„A Magyarországon élő nemzetiségek és a hazai egyházak történelmi viszonya, jelenlegi kapcsolatai és a közös jövőkép” címmel rendezett konferenciát május 6–án az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
Az egyházak szerepvállalása hatékony lehet a sérülékeny társadalmi csoportok segítésében és a velük kapcsolatos attitűdök formálásában.
Az egyházak szerepvállalása az identitás megőrzésében, a sérülékeny társadalmi csoportok védelmében, segítésében és a velük kapcsolatos attitűdök formálásában lehet a leghatékonyabb – emelte ki köszöntőjében Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, hiszen az egyházak spirituális, szellemi intézményként és oktatási valamint szociális szolgáltatóként is jelen vannak a társadalomban. A konferencián számos hazai nemzetiség helyzetéről szó esett, de a felszólalók többségének figyelme a Magyarországon legnagyobb számban jelenlévő nemzetiségre, a romákra fókuszált.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a roma közösségről szólva arról beszélt, hogy az egyházak karitatív tevékenysége a cigányságot a mindennapi életében támogatja. Továbbá segíti azt a közösségi gondolkodást, hogy „nemcsak halat kell adni, hanem hálót is, és halászni kell megtanítani a rászorulókat”, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak kitörni élethelyzetükből. Kiemelte a Magyarországi Református Egyház specifikus cigánymissziós lelkésztovábbképzésének értékét és jelentőségét is.
A keresztény cigány szakkollégium identitásmegőrző kapcsolati hálót is jelent.
Török Péter a Semmelweis Egyetem kutatója a felekezeti roma szakkollégiumok diákjainak kapcsolati hálóját vizsgálva érdekes megállapításra jutott. Arról már születtek elméletek, hogy a cigány értelmiségiek mi miatt veszíthetik el cigány identitásukat, ám kutatásaikból most az derült ki, hogy a szakkollégium identitásmegőrző kapcsolati hálót is jelent, hiszen ott jönnek létre roma értelmiségi kapcsolatok. A szakkollégiumi diákok többségét a párkapcsolata is segíti az identitás megőrzésében. Ha ez nem lenne, a roma fiatal feloldódna a nem roma környezetben, és valószínűleg elveszítené cigány gyökereit. Az itt értelmiségiekké válók azonban úgy integrálódnak, hogy „pozitív roma identitással rendelkező magyarok lesznek”.
Kállai Ernő társadalomkutató lehetségesnek tartja, hogy a cigányok nagy részben a társadalmi befogadás eszközeként tekintenek az egyházra, miszerint van egy hely, ahol szóba állnak velük is. Az egyházak jelenlegi intenzív megjelenését vizsgálva a lelki indíttatás mellett a társadalmi probléma kiszervezésének lehetünk tanúi – állítja. Az egyházi szerepvállalásnak van helye, csak az a kérdés hogy ez mit készít elő, és milyen irányba halad. A sok pozitívum mellett az egyházaknak olyan területeken is meg kellett jelenni, ahol nem feltétlenül akartak.
A más-más tudományos háttérből érkező kutatók és szakemberek eltérő látásmódja és olykor hangot kapó személyes véleménye széles perspektívában adott rálátást az egyházak és a nemzetiségek kapcsolatára és témául szolgált a szünetekben folyó beszélgetésekhez is.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol egyházak cigánymissziós vezetői, Bakay Péter, Dani Eszter, Dúl Géza és Durkó Albert szóltak a cigánymisszió több száz évre visszanyúló gyökereiről, egyházaik tevékenységéről, motivációiról, szakmai kihívásairól és a cigánymisszió jövőképéről.
NÁ
fotó: Bruzák Noémi, mti