Menni, keresni és megtalálni azt, aki elveszett

Hogyan lehet a hátrányból előnyt kovácsolni? címmel rendezett konferenciát a Wáli István Református Cigány Szakkollégium (WISZ) a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) dísztermében január 15-én.

A cigányok integrációs problémákkal küzdenek, sokuk iskolázatlan, nehezen találnak munkát, nagyon sok előítélet éri őket és politikailag is passzívak – ismertette köszöntőjében Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője. Kiemelte: nem szabad beletörődni a hátrányos helyzetbe és végzetként elfogadni azt, hanem meg kell látni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a nehézségek legyőzhetők, sőt előnnyé fordíthatók. Ehhez szerinte szükséges, hogy a többségi társadalom részéről megjelenjen az „eltökélt tenni akarás, a kisebbség részéről pedig a belső motiváció”.

A főjegyző az egyházak szerepének fontosságát is hangsúlyozta a hátrányos helyzet leküzdésében. Leszögezte: egy valamire való társadalom nem élhet tartósan együtt egy-egy társadalmi réteg krónikus hátrányos helyzetével – különösen igaz ez a keresztyén társadalomra. Derencsényi István hangsúlyozta: a Biblia arra tanít minket, hogy tegyünk a kiszolgáltatottakért, de mi is kérdezzünk Jézussal: akarod-e, hogy segítsek? Úgy véli, ha megvan a megfelelő külső segítség, a tenni akarás vágya és a kölcsönös együttműködés, akkor a hátrányok legyőzhetők.

Menni, keresni és megtalálni azt, aki elveszett mondta a keresztyének feladatáról Kustár Zoltán. A DRHE rektorhelyettese meggyőződése szerint Jézus is azért jött ebbe a világba, hogy megkeresse azt, aki elveszett. A keresztyén embernek tehát Jézushoz hasonlóan kell cselekednie: keresni, aki egyébként elveszne, mert ennek örül Isten.

A DRHE-n szeptembertől kötelező lesz romológiai ismereteket tanulni valamennyi pedagógus- és lelkészhallgatónak – ismertette Kustár Zoltán, aki szerint hallgatóiknak nyitott szemmel kell járniuk, hogy időben felfedezzék a tehetséget. Olyan tanítókra, lelkészekre van szüksége a társadalomnak, „akiket nem vakítanak el az előítéletek, és azt látják, ami a tehetséget hordozó szívben és lélekben van” – szögezte le.

Szükség van azokra az emberekre, akik felismerik a tehetséget, és segítik azt kibontakozni a hátrányos helyzetű és a kevésbé hátrányos helyzetű emberekben egyaránt. A roma szakkollégiumok első lépésként szolgálhatnak afelé, hogy másoknak is meg tudják mutatni azok, akiknek már sikerült, hogyan lehet a hátrányból előnyt kovácsolni – mondta Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese.

Ahogy a kovácsok kovácsolnak, úgy az élet kovácsai, a tanárok, tanítók tudják, hogy kell bánni a bennünk rejlő tehetséggel – fejtegette Langerné Victor Katalin. A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár ismertette: kevesebben élnek súlyos anyagi deprivációban, és két év alatt közel a felére csökkent a romák között a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya is. Mint mondta, hogy az iskoláztatás és a munkavállalás területén szeretnének javítani a jövőben.

Még mindig nagyon kevés roma jut el az érettségiig, éppen ezért a kormány célja, hogy a nyolc általános után szakmát, érettségit szerezzenek a romák, és egyetemre menjenek – erre különböző támogatásokkal, ösztöndíjakkal segítik és motiválják őket. Több figyelmet szeretnének fordítani azokra a roma lányokra, akik korán elhagyják az iskolát, és nincs esélyük arra, hogy munkába álljanak. A kormány célja, hogy ők is megfelelő végzettséget szerezzenek a munkába álláshoz.

Szabóné Kármán Judit romológus szerint is paradigmaváltásra van szükség: a homogenizáló szegregált oktatás helyett integrált oktatásra van szükség, ahol egymásra tudnak hatni a gyerekek. Fontos, hogy megismerjék egymást és egymás kultúráját már gyerekkorban. A romológus figyelmeztetett: pedagógiai attitűdváltás szükséges, a médiának és a politikának még több sikeres cigány életutat bemutatva kellene csökkenteni az előítéleteket, a cigányoknak pedig ideje felvállalni magukat, és elhinniük, hogy cigánynak lenni jó.

Nézze meg a konferenciáról készült képeket is a galériában.

BK.

Fotó: Matey István, Hajdú- Bihari Napló