2014 júniusában Koszovóban és Szerbiában rendezték meg a Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezetének (HEKS) kelet-európai és nyugat-balkáni regionális találkozóját, melyen a segélyszervezet vezetői, területi koordinátorai és a régióban érintett partnerszervezetek képviselői vettek részt. Az egy hetes program során a résztvevők „terep-közelben” szereztek tapasztalatot a romák, ashkáli és egyiptomi közösségek[1] társadalmi befogadásáról a Balkánon. A Magyar Református Egyházat (MRE) a Missziói Iroda cigánymissziós munkatársai képviselték a találkozón.
A HEKS és az MRE által tavaly szetemberben aláírt Országprogram 2014–2016 keretében már hét gyülekezetben kezdődtek el cigánymissziós projektek, amelyek elsősorban cigánygyermekek és fiatalok felzárkóztatását, fejlesztését célozzák meg életkészséget fejlesztő és/vagy tanoda jellegű foglalkozásokkal. A régió többi országában a HEKS humanitárius és fejlesztési munkát végez civil szervezetekkel együttműködve (Diakonia Agapes-Albánia, VoRAE-Koszovó, EHO- Szerbia, FAER & Diakonia Cluj- Románia). Ebből adódóan a többi partnerszervezet kezdeményezései egy szélesebb skálán mozognak, nemcsak az oktatásra és a közösségfejlesztésre koncentrálnak, mint a magyar gyülekezeti kezdeményezések, hanem lakhatás, munkahelyteremtés, szociális gazdaság területén is koordinálnak programokat.
A tapasztalatcserének Koszovó és Szerbia adott otthont. Az első három napban, a házigazda a koszovói Voice of Roma, Ashkali and Egyptians (VoRAE-1998) egyesület volt Gracanicaban, akik projektlátogatásokat szerveztek a közeli Fuche Kosove és Gadime cigánytelepeire. A VoRAE ma az ország vezető és elismert fejlesztési civil szervezete, amelynek munkatársai kizárólag a nevében foglalt kisebbségek tagjai. Főleg a Pristina-közeli cigánytelepeken van jelen lakhatási, munkahelyteremtési és oktatási programokkal.
A találkozó második részének az Ecumenical Humanitarian Organization (EHO-1993) adott otthont Újvidéken, Szerbiában, ahol a látogatások kiértékelésre, tematikus műhelybeszélgetésekre és külsős szakértőkkel való találkozásra került sor. Az EHO egy egyházközi fejlesztési szervezet, mely elsősorban vallásközi és interetnikus területen aktív, valamint sokat tesz a cigány közösségek szociális felzárkóztatásáért is. Ebből fakadóan jelentős szakértelemre és a tapasztalatra tett szert a lakhatás, az alap- és szakképzés, a lobby és erőforrásszerzés területein.
Tereplátogatás – lakhatási, munkahelyteremtési és oktatási programok
A koszovói VoRAE lakhatási projektjei – melynek módszertanát néhány éve a szerbiai EHO-tól vette át és fejlesztette tovább –, teljes mértékben a lakók bevonásával, velük együttműködve zajlanak. Mivel a koszovói cigánytelepeken meglehetősen rosszak a higiéniai állapotok (ivóvíz, WC, szennyvíz), ezért a projektek elsősorban a szenny- és ivóvízhálózat kiépítésére biztosítanak lehetőséget, de házbővítésre is lehet pályázni (fürdőszoba vagy plusz szoba). A munkafolyamat megvalósítása minden esetben 11 fázison keresztül, szakemberek részvételével történik, akik ellenőrzik az elvégzett munkát, és ha kell, betanítják a következő fázist. A családok közreműködése és elköteleződése döntő tényezője a modellnek, amennyire az is, hogy ki milyen kiterjedt szociális hálót tud mozgatni az erőforrások megszerzéséhez: az újrahasznosított építőanyagok felét a családok finanszírozzák, az építési munkálatok egésze pedig az ő munkaerejükre épül.
A munkahelyteremtési projektek a munkaerőpiacról kirekesztett cigányemberek támogatását célozzák. Ennek megvalósítása történhet a magánfoglalkoztatás technikai támogatásával, mikrohitelt adó intézmények általi támogatásokkal, akár szakoktatással, jogi képviselet biztosításával valamint kapcsolatépítéssel a vállalatok és állami intézmények felé.
A
VoRAE által támogatott projektek között volt birkafarm, eperföld, hulladék-gazdálkodás, szépségszalon, építkezési vállalat, melyeknél a támogatás nagysága 500-tól 3000 euróig terjed. A családok minden esetben kötelesek 30-50 százalékban hozzájárulni a projektekhez, melyet alapos környezet- és rizikófaktor felmérés előz meg. A legnagyobb kihívást azonban az jelenti, hogy a családok hajlamosak a profitot felélni és ritkán fektetnek újabb fejlesztésbe – üzleti terv vagy éppen a laza szervezeti felügyelet hiányában.
A koszovói szervezet oktatási központjai tanoda-típusú szolgáltatást biztosítanak, délutáni korrepetálást és nyelvoktatást. Mivel az oktatási központok tudatosan az állami iskolákban kerültek kialakításra, az albán és szerb gyerekek számára is nyitottak, így garantálva a multietnikus tanulási környezetet. A mentorok munkáját is megkönnyíti az állami iskolai helyszín, mivel így könnyebb kapcsolatot tartani a szülőkkel és egyeztetni a tantervről a gyerekek tanáraival.
Műhelybeszélgetések
A találkozó egyik fő célkitűzése volt, hogy a résztvevők közösen felfedezzék és megvitassák azokat a lehetőségeket, amelyek az intézményesítés felé segítik a lokálisan sikeresen működő projekt-modelleket, ezzel előmozdítva egy strukturális, rendszerszintű változást. Még akkor is, ha a VoRAE, az EHO vagy más partnerek indikátorai vagy éppen a költségvetései külső szemmel lenyűgözőek lehetnek, egy ponton túl szükséges az a szintugrás (up-scaling), amely változást hozhat a projekt-modellek hatékonysága tekintetében. Az intézményesítés ezen formája szükségszerűen új forrásszerzési lehetőségeket kíván, a már ismert uniós vagy nemzetközi forrásokon túl. Az áttörést a fokozottabb állami jelenlét hozhatja el társfinanszírozás formájában, illetve a projekt típusától függően akkor, ha bizonyos projekt elemek bekerülhetnek a szociális ellátórendszer ernyője alá.
Külső szakértők is részt vettek egy-egy tematikus beszélgetésen, ezzel is gazdagítva a résztvevők ismereteit az intézményesítés lehetőségeiről az EU, Svájc illetve a szerb állam szemszögéből. Közülük itt két, magyar szempontból is érdekes szervezetet emelnénk ki. A Roma Education Fund (REF) és az Open Society Institute (OSI) által életre hívott Making the Most of EU Funds for Roma (MtM) két olyan budapesti székhelyű nemzetközi szervezet, amelynek tevékenysége szorosan kapcsolódik a Roma Integráció Évtizede programhoz. A REF a cigány és nem cigány gyerekek közötti tanulási különbségek felszámolását segíti, míg az MtM egy olyan szervezet, amelyik segít összekapcsolni a Roma Integráció Évtizede program célkitűzéseit az azok megvalósításához igénybe vehető uniós forrásokkal. Tevékenységük lefedi a résztvevő partnerszervezetek országait, Magyarországról is több futó programjukról adtak hírt.
Jövőbe mutató gondolatok
A találkozó célkitűzései között szerepelt még természetesen a jövőbeli együttműködések lehetséges területeinek a megtalálása és ezt elősegítendő, a tudásmegosztás rendszerének kidolgozása partnerközi szinten. Ez nyilvánvalóan egy hosszú folyamat része, melyet sikerült alaposan előkészíteni az utolsó napi akciótervek összeállításakor. Az MRE Missziói Irodája számára ígéretes együttműködést hozhat a román Diakonia Cluj-zsal és a FAER-rel valamint a szerb EHO-val való együttműködés, nem csak a földrajzi közelség, hanem a cigányság helyzetének vonatkozásban fennálló szocio-kulturális hasonlóságok alapján is. A közösség belső erőforrásaira fókuszált megközelítés – ami a református gyülekezetek cigánymissziós programjainak egyik nagy erőssége –, egy olyan tudáshalmazt képvisel, amit érdemes közelről követni, fejleszteni és megosztani a partnerszervezetekkel.
[1] Az ashkaliak és egyiptomiak Koszovó és Albánia területén élő albán anyanyelvű etnikai csoportok