34 találat a „” kifejezésre

„Minden gyerek tud verset írni”

A magyar költészet napja kinek egy átlagos munkanapot, kinek József Attila születésnapját, kinek pedig olyan ünnepet jelent, amely újabb lehetőség arra, hogy a költészet az életünk részévé váljon. Akárcsak Sas Éva számára, aki a körösladányi Kőrösi János Református Általános Iskola újraindulása óta annak első intézményvezetője, magyartanár, a Református Pedagógiai Intézet szaktanácsadója. Vele beszélgettünk a verstanítás kihívásairól, lehetőségeiről és a kreatív írás szépségéről.

2025. április 11.

Jókai – újratöltve

„A nagy mesemondó”, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján emlékkonferenciát rendezett a kecskeméti Ráday Múzeum. A három előadó, Bárdos Dóra, Bárdos József és Galuska László Pál a következő kérdést járta körbe: mitől jó ma (is) Jókai?

2025. március 12.

Követhető példakép

A 2025-ös esztendő igazán bővelkedik a magyar szellem és kultúra jeles alakjainak kerek évfordulóiban. Faggyas Sándor gondolatai Németh László halálának ötvenedik évfordulóján.

2025. március 6.

Örök értékek mesélője

Jókai Mór szívből szerette szülővárosát, amelynek lakói, történetei és helyszínei mind megihlették munkásságát. „Nincs nekem olyan szép templom a kerek világon, mint a komáromi kálvinista templom. Az a tornya velem együtt nőtt fel. Együtt láttuk egymást kamaszodni” – olvashatjuk az idén kétszáz éve született írónk egyik elbeszélésében. Majdnem festő lett, rajongott a kertészkedésért és a finom ételekért, élénk társadalmi életet élt. Büszke volt komáromi református gyökereire. Jókai Mórra emlékezünk.

2025. február 18.

Kultúráról beszélni felelősség

Imre Mihály nemcsak irodalomtudós és Szenci Molnár Albert-kutató, hanem nemzedékek tanára, akinek szó szerint fejében van az irodalom: máig kívülről tudja például Jónás könyvének tetemes részét. A katedrán eltöltött hosszú életművét jól leírja, hogy résztvevője volt a négyszázadik és a négyszázötvenedik Szenci-emlékévnek is, fél évszázad különbséggel, és ma is aktívan foglalkozik a témával. A debreceni egyetemi oktató volt az egyik díjazott, aki átvehette a Károli Gáspár-díjat október 31-én, a reformáció napján.

2024. október 31.

Eszperantó és teológia egy életben

Tófalvy Éva nyugalmazott református lelkész, író életútja bővelkedik fordulatokban. Ezek közül a legjelentősebb a megtérése, amely után jelentkezett a teológiára. Akkor már diplomás magyar–könyvtár–eszperantó szakos bölcsész és szerkesztő volt. Idővel oktatásinformatikát is tanult, megalapította az Akvila & Priscilla Kiadót, és amikor ötven év világi és egyházi szolgálat után nyugdíjba ment, hozzákezdett írásai publikálásához. Tavaly jelent meg legújabb könyve.

2024. október 19.

A pápai „képzelődő társaságtól” a Parnasszusig

A Múzeumi Majálisnak köszönhetem ennek a nem mindennapian változatos és érdekes kötetnek a megismerését, közelebbről a Pannonia Reformata Múzeum sátrának. Ezt az intézményt méltán illeti meg az „ékszerdoboz Pápa város szívében” címke, hiszen sok felnőtt és gyermek látogatott már el az itteni kiállításokra (nemcsak a múzeumba, hanem egyebek mellett a könyvtárba is, ahol a 2023-as Petőfi-tárlat mindmáig nagyon népszerű!) és rendezvényekre. Hol rendhagyó órákon és gyülekezeti látogatásokon, hol a közeli Balatonról az esőnapokon Pápa szépségeihez menekülő családi kirándulásokon.

2024. szeptember 5.

Tompa Mihály és a Csörsz-árok

A XIX. században irodalmi alkotóink folytatták az ősi mondavilág – még a XVI. században elkezdett – feldolgozását. Kimeríthetetlen mennyiségű témalehetőséget vett birtokba irodalmunk. Arany János a csodaszarvashoz kötődő mondákat irodalmunk klasszikusai közé emelte. A Toldi szerelme IX. fejezetében a szakadékba zuhant szarvas nyomán találnak a karlsbadi fürdő forrására. A mondák világában élő hősök így irodalmi alakokká váltak. A reformkor nagy alkotó triásza: Petőfi Sándor, Arany János és Tompa Mihály műveinek a népregék és mondák állandó ihletői.

2024. augusztus 29.

Feladatok

Nem véletlenül találták ki a nyári szabadságot, amely a diákoknak hosszú, a dolgozóknak rövid – legalábbis annak tűnik, mert jobban is el lehetne osztani –, ám ahol esik az eső vagy tombol a kánikula, ott sokszor semmilyen. Pedig az életmód-tanácsadók szokták javallani, hogy majdnem mindegy, mivel töltjük, csak ne gondoljunk a feladatokra. Pihenni kell a testnek, az agynak és a léleknek is, utóbbi pihenésének egyik formája a belső csönd. Vitéz Ferenc írása a Reformátusok Lapjából.

2024. július 25.
Következő oldal >