Első alkalommal szervezett cigány vers- és prózamondó versenyt a Magyarországi Református Egyház. Az eseményen hét, a HEKS (Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete) támogatásával és európai uniós forrásokból működő tanoda gyerekei mutatkoztak be - tehetségük és előadóképességük önmagáért beszél, hiszen kevés helyen látni-hallani egy több oldalas mese folyékony és lebilincselő narrálását, vagy helyben cigány nyelvre történő fordítását.
Rostás-Farkas György 1994-ben egy egész kötetet szentelt az aranyhíd tematikájának, Petőfi Sándor pedig 1848-as, A magyarok istene című költeményében idézte meg a történelmi időszakokon keresztül átívelő, népünket megtartó kapocs motívumát. Az aranyhíd remek metafora a cigány-magyar kapcsolatra is: összeköti azt, ami jó és példaértékű bennünk.
Egyházunk ezt a példát, valamint kevésbé ismert és elismert roma költők-írók műveit próbálta előtérbe hozni az első Aranyhíd cigány vers- és prózamondó versennyel. Naszádi Krisztina HEKS-projektmenedzser, és Krecz-Macsek Laura, a felzárkózási csoport szakmai asszisztense már hetekkel ezelőtt „tehetségkutatásba” kezdett, az első, online beküldött videók értékeléséből álló forduló után hét tanoda jutott be a Zsinati Hivatal Tanácstermében szervezett döntőbe.
A zsűri feladatait a szervezők mellett Tóth Anita, az Országos Református Cigánymisszió referense, valamint Káli-Horváth Kálmán, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium igazgatója, költő és festőművész látta el – utóbbi saját verseiből is hallhatott néhányat az esemény során. „Az a hely, ahol most állok, megidézheti, hogyan éltek régen a cigányok. Vándoroltak, esténként letelepedtek, tüzet gyújtottak, és mesélni kezdtek. Ezek a közösség alkalmai voltak, amely a verseken, történeteken keresztül maradt életben. Ma ezt kultúrának nevezzük, és ezekhez visszanyúlva tudunk igazán helyt állni a jelenben, és később a jövőben is” – mondta Kálmán.
Elsőként a Kisszekeresi Tanoda (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) mutatta be produkcióját, citera, kanálmuzsika, fonott kosarak, teknő és bogrács mellett: dramatizált népmeséket (A legszebb ajándék, A cigányasszony meg az ördög), verseket (Kuklis József: Cigánygyerek, Grósz Dávid: Cigány lány) és Nótár Ilona: Egy büdös cigánylány története című prózáját hozták el nekünk.
A Biharkeresztesi Napkelet Tanoda (Hajdú-Bihar megye) tanulói négy költeményt szavaltak el, Kondákor Gyöngyi: Falusi öregek, Káli-Horváth Kálmán: Ha én baró lennék, Horváth Gyula: Cigánytelep és Pusoma Jenő: Hatalmas című verseit.
A Dencsházi Tanoda (Baranya megye) fiataljaitól szintén verscsokrot hallhattunk, Kalányos Mónika: Látomás, Rostás-Farkas György: Mint a fák és Van valami, Choli Daróczi József: Szél, valamint Szécsi Magda: Előbúcsú költeményeiből. A Kecskeméti Hajnalcsillag Tanoda A kis kígyó ajándéka cigány népmesét adta elő Babindák István: Légy erős című versével felvezetve, a Pilisvörösvári Fecskefészek Tanoda tanulói szintén meséltek – rendhagyó módon magyar és cigány nyelven egyaránt előadva Berki János varsányi mesemondótól származó, A szegény ember és az ördög történetét. A budapesti Te+Én Közösség tanodásainak tolmácsolásában szintén elhangzott a Ha én baró lennék Káli-Horváth Kálmántól – akárcsak az Így is lehet címet viselő alkotás.
A Véméndi Tanoda tanulóit jól ismerjük, hiszen egy évvel ezelőtt ketten is vendégeink voltak a káposztásmegyeri Cigánymissziós Találkozó és Imanapon, kísérőjük, Baracs Dénes folyamatosan frissülő YouTube-csatornáján pedig rendszeresen megtekinthetőek-hallhatóak cigány költők versei. A versenyen a következő költeményeket adták elő: Pató Selam: Ige-létünk és Hosszú fejkendője volt, Sárközi Zoltán: Változások, Szécsi Magda: A vándor dala és Hazám, Kondákor Gyöngyi: Falusi öregek, Rigó József: Füstösök, Bari Károly: Szívpiros vers és Horváth Rajmond: Kígyóballada.
A zsűrinek nagyon nehéz dolga volt, hiszen minden produkciót hosszú felkészülés előzött meg. Végül az alábbi sorrend alakult ki, amely jelképesnek tekinthető, ugyanis mindenki ajándékkal térhetett haza településére – volt olyan csapat, amely nyolc órát utazott oda-vissza azért, hogy részt vegyen az Aranyhídon.
Arany minősítésű oklevélben részeszült:
Kisszekeresi Tanoda (Kádár Katalin, Farkas Mirjam, Mursa Tihamér, Radics Gábor Erik, Kóczé Béla, Mursa Martin, kísérők: Kormány László és Széles Ernőné)
Véméndi Tanoda (Ignácz Vivien, Orsós Evelin, Orsós Róbert, Vörös Kristóf, kísérő: Baracs Dénes)
Ezüst minősítésű oklevélben részesült:
Pilisvörösvári Fecskefészek Tanoda (Horváth Dániel, Dömötör László, kísérők: Nagy Krisztina, Angeli Márta)
Dencsházi Tanoda (Orsós Éva, Orsós Izabella, Ranczinger Franciska, Ranczinger Kamilla, Mezei Levente, kísérők: Fajcsiné Marics Éva, Wolf Ferencné)
Bronz minősítésű oklevélben részesült:
Biharkeresztesi Napkelet Tanoda (Sarkadi Laura Imelda, Váradi Béla Kevin, Madarász Roland, Mező Krisztián, Sárközi Márk, kísérők: Tempfli Réka, Gordán Péter)
Te+Én Közösség tanodája (Botos Richárd, Pataki Roland, kísérő: Kolompár Erzsébet)
Különdíjak:
Legjobb csapatmunka: Kecskeméti Hajnalcsillag Tanoda (Gondi Csilla, Radics Melissza, Radics Laura Petra, Sárközi Virág, Pusztai Attila, Radics Béla, kísérők: Bárdos Péterné, Telek Péter Pálné, Telek Péter Pál)
Leginnovatívabb előadás: Pilisvörösvári Fecskefészek Tanoda
Legszebb kiejtés és hangsúlyozás: Kisszekeresi Tanoda
Szeretnénk hálánkat és köszönetünket kifejezni minden tanodának, tanulónak, felkészítőnek és kísérőnek egyaránt, hogy megvalósulhatott az első Aranyhíd cigány vers- és prózamondó verseny, nem titkoltan hagyományteremtő jelleggel. Gratulálunk a résztvevőknek, hiszen nem csak remekül helyt álltak a megmérettetésen, de hozzájárultak a cigány folklór eddig nagyobb nyilvánosságot nem kapó képviselőinek szélesebb körben történő megismertetéséhez.
Dezső Attila
Fotók: Baracs Dénes
Még több kép a galériánkban, ide kattintva!
Az eseményről videofelvétel is készült, melynek részletei hamarosan elérhetőek lesznek az Országos Református Cigánymisszó YouTube-csatornáján.