnerségen alapuló diakóniai szemléletből nyújtják.
Pénteken az Eurodiaconia képviselői bemutatták az Európai Bizottság új fejleményeit, beleértve két új biztos kinevezését: Roxana Mînzatu, aki a „People, Skills, and Preparedness” (Emberek, készségek és felkészültség) terület felelőse, valamint Hadja Lahbib, aki a válságkezelés és egyenlőség területét vezeti. Ezek a kinevezések fontosak azon stratégiák kidolgozásának szempontjából, amelyek az antirasszista megközelítésekre, a kisebbségek jogainak védelmére, a szegénység elleni stratégiákra és az alapvető védelemhez való egyenlő hozzáférés biztosítására fókuszálnak. A prezentáció kiemelte, hogy a különböző társadalmi problémák mennyire összefonódnak egymással, és hogy ezek miként kapcsolódnak a roma inklúzió munkájához. Az Eurodiaconia ajánlásai között szerepelt a szektorközi megközelítések alkalmazása, amelyek biztosítják, hogy a romaellenesség megelőzését integrálják az összes releváns területre. Emellett az oktatás minőségének javítása, a szegregáció csökkentése és az inkluzív, minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása is fontos célkitűzésként jelent meg. Az Eurodiaconia további ajánlásai az alábbiakat tartalmazták: a munkaerőpiacra való integráció elősegítése, a lakhatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, valamint az egészségügyi ismeretek és tudatosság növelése.
A norvég Kirkens Bymisjon szervezet képviselői is részt vettek a találkozón, bemutatva projektjüket, amelynek célja a roma közösségekkel kapcsolatos közvélemény formálása és érzékenyítés. A program célja, hogy a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nagyobb figyelmet kapjon, és hogy elősegítse a roma emberek bevonását az antirasszista tevékenységekbe. A projekt politikai érdekérvényesítési elemet is tartalmaz, amely a romaellenesség napirendre tűzését és megvitatását célozza. A szervezet megosztotta programjuk tanulságait, hangsúlyozva, hogy az identitás különböző kontextusokban való megértése rendkívül összetett. Az előadók kiemelték, hogy nincs egyetlen „csodarecept”, amely minden esetben biztosítaná a legjobb eredményeket; minden munkát az adott célcsoporthoz és helyzethez kell igazítani. Bár a program előrehaladása gyakran lassú és nehezen mérhető, a folyamatos reflexió és a módszerek alkalmazkodása révén belső, fontos változások történtek.
Az esemény záró szekciójában a résztvevők hat tematikus csoportba oszlottak, hogy megvitassák az antiroma-rasszizmus elleni irányelvek különböző aspektusait. A csoportok a következő témákat tárgyalták: a narratíva megváltoztatása, a sokszínűségben megnyilvánuló szolidaritás előmozdítása, befogadó egyházi közösségek létrehozása, a romák önrendelkezési terének növelése, a roma kultúra és történelem megismertetése, valamint érdekérvényesítési akciók koordinálása. A plenáris ülésen a csoportok megvitatták a kihívásokat, gyakorlati stratégiákat és az ajánlások megvalósíthatóságát a témájuk és a saját kontextusuk tükrében.
Az Eurodiaconia Roma Inclusion Network találkozója rávilágított arra, hogy mennyire fontos a hálózat képviselőinek tapasztalatmegosztása, a tanulságok levonása, a jó gyakorlatok megosztása, illetve a közös érdekek, sikerek és nehézségek megtárgyalása. Az esemény lehetőséget biztosított a sokféle kontextusban végzett inklúziós munka sokszínűségének megismerésére, ami erősítette a tudásmegosztást a hálózat tagjai között. A jövőben az Eurodiaconia a hálózati partnerekkel együtt kíván dolgozni azon, hogy finomítsák és továbbfejlesszék a roma integrációval kapcsolatos konkrét kérdéseket érintő erőfeszítéseiket, valamint hogy a kereszténység értékeit és az egyházak szakmai tapasztalatait képviseljék az európai intézményekben.