„Úgy vagyunk szentek, hogy nem vagyunk szentek”

Március 25-től több, mint két hónapon keresztül, május 27-ig várják az érdeklődőket a Protestáns Tavasz eseményei, melynek részeként április 16-án este a költészeté volt a főszerep. Káli-Horváth Kálmán évek óta „egy éjszakai lámpa fénye mellett” formálta gondolatait, Istenről, szerelemről, életről, elmúlásról, cigányságról, melyek előbb versekben, majd a most megjelent Meztelen Zsoltár című kötetben öltöttek testet. A mű fejezeteit a szerző és felesége, Borkó Marianna festményei választják el egymástól, de Kunhegyesi Ferenc képei is megtalálhatóak az oldalakon. Sőt, a magyar nyelvű költemények mellett több angol átiratú vers is található a kötetben, Carlaw Judit fordításában.

„Sokat birkóztam azzal, hogy a szavak úgy illeszkedjenek egymás mellé, akár a folyó medrén lévő kavicsok” – emlékezett vissza az alkotás folyamatára Kálmán, hozzátéve, hogy amikor először megtekintette a próbanyomatokat a tél folyamán, megrémült:

„Azt mondtam magamnak: ’Biztos, hogy én akarom ezt?’ Viszont szép dolog megosztani a sérüléseinket, főleg, ha Istenről, és önmagunk megéléséről van szó, mert úgy vagyunk szentek, hogy nem vagyunk szentek. Emberként kell megmutatnunk valamit abból, amit Isten feltárt előttünk.”

A versek felolvasásában a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatának tagja, Pregitzer Fruzsina működött közre, aki 1996-ban, a szabolcsi megyeszékhelyen találkozott először az akkor fiatal srácként szavaló Kálmánnal, a két művész pedig azóta baráti kapcsolatot ápol egymással – sőt, Fruzsina külön kérése volt, hogy ő mutassa be az alkotásokat. Ennek ellenére a szerzőnek – saját szavaival élve – emberesen kellett tartania magát, hogy ne potyogjanak a könnyei verseit hallva.

Bizonyára a közönség soraiban helyet foglaló barátok, kollégák, roma szakkollégisták is így voltak ezzel, hiszen minden egyes költemény más és más érzelmi húrokat pendített meg bennünk – legyen szó Urunkhoz szóló szerelmes, vagy éppen az Abortuszvízió című, döbbenetes erejű versről, amely többet mond minden terhességmegszakítás-ellenes kampánynál.

Amint Kálmán rávilágított, a gyűjtemény először a Kannibál Kegyelem címet viselte, utalva Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására, aki saját testét és vérét ajánlotta fel az emberiségért. „Egyétek és igyátok – tudom, hogy megdöbbentő, de volt valaki, aki megszületett és feláldozta magát és isteni lényegét értünk. Én a Zeffirelli-féle Jézus-feldolgozáson nőttem fel, majd jött A passió – akárcsak ott, ez is kicsit a szeretet sokkolása.” Tulajdonképpen a kötet címadó verse, a Meztelen zsoltár is erre rezonál, melyben szerző saját, meztelen valóját ajánlja fel Istennek.

Az est moderátora, Pásztor Péter Juhász Ferenchez hasonlította Kálmán költészetének egyes képeit, a szerző azonban József Attilát tekinti etalonnak – évtizedekkel korábban képes volt az intézet és a kollégium közötti vonatúton túlhaladni, miközben a több mint nyolcvan éve elhunyt példakép verseit olvasta.

„Nem mondanám mesteremnek, viszont úgy érzem, hasonlóan fogalmazok meg bizonyos dolgokat, mint ő” – vélekedett, azonban nem akarja, hogy gondolatai l’art pour l’art módon csapódjanak le az emberekben. „Legyen szép a vers, zsongjanak-bongjanak a szavak, legyen benne szív, de céllal – úgymond, szelíd erőszakként.”

Egy érdeklődő „rendkívüli élmény”-ként élte meg az esten való részvételt, megjegyezve, hogy ezeket a verseket hallva nehezen lehet Kálmánt cigány költőnek mondani, hiszen az a bizonyos cigány sors „nem süt át” a szavakon-mondatokon. „Reggel, amikor felkelek, és a tükörbe nézek, egy gyönyörű embert látok, és nem azt mondom, hogy ’jaj, egy cigányember! Vagy amikor az első betűt írom: jaj, egy cigánybetű!’” – hangzott a művész ars poeticája, amely egyediségét tekintve üde színfolt a kortárs magyar irodalomban.

Dezső Attila

Káli-Horváth Kálmán versei megtalálhatóak a szerző YouTube-csatornáján, saját felolvasásában, mely ide kattintva érhető el.

A Protestáns Tavasz-programsorozat további alkalmairól ezen a linken lehet bővebb információt kapni.