Két oldalról kell lebontanunk a falakat a cigánymisszióban

Három napos nemzetközi konferenciát szervezett a CCME (Churches’ Commission for Migrants in Europe – Európai Egyházak Migrációs Bizottsága) a Magyarországi Református Egyház Külügyi Irodájával és Országos Református Cigánymissziójával együttműködésben az MRE Zsinati Hivatalában, 2020. március 9. és 11. között. A cigányok közötti szolgálat módjait fókuszába helyező tanácskozáson tíz ország képviselői vettek részt protestáns és ortodox egyházakból, akik jó gyakorlataik megosztása mellett sok inspirációt nyertek egyházunk romamissziójának tevékenységeiből is.

For english version of this report click here.

Miért szervez szakmai találkozót egy egyházak menekültek közötti szolgálatával foglalkozó ernyőszervezet? Nos, a CCME hatáskörébe – ahogyan a fentiek is sugallják – elsősorban valóban ez tartozik, az utóbbi években azonban igyekezett egyre nagyobb figyelmet fordítani más társadalmi kisebbségek felé is. Olyanok irányába, akiket a többség részéről gyakran sújt előítélet, vagy diszkrimináció – kézenfekvő volt tehát, hogy terítékre kerüljön a tízmilliósra becsült cigányság.

„A romák helyzete kiemelt téma volt Magyarország 2011-es, európai uniós soros elnöksége alatt, és a kiadott keretegyezményre reflektálva a Magyarországi Református Egyház már akkor elkezdte a tárgyalásokat erről a kontinens más egyházaival” – fogalmazott Ódor Balázs, a Zsinati Hivatal Külügyi Irodájának vezetője. A CCME közgyűlése 2019 őszén döntött úgy, hogy prioritásává teszi a témát, a Külügyi Iroda pedig a Cigánymisszióval együtt örömmel mondott igent a felkérésre, hogy az MRE legyen a házigazdája az első ilyen, romák közötti szolgálattal kapcsolatos nemzetközi konferenciának.

„Rengeteg egyház van Európában, melyek szociális és diakóniai oldalról foglalkoznak a romákkal, mi inkább a diszkrimináció-ellenességgel szembeni harcot, a bocsánatkérést és a megbékélést helyeztük előtérbe” – mondta Torsten Moritz, a CCME főtitkára. „Az elmúlt időszakban figyelemmel követtük a helyzetet, és úgy tűnt, hogy ebben a kérdésben a Magyarországi Református Egyház cigánymissziója szolgál a legerősebb példákkal.”

A konferenciára tíz országból érkeztek résztvevők, legerősebben a kelet-közép- és dél-európai régió képviselte magát, hiszen Romániából (köztük Erdélyből), Csehországból, Szerbiából, Görögországból és Ukrajnából, Kárpátaljáról is jöttek az egyeztetésre a magyar testvérek mellett.

Balogh Róbert váchartyáni lelkipásztor adta meg az esemény teológiai felütését nyitó előadásában: a lelkész röviden kitért a cigányság magyarországi helyzetére és történetére, kiemelve, hogy ezt önmagában nem, csak a romák és nem romák egymásra utaltságán keresztül lehet igazán megérteni.

Róbert párhuzamba állította a cigányokat az Ószövetségben szereplő „jövevényekkel”, hiszen az ige egyértelműen kimondja: „Ha jövevény tartózkodik köztetek az országban, ne nyomorgassátok! Olyan legyen a köztetek tartózkodó jövevény, mint a közületek való született izráeli! Szeressétek, mint magatokat, mert ti is jövevények voltatok Egyiptomban. Én, az ÚR vagyok a ti Istenetek!” (3Móz 19,33-34). A lelkipásztor kihangsúlyozta: keresztényként nem beszélhetünk romaügyről, mert a cigányok közötti szolgálat egyház nagy missziójának a része.

Dani Eszter zsinati missziói irodavezető az Országos Református Cigánymisszió stratégiáját mutatta be (mely magyarul itt, angolul pedig itt érhető el), különös hangsúlyt fektetve a három alappillérre: Megbékélés, Egészség, Reménység. A résztvevőkben főleg ez utóbbi üzenetét vitték haza nagy örömmel a szívünkben.

A lelkész kiemelte a Cigánymisszió Együtt-egymásért gyülekezeti közösségfejlesztő programját – melynek három résztvevője is eljött a konferenciára – és a Kiengesztelődést is. Nagyon élveztem a személyes beszélgetéseket a konferencia során. Ezek voltak a legszebb pillanatok – érezni, hogy nem elvárásból, hanem meggyőződésből cselekszünk – fejezte ki örömét a lelkész.

A PCUSA (Presbyterian Church in the United States of America) képviseletében Burkhard Paetzold előadásában felvázolta a romák és szintik történetét, illetve hogy miért ők számítanak Európa, azon belül Németország leginkább peremen lévő kisebbségének. „Kifejezetten örülök, hogy nem romákról beszéltünk, hanem velük együtt, az őket érintő kérdésekről” – mondta a PCUSA missziós munkatársa.

A konferencia keddi napja a jó gyakorlatok megosztásáról és megismeréséről szólt. A Görögországi Orthodox Egyházból érkező Athenagoras Loukataris Thesszaloniki és egyben egész Észak-Görögország legnagyobb cigány gettójában szolgál. Az atya olyan fiatalokkal dolgozik, akiket kitaszított a családjuk, vagy nem látnak más alternatívát életükben a drogokon, a deviancián és a börtönfalakon kívül. Az eredmény? Nyertes robotika-verseny az Egyesült Államokban, tehetségek felfedezése (pl. döntős srác a görög X-Faktorban) és sok-sok Istenhez megtért bárány.

Miki Kamberovic a Szerb Pünkösdi Egyház romamissziós munkáját mutatta be: a felekezet széleskörű szolgálatai több mint kétezer embert érnek el közvetlenül, melyekben lelki, oktatási, szociális és rekreációs célú programok egyaránt megtalálhatóak. „Bátran, szívből és szeretetből végezzétek szolgálatotokat – csak így lesz eredménye” – buzdította a jelenlévőket a Roma Networks igazgatósági tagja.

A csoportreflexiókat követően a konferencia résztvevői hosszú látogatást tettek a Budapesti Református Cigány Szakkollégiumban, ahol lehetőségük nyílt megismerkedniük az intézmény hallgatóival, programjaival, az általa nyújtott lehetőségeivel. Itt mutatta be tevékenységét a józsefvárosi Te+Én Református Közösség is, Lakó István lelkész, Márton Richárd és Claro Vanessa munkatársaknak köszönhetően.

A találkozó utolsó napja az elhangzott előadásokra, csoportbeszélgetésekre és tereplátogatásokra való vissza-, illetve a kihívásokra való előretekintés jegyében telt. A résztvevők a magyar példákból motivációt nyerve megfogalmazták, hogy saját egyházaikban-országaikban tenniük kell a romák és a nem romák együttműködéséért (lásd: Együtt-egymásért program), a felekezetek közötti összefogásért (lásd: Protestáns Cigánymissziós Fórum), a megbékélésért (lásd: Kiengesztelődés).

„Amikor Isten megalkotta a világot, sokszínűnek és gyönyörűnek teremtette. Ha ez így van, hogy gyönyörködött benne, és a maga képmására teremtett minket, akkor nekünk is gyönyörködnünk kell egymásban – fogalmazott Gyirgyó Dénes.

„Hálás a szívem azért, hogy megismerhettem a testvéreket különböző országokból, és rájönni, hogy sokan ugyanolyan problémákkal küszködnek, mint mi. Kitartás kell mindenhez, de Istentől megkapjuk ezt a szolgálathoz – tette hozzá felesége, Tímea. Lakatos Krisztián számára a görög példa volt leginkább megindító: „Boldogan megyek haza, látván, hogy megéri küzdeni, közösen harcolni, nemzetektől függetlenül.” – fogalmazott.

„Nagy élmény volt számomra, hogy a konferencián erőteljesen a közösségépítésen és a befogadáson volt a hangsúly” – összegezte a találkozást Ódor Balázs. Elismerjük, hogy van egy fal közöttünk, melyet két oldalról kell leépítenünk. Ez csak az evangéliummal történhet. Az igazság, amely Krisztusban van, az nem száraz tudás. Az a reménységem, hogy ez a változás Isten kegyelme által folytatódni fog a jövőben is.”

Szöveg és fotók: Dezső Attila

A konferencián készült képek megtekinthetőek galériánkban, erre a linkre kattintva.