2015. március 6-án és 7-én Határtalan tehetségek címmel nemzetközi szakmai konferenciát rendezett a Wáli István Református Cigány Szakkollégium a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen - lehetőséget biztosítva a cigány/roma, illetve a hátrányos helyzetű fiatalok tehetséggondozását végző magyarországi és határon túli szakemberek számára a bemutatkozásra, a kapcsolatépítésre, valamint az együttműködések megteremtésére.
A tehetség gazdagítsa a közösségét
A konferencia nyitóáhítatát Püski Dániel, egyetemi lelkész a Királyok II. könyvéből fölolvasott történettel indította. A bizalomnak az emberi kapcsolatokban, a konstruktív társas tevékenységekben betöltött nélkülözhetetlen és kiemelten fontos szerepéről szólt.
Az áhítat után Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora, Prof. Dr. Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektor helyettese és Uhrin Anikó, a WISZ igazgatója köszöntötte a résztvevőket. A köszöntések egyrészt a szakemberek és más érdekelt felek találkozásának, a bizalmi háló építésének közeget adó események jelentőségét emelték ki; másrészt a mindenkiben benne rejlő tehetség fölfedezésének lehetőségéről, a felelős és tevékeny értelmiség kineveléséről, az egyetemek és a szakkollégiumok feladatairól szóltak. Magukban foglalták azt, a konferencia egész szellemiségét meghatározó gondolatot, amely szerint nemcsak arra kell figyelmet fordítani, hogy az egyetemek, a szakkollégiumok és a tehetséggondozó programok lehetőséget biztosítsanak az egyén számára tehetsége kibontakozásához és saját útja megtalálásához, hanem arra is, hogy ezek az egyének később cigány származásuk, kettős identitásuk tudatos vállalása mellett és közösségüknek példát mutatva, aktívan és felelősen részt vállaljanak a társadalmi diskurzusokban, valamint a hátrányos helyzetűek és a cigányság felzárkózását célzó tevékenységekben.
A Magyarországi Református Egyház elkötelezte magát a tehetséggondozás mellett – jelentette ki a köszöntő beszédek után Tarr Zoltán. A zsinati tanácsos és Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős helyettes államtitkára, valamint Dr. Weiszburg Tamás, az Emmi Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságának OTDT általános alelnöke és a TDK Határok Nélkül program szakmai vezetője előadásaikban a tehetségprogramok összekapcsolódását, a tehetségvesztés minimalizálását és a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekhez tartozók tehetségkibontakoztatási esélyeinek növelését célzó és szolgáló tevékenységekről, a református egyház cigánymissziós stratégiájáról, a szegénység megszüntetésére irányuló törekvésekről, a cigányság között végzett szervezett, országos szolgálatról; illetve a határon túli tehetségeket is megszólító TDK Határok Nélkül programról szóltak.
Határon inneni és túli kezdeményezések és kollégiumok mutatkoztak be
A konferencia következő programjaként szakkollégiumok, tehetséggondozó programok és hátrányos helyzetű fiatalokat támogató alapítványok mutatkoztak be. Elsőként a Gergely István plébános vezette, csíkszeredai székhelyű Csibész Alapítványt ismerhette meg a közönség. Az alapítvány célkitűzése, hogy árva és rászoruló, hátrányos helyzetű fiatalokról gondoskodjék, befogadja, nevelje őket és segítse beilleszkedésüket a társadalomba.
Az Evangélikus Roma Szakkollégium tevékenységét Molnár Erzsébet igazgató prezentálta. A szakkollégium azzal a céllal és feladattal működik, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hátrányos helyzetben élő, és/vagy cigány/roma hallgatóinak tanulmányait, előbbre jutását, a munkaerőpiacon való elhelyezkedését segítse, illetve velük és általuk a cigányság felemelkedését, társadalmi beilleszkedését előmozdítsa azáltal, hogy nemcsak a szaktudás átadására, hanem az identitás gondozására is nagy hangsúlyt fektetnek.
A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatói számára létrehozott Kálvin János Szakkollégiumot, illetve a főiskola református hallgatóinak a református identitás kifejezését biztosító Főiskolai Református Ifjúsági Gyülekezetet (FRIGY) a főiskola három hallgatója, Mónus Dóra, Gerő Sándor és Simon Dávid mutatta be.
Tomes Attila református misszionárius a Kárpátaljai Református Egyház cigánymissziójával és az Esélyt az Életnek Jótékonysági Alapítvánnyal ismertette meg a konferencia résztvevőit. Az alapítványt az az igény hívta életre, hogy segítse a hátrányos helyzetű családok társadalmi felzárkózását és az esélyegyenlőség előmozdítását elsősorban a gyermekek nevelése, oktatása, táboroztatása, valamint ifjúsági programok szervezése, továbbtanulási lehetőségek biztosítása révén.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen működő Janus Pannonius Szakkollégiumról és az ott zajló tehetséggondozó programról kaphattunk információkat Dr. Balogh Brigittától, az egyetem Filozófia és Kultúratudományi Tanszékének vezetőjétől és Dr. Pásztor Ritától, a Társadalomtudományi Tanszék adjunktusától.
A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programját (DETEP) Mándy Zsuzsa, a Debreceni Egyetem Tehetségtanácsának titkára és a tehetséggondozó program koordinátora mutatta be. A DETEP egyedülálló a tekintetben, hogy egy, az egész Debreceni Egyetemet összefogó, az egyetem minden karán átívelő tehetségprogram, amelyhez hasonló, ilyen szervezett formában működő program másutt nincs.
A Pécsi Tudományegyetemhez tartozó, 2002-ben létrejött Wlislocki Henrik Szakkollégiumot Trendl Fanni, korábbi szakkollégista és jelenleg a program egyik megvalósítója, továbbá az egyetem Romológia Tanszékének tanársegédje mutatta be. A szakkollégium a PTE különböző karainak hátrányos helyzetű és/vagy cigány/roma hallgatóit, valamint a romológia iránt érdeklődőket igyekszik összefogni és toborozni.
A konferenciának otthont adó, a tehetséges cigány fiatalok megtalálására és fölkarolására vállalkozó Wáli István Református Cigány Szakkollégium működését, célkitűzéseit, tevékenységét Horváth József PhD hallgató, a szakkollégium egyik tagja ismertette.
A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatról, és a miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégiumról Makkai László KRSZH elnök tartott előadást. A KRSZH létrejötte ahhoz a négy történelmi egyház és az állam által aláírt, 2011-es megállapodáshoz köthető, amelynek értelmében az egyházak szakkollégiumokat működtetnek. A KRSZH a cigány/roma szakkollégiumoknak biztosít lehetőséget a kapcsolattartásra, az együttműködés megszervezésére, a feladatok és a programok összehangolására, egyeztetésre a minőségirányítást, a szakmaiságot és az általános alapelveket érintő kérdésekben.
A miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium elsősorban – de nem kizárólag – cigány/roma származású hallgatóknak biztosít lehetőséget arra, hogy tanulmányaik mellett kettős identitásukat ápolják. A szakkollégium célja a többi cigány szakkollégiumhoz hasonló: egy olyan felelős cigány értelmiség kinevelése, amely tevékenyen hozzájárul a cigányság felemelkedéséhez és a a különböző közösségek problémamentes együttélésének megteremtéséhez.
A vallásosság releváns tényező a tanulmányi előrehaladás tekintetében
A szombati programot Michels Richárd, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium lelkésze nyitotta. Az áhítat gondolatvilága a másokért való cselekvés, a másokkal szembeni alázat, a mások iránti felelősségvállalás, az őszinteség, az önzetlenség, az Isten előtti feddhetetlenség és a tisztesség – összességében: a bizalmas és együttműködő társas lét köré szerveződött.
Az egyházi közösséghez való tartozás, a vallásosság, a hit gyakorlása releváns tényező az eredményesség, a tanulmányi munka fontosságába vetett hit, valamint a tanulmányi célok elérése tekintetében.
Az áhítat után három szakmai előadás következett. Dr. Pusztai Gabriella a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Pedagógiai Tanszékén oktató, elsősorban a nevelés-és oktatásszociológia területén tevékeny kutató Az egyházi közösségek hozzájárulása a tanulók tanulmányi eredményességéhez című előadása az oktatáskutatás szemszögéből közelítette meg azt a kérdést, hogy hogyan, milyen tényezőktől függően válhat egy iskola, egy egyetem, egy tanuló, egy hallgató eredményessé vagy eredményesebbé. Az előadás abból a megállapításból indult ki, hogy a tanulói eredményesség több irányban mérhető és így mérendő is. Az előadás fő gondolata az volt, hogy az egyháztagság, az egyházi közösséghez való tartozás, a vallásosság, a hit gyakorlása releváns tényező az eredményesség, a motiváltság, a tanulmányi munka fontosságába vetett hit, valamint a tanulmányi célok elérése tekintetében.
Kiaknázható az oktatásban a roma gyerekek kétnyelvűsége
Dr. Heltai János Imre, a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék adjunktusának „A többnyelvű életvilág” koncepciója az oktatásban és felzárkózásban című előadása a cigány/roma tanulók szocializációjában gyakorta szerepet játszó többnyelvű környezet jelentősége, illetve a cigány/roma családok nyelvi tevékenysége és a más színtereket, közegeket, első sorban is az iskolákat jellemző nyelvi tevékenység közötti különbségek mint potenciális és valós problémaforrások köré épült. Az előadó egy olyan megközelítést tárt a közönség elé, amely keretet adhat egy módszertan kialakításához ezeknek a problémáknak a tudatosítására és ezzel együtt azok megoldására, amely a kétnyelvűséget a cigány/roma gyerekek oktatásában hasznosíthatónak és hasznosítandónak találja.
Dr. Berek Sándor a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense Cigány/roma reprezentációk és a cigányképek típusai a 19. században Magyarországon címmel tartotta előadását. Az előadásban hallhattunk a cigány/roma reprezentációk történetéről, azok történelmi és kulturális beágyazottságáról; a cigányokkal/romákkal kapcsolatos forrásokról; a cigány/roma szokásvilágról, kulturális sajátosságokról, hagyományokról és ezeknek a környező társadalomhoz való viszonyáról; a cigányokról/romákról általánosan elterjedt klisékről, sztereotípiákról; valamint a cigányság mint problémaforrás, a cigánykérdés létrejöttének kontextusáról.
Az előadások után műhelymunkák keretében adódott lehetősége a közönségnek az előadókkal szakmai diskurzust folytatni, kérdéseket föltenni, az elhangzott témákról gondolkodni és együttgondolkodni.
Dr. Pusztai Gabriella műhelymunkáján a résztvevők elsősorban két témát boncolgattak: 1) az egyházi szakkollégiumok bentlakásos jellege mennyiben ad többet egy szakkollégiumnak a nem bentlakásosokkal szemben; 2) hogyan lehetne a tehetséggondozó programokat, illetve a szakkollégiumokat továbbfejleszteni.
Dr. Heltai János Imre műhelyében a két- és többnyelvűségről, valamint saját két- és többnyelvűségükről, az ehhez fűződő tapasztalataikról, saját és mások erre irányuló ideológiáiról beszélgettek a tagok.
A Dr. Berek Sándor vezette műhelymunkán szintén két fő téma került elő: 1) a cigány/roma reprezentációk, a cigányok történelme és kulturális sajátossága, illetve 2) a kárpátaljai magyarság helyzete.
A kétnapos konferencia eleget tett a kitűzött céloknak: a résztvevők egymással megismerkedhettek és gyümölcsöző párbeszédeket folytathattak, amelyek mindenki reménye szerint előre viszik a hátrányos helyzetben élők tanulmányi támogatását, illetve a tehetséggondozást szolgáló tevékenységek további fejlesztését.
A Határtalan tehetségek című konferencia a Wáli István Református Cigány Szakkollégium által 2015. március 6-án és 7-én, a TÁMOP-4.1.1.D-12/2/KONV-2012-0007 „Egyetemes célok – Egyetemes összefogás. A Wáli István Református Cigány Szakkollégium hosszú távú fejlesztési koncepciója” projekt keretében került megrendezésre.