Regionális együttműködés a romák integrációjában

A svájci protestáns segélyszervezet, a HEKS, kétévente kelet-európai regionális találkozót szervez, hogy az általa támogatott projektek megismerhessék egymás munkájának párhuzamait és különbségeit, tanulhassanak egymástól – a hibákból és a pozitív példákból egyaránt.  

Az idei tanácskozáson a tanodák kerültek középpontba. November 7. és 11. között a tereplátogatásokkal egybekötött nemzetközi találkozó során koszovói, szerbiai, romániai és magyar résztvevők osztották meg tapasztalataikat. A tanodák helyzete és szerepe persze országonként eltérő, de a svájci segélyszervezet a hatékonyság növelése érdekében igyekszik egységes keretrendszerbe foglalni a projektek munkáját, ami a tervezést, a mérést és az értékelést illeti.

A koszovói projekt résztvevőitől megtudtuk, szervezetük, a VoRAE (Voice of Roma, Ashkali and Egyptians) a HEKS támogatásával nemcsak gyerekekkel foglalkozik, hanem házakat is felújítanak. Pályázati pénzből szerzik be az építőanyagokat, és az építésvezetőt is abból finanszírozzák, de a munkaerőt a helyi családok biztosítják. A koszovói mintát Romániában is átvették. A lakhatási és oktatási program párhuzamosan fut Szerbiában is, ahol a keresztyének az Ökumenikus Humanitárius Szervezet (EHO) keretében működnek együtt.

A regionális program résztvevői közös útjuk során először Kiskunhalasra látogattak el, ahol az egyházi iskolában megvalósuló integrált oktatás lehetősége volt a központi téma. A beszélgetés során elhangzott: nem elég meghirdetni a felvételit: jelen kell lenni a roma közösségekben, és így megszerezni a bizalmat az egyház iránt. Már az óvodában, iskola-előkészítőben ki kell építeni a kapcsolatot a roma családokkal, és az is hatékony, ha egy roma származású pedagógiai asszisztens segíti a kapcsolattartást az iskola és a cigány családok között.

A pedagógiai asszisztens fogalma – mint megtudtuk – Szerbiában is létezik, ám ott mást jelent: gyakorlatilag ő is felsőfokú végzettségű, erre szakosodott pedagógus, aki nem csak a kapcsolattartást segíti, de a tanulásban, leckeírásban elakadások esetén is segítséget nyújt a hátrányos helyzetű tanulóknak.

A Budapesten folytatódott megbeszélésen Sörös Iván, az EMMI Gyermekesély Főosztályának vezetője ismertette a nemzetközi küldöttségekkel az állami felzárkózási rendszer elemeit: a Biztos Kezdet-házaktól  a kötelező óvodán, a tanodákon, az általános iskolai ösztöndíjrendszeren át a  roma szakkollégiumokig.  A résztvevők számára hatalmas inspirációt jelentett a Józsefvárosi Te+Én Református Közösségben megismert tanodai és közösségszervező munka.

A régión belüli eltérő iskolarendszerekből következik a különbség a romániai és a hazai tanodák helyzete között. Előbbiek ugyanis a napközi szerepét is be kell, hogy töltsék, hiszen az iskolából ott tanítás után hazaengedik a gyerekeket. A svájci fejlesztési alap – a HEKS-en keresztül – támogatja napközik létrehozását hátrányos helyzetű kisiskolások számára. Erdélyben – a Kolozs megyei Mérán – indult legkorábban egy ilyen kezdeményezés a református Diakónia szervezésében, ezt a modellt terjesztik most ki országszerte.

Az tanulmányút nagyváradi állomásán a nemzetközi csapat egy délutáni napközit látogatott meg a helyi közösségi házban, amely fele-fele részben svájci és helyi önkormányzati pénzből működik. Mint kiderült, az iskolai problémákat nem mindig tanulási nehézségek okozzák, hanem a szélsőséges szociális körülmények: például még ma, 2016-ban is vannak családok, ahol azért nem tud mindegyik gyerek iskolába menni, mert nem mindegyiküknek jutott cipő. Sok gyerek csak a tanodákban kap meleg ételt, és a tanulási körülmények is létfontosságúak, hiszen sok hat-hétgyermekes család lakik nem több, mint tíz négyzetméteren.

A romániai cigányság jelentős része papírokkal sem rendelkezik, így például orvosi ellátáshoz sem jut. A Diakónia tehát nemcsak a délutáni iskolai foglalkozásokat szervezi, hanem az orvosi ellátáshoz és más elemi szolgáltatáshoz szükséges keresztlevelet és dokumentumokat is segít beszerezni. A tanodahálózat a fejlesztéseknek és a támogatásoknak köszönhetően ma már 5-600 gyerekkel foglalkozik. Közöttük magyar- és románajkú, cigány és nem cigány hátrányos helyzetű gyerekekkel.

Kolozsváron a tereplátogatást egy eszmecsere követte, ahol az együttműködés további lehetőségeit vitatták meg az egybegyűltek. Naszádi Kriszta, a projekt magyarországi felelőse kijelentette: fontosnak tartja, hogy a magyarajkú tanodák nemzetközi szinten is összefogjanak, a tanárok megismerjék egymást, megosszák tapasztalataikat és segítsék egymás szakmai fejlődését. Ezért a HEKS a jövőben kiemelten figyel arra, hogy a magyar nyelvű tanodák szorosabban tudjanak együtt dolgozni. 

(M.I.)

A találkozó galériája itt látható