34 találat a „” kifejezésre

Szabó Magda „kisfiamnak” szólította

Másfél évtizedet töltött Tasi Géza Szabó Magda közvetlen közelében ügyeinek intézőjeként, első számú bizalmasaként. A Kossuth-díjas írónő Kerepesen az ő házában élte utolsó három évét, és miután az Abigél, a Régimódi történet, Az ajtó, a Für Elise világhíres szerzője megtért Teremtőjéhez, ő lett a szellemi hagyaték egyik gondozója.

2023. szeptember 27.

A zarándok útja Bunyan Jánostól, fordította B. L.

A Ráday Könyvár régikönyv-kiállítása néhány darabjának bemutatójaként vettem kézbe e jeles bibliotéka egyik ritka becsű kincsét a múzeumok éjszakáján. Természetesen nem először, s talán nem is utoljára. Nem a kora teszi igazán értékessé John Bunyan: A zarándok útja első kötetének 1867-ben Pesten, Hornyánszky és Trager nyomdájában megjelent, gördülékeny (még a lírai részekben is tökéletes) magyar fordítását és szép magyarságú előszavát, hanem a mű sok akkori fiatal lélekre gyakorolt hatása.

2023. szeptember 7.

A költő mint „homo religiosus”

„A »homo religiosus« alkotó fölismerni és megérteni szeretne (a Krisztus-történet eseményében, a megváltásban látva meg a teremtett szépet), versében pedig az a megismerési folyamat tükröződik, ahogy a teremtés ismeretéből istenismeret lesz” – írja Vitéz Ferenc, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének vezetője a Reformátusok Lapjában.

2023. július 27.

Konformista és nonkonformista istenkép az Abigélben

A XX. Század Intézet egyik remek hanganyagsorozata a Szöveg. Ennek epizódjai olyan magyar irodalmi művekről szólnak, amelyek „alapjaiban határozzák meg” a múlt évszázadról alkotott képünket. Az egyik utóbbi adás Szabó Magda Abigél című, 1971-ben írt regényének református vonatkozásait tárja fel. Baczoni Dorottya, az intézet igazgatója Balog Zoltán püspökkel beszélgetett a második világháború alatt játszódó ifjúsági regényről.

2023. július 18.

Nikelszky Géza és a János vitéz mesevilága

„A szecesszió világát is megidéző motívumok segítségével teremtett összhang jellemzi a János vitéz illusztrációit is. Költészet és képzőművészet fonódik meggyőző vizuális egységgé e költői sorozatában” – így méltatta Merényi György Nikelszky Géza Petőfi művéhez készített illusztrációit. Petrőczi Éva ezekről az illusztrációkról írt a Reformátusok Lapjában.

2023. április 4.

A Petőfi-év közelében

Ahogy közeledik 2023. január elseje, Petőfi Sándor 200. születésnapja, egyre több iskolába – köztük „refikbe” is – kezdenek befutni a Petőfi összes műveit és mai költők köteteit tartalmazó ajándékcsomagok – írta Petrőczi Éva a Reformátusok Lapjában, és egy kis irodalmi utazásra is vitte az olvasókat.

2022. július 14.

Csokonai „hazatérése” Csurgóra

Csokonai Vitéz Mihályt méltán nevezte Ady Endre a „legbújdosóbb magyarnak”, de a költő csurgói időszakában nyugalomra talált. A településen tavaly nyílt meg az első állandó, Csokonai Vitéz Mihály életét és munkásságát bemutató kiállítás, „Legalább álmodj velem” címmel. Petrőczi Éva írása a Reformátusok Lapjából.

2022. június 20.

Rés a sötétségen

1956 eseményei Csabdiból nézve. A már idős Nagy Vince református lelkipásztor népies verseiben örökítette meg a szabadságharcot.

2021. október 22.

Játsszunk az irodalommal!

„Miért jó a tevékenység- és felfedezőalapú, összművészeti irodalomtanítás?” címmel tartott beszélgetést és könyvbemutatót a Kálvin Kiadó és a Református Tananyagfejlesztő Csoport a Vörösmarty téren megrendezett 92. Ünnepi Könyvhéten. A kortárs és klasszikus magyar szerzők verseit és meséit tartalmazó, négykötetes irodalmi szöveggyűjtemény-sorozatnak (Kezd őszülni a nyár, Angyalmese, Gólyahír és Napraforgó) Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt a szerkesztői.

2021. szeptember 13.
< Előző oldal Következő oldal >