Cikkek

Balázs János-díjat alapítottak

A Káli-Horváth Kálmán festőművész, költő, szakkollégiumi igazgató kezdeményezésére létrehozott elismerés átadására a Nemzetközi Roma Nap (április 8.) alkalmából kerül sor.

Balázs János ikonikus helyet foglal el a magyarországi művészet nagyjai között: annak ellenére, hogy harmadik osztály után nem folytatta tovább az iskolát, hihetetlen mennyiségű ismeretanyagot szívott magába, amely később egyéni látásmódjával megfűszerezve örök érvényű mondanivalót hagyott követői, utódai, csodálói számára.

Költőként és festőművészként egyaránt maradandót alkotott, noha igazán csak idősebb korában fedezte fel magának a közönség. Elvonultan élt, írt és festett, keveseket engedett közel magához a Salgótarján melletti Pécskődomb cigánytelepén – úgy fiatalon, mint a második világháború hányattatásai és a szovjet hadifogság után.

kép

A Balázs János képeiből készült válogatást január 12. és február 10. között láthatta a nagyérdemű a Műcsarnokban, az élet pedig úgy hozta, hogy ebben az időszakban ért révbe egy csaknem négy éves munka is. Káli-Horváth Kálmán képzőművész és a Budapesti Református Cigány Szakkollégium igazgatója egyik példaképének nevezi Balázst, és ő volt az, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumánál kezdeményezte egy, a művész nevét viselő díj alapítását. 

„Balázs Jánost a roma kultúra egyik olyan alapkövének tartom, amelyből tulajdonképpen minden sarjad a magyarországi cigányság életében” – mondta Káli-Horváth Kálmán. „Különös módon eléggé autonóm személyiség volt, mely kortárs, identitás-alapú, kulturális és művészeti újragondolásának egyre fontosabb szerepe lesz a jövőben.”

„Nagyon örülök neki, hogy Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár magára vette a díjalapítás misszióját. Neki köszönhető, hogy régi vágyam valósággá válhatott. A tény, hogy állami elismerésről van szó, kifejezi, hogy Balázs János magyar képzőművész és polihisztor is egyben, akit minden honfitársunk magáénak érezhet. Mi, cigányok különösképpen magunkénak valljuk őt.”

Az elismerést azok kaphatják, akik magas színvonalú munkát végeznek a hátrányos helyzetű emberek, közösségek – főleg romák – társadalmi felzárkózásáért, oktatásáért, foglalkoztatásuk elősegítésért, társadalmi beilleszkedésük és megbecsülésük segítéséért. A díj továbbá a jövő generációjának példaképet adó, a roma identitás, roma kultúra megőrzéséért, gyarapításáért munkálkodó, a romák és nem romák egymás megismerését, társadalmi párbeszédét támogató, a békés társadalmi együttélést előmozdító kiemelkedő munkáért adományozható.

kép

Kálmán azt is megosztotta velünk, hogy Balázs János miért nevezhető nem csak a saját, de a kortárs generáció példaképének is. „Az hogy képzőművészként tevékenykedett, írt, valamint nagylelkű gondolkodó volt, igazi bölcsnek nevezhető. Az élettapasztalatából kikristályosodó bölcsességet gyermeki énjének megtartásával ötvözte, ezért tudott rendkívüli módon hozzányúlni az ecsethez” – mondta.

„Olyan látomásokat fogalmazott meg, melyek valójában nem elvont dolgok, hanem a hétköznapi életünkről szólnak. Olyan műveltséget szerzett magának az olvasás által, hogy tágabb keretben tudta értelmezni a létezést, túlmutatva a cigányságon, a magyarságon és az európaiságon. Nagybetűs ember volt, és művészetében is az maradt – vállalva a szegénységet és a társadalom perifériáján eltöltött életet” – tette hozzá a művész.

A Balázs János-díj – melyből egy évben összesen három adományozható – átadására a Nemzetközi Roma Naphoz (április 8.) kapcsolódóan kerül sor. Az elismeréshez pénzjutalom jár, melynek mértéke az illetményalap (38.650 forint) tízszeresének megfelelő összeg. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap – az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérője 95 mm, mely az ötletgazda Káli-Horváth Kálmán alkotása.

Dezső Attila
Fotók: Dornay Béla Múzeum