A mérce és tekintély jelentősége

A Teremtőtől való távolság rendetlenséget okoz a hitben: az igaz Isten helyett az ember hamis istenek előtt borul le. Rendetlenséget okoz az emberen belül is, mert rosszindulatúvá, ingerültté, önzővé, szeretetlenné – vagyis embertelenné válik. Összevisszaságot támaszt az emberi kapcsolatokban. Molnár Ambrus gondolatai.

Konformista és nonkonformista istenkép az Abigélben

A XX. Század Intézet egyik remek hanganyagsorozata a Szöveg. Ennek epizódjai olyan magyar irodalmi művekről szólnak, amelyek „alapjaiban határozzák meg” a múlt évszázadról alkotott képünket. Az egyik utóbbi adás Szabó Magda Abigél című, 1971-ben írt regényének református vonatkozásait tárja fel. Baczoni Dorottya, az intézet igazgatója Balog Zoltán püspökkel beszélgetett a második világháború alatt játszódó ifjúsági regényről.

Bíznék Istenben, de mást mondanak a számok

Ha a mesterséges intelligenciával az a célunk, hogy heti öt napot lustálkodjunk, és mindent a gépek végezzenek el helyettünk, az nem lesz biblikus – vélekedik Bedekovics Péter lelkipásztor. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója szerint az a legnagyobb kérdés, kibe vetjük bizalmunkat a sorsdöntő helyzetekben: a technológiába vagy Istenbe?

Isten, a humor és az egyház

„Istennek van humora” – mondják időnként az idősebb testvérek, de hogy mit is értünk ez alatt, arról már kevesebb szó esik. Az Úr nem véletlenül adott nekünk humorérzéket, de hol találjuk meg ebben is a mértéket?

Isten kétféle kijelentése

„Isten beszél. Ez az egyik legelső vonása, amelyet megtudunk róla a Bibliából. [...] Ezért létfontosságú nekünk, akiknek a léte és a jóléte belőle fakad, hogy meg tudjuk különböztetni azt, amit ő hirdet magáról attól, amit mások vélelmeznek róla. Hiszen ki beszélhetne az ő dolgairól hitelesen rajta kívül?” – elmélkedik írásában Pataki András Dávid, református lelkipásztor. A Reformátusok Lapja cikkét ajánljuk olvasásra.

Hol van Isten háború idején?

„...éppen Istenre utaltságunk bevallásában ismerhetjük fel az ő végső hatalmát és az ember üdvösséges jövőjén munkálkodó megtartó és megváltó szeretetét. Ahogyan a Heidelbergi Káté olyan szépen megfogalmazza: »Úgy megőriz, hogy mennyei Atyám akarata nélkül egy hajszál se hullhat le fejemről, sőt mindennek üdvösségemre kell szolgálnia.«” Köntös László gondolatai.

Igehirdetések, prédikációk, tanítások

Énekek, dalok, dicsőítések

Bizonyságtételek