„A papbácsi látja bennünk, hogyan lehetnénk jobbak” - Így változtatja meg a cigány gyerekek életét egy református tanoda

Nemrég hírt adtunk arról, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem Szociális és Egészségtudományi Karának Szociális és Diakónia Intézete a Cigánymisszió HEKS-programjával együttműködésben egy új módszerrel méri a projektek hatásait. A Legfontosabb változások interjútechnika a projekt résztvevőinek életében végbement változásokra kérdez rá. Alábbi cikkünkben az Ófehértói Református Tanodáról összeállított kutatási jelentésből szemezgetünk.

Két éve indult el a Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete (HEKS) által támogatott projekt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértói Református Egyházközségben, Dócs Norbert lelkipásztor kezdeményezésére.

Az igen hátrányos helyzetű falu általános iskolás gyerekeit felekezetre való tekintet nélkül várják szombatonként képességfejlesztő szabadidős foglalkozásokra. Ezen felül kirándulást és nyári táborozást is szerveznek.

A gyerekekkel foglalkozó munkatársi csapatba tartozik a lelkész és önkéntesként segítő felesége, Görömbei Gréta, valamint  Csonka József tanító végzettségű teológushallgató és Somogyi Beáta mediátor - továbbá szülők és nagyszülők, akik a tízórai készítik és egyéb teendőket látnak el.

A KRE SZEK Szociális és Diakóniai Intézete Dr. Török Péter és Dr. Vályi Réka  vezetésével, a hallgatók bevonásával Naszádi Kriszta HEKS-MRE cigánymissziós projektkoordinátor segítségével 2019 év végén összesen 5 gyerekcsoporttal és 6 szülői csoporttal beszélt a terepkutatás során, a munkatársakkal és az önkéntes gyülekezeti tagokkal pedig 8 interjú készült. Az interjúk alapján összeállított kutatási jelentés kitért a gyerekek, a szülők, és a munkatársak életében bekövetkezett változásokra, valamint a helyi gyülekezet és a cigány családok közötti kapcsolat alakulására.

Változások a gyerekek életében

A tanodába járó iskolások beszámoltak arról, hogy a foglalkozásoknak köszönhetően nem unatkoznak hétvégén, hanem aktívan tölthetik el szabadidejüket, jobban megértik az iskolában feladott tananyagot, és barátságokat is kötöttek.

„A papbácsi bemegy (az iskolába), és közbenjár értünk – fogalmazott egy tanodás. – Látja bennünk, hogy hogyan lehetnénk jobbak.” Egy szülő azt mondta, a gyerekek „délután otthon mesélik, hogy mi történt velük. Tudják, hogy itt szeretettel és megértéssel foglalkoznak velük.” A hitélet biztonságot ad a gyerekeknek.

Több szülői vélemény tükrözi a gyerekek „világlátottságát”, akik otthon nagy örömmel számoltak be arról, amikor állatkertben jártak, vagy részt vehettek a táborban a Balaton partján.  

Fontos változás történt a roma-nem roma gyerekek közötti kapcsolatokban: eleinte külön  játszottak, a tanodában eltöltött idő azonban egy csapattá kovácsolta őket.

A munkatársak és szülők egyöntetű véleménye szerint a tanodai foglalkozásokon és azok hatására számottevően csökkent a gyerekek agressziója egymás, a munkatársak vagy akár családtagjaik felé, megtanulták higgadtabban kezelni konfliktusaikat. Illetve néhány magányos gyerek már felszabadultabban viselkedik. Jobban odafigyelnek az iskolai órákon, a jegyeik is javultak – és alakulnak a továbbtanulási céljaik.

Változások a szülők életében

A kutatást végzők a szülőkkel készített interjúkban nemcsak a gyerekeknek, de maguknak a szülőknek az életében bekövetkezett változásokra is rákérdeztek. Itt olyan témák kerültek elő, mint a családi közösség fejlődése, a szülők gyerekek felé fordulása, valamint az aktívabb kapcsolódásuk a gyülekezethez.

Van olyan család, ahol újdonság a gyerekekkel való kapcsolatban, hogy megbeszélik az aznap történteket. Otthon is kevesebb a kiabálás és kiegyensúlyozottabban telnek a mindennapjaik. A szülők bizalma a tanoda felé erősödött: bátrabban merik otthagyni a gyerekeiket, tudják, hogy jó kezekben vannak, és  táborba is elengedik őket.

Változások a tanoda munkatársainak életében

A tanodában dolgozók önmagukra nézve egyrészt pozitívumokról számoltak be: együttérzőbbekké váltak a gyerekekkel, csökkent bennük az előítélet a cigányság felé, a családok megismerésével sokkal megértőbbek lettek az irányukban, illetve jobban figyelnek a körülöttük élők érzéseire. Másrészt megtapasztalták, milyen hosszú és váratlan nehézségekkel terhes a tanoda működtetésének és az integrációnak a folyamata.

Változások a gyülekezet és a cigány családok kapcsolatában

A szülők és a munkatársak egyöntetű véleménye szerint eddig sem volt rossz viszony a gyülekezt és a cigány családok között, inkább közöny volt jellemző, nem foglalkoztak egymással. Azzal, hogy az Ófehértói Gyülekezet felvállalta a szolgálatot, sok roma családdal került kapcsolatba, akikhez sikerült közelebb vinniük az evangéliumot, voltak, akik bekapcsolódtak a gyülekezetbe.

A szülők örülnek annak, hogy a gyülekezet és a lelkész személyében van hová fordulniuk, illetve kevésbé idegenkednek a gyülekezettől, ami a fiatalabbaknál könnyebben megy, mint az idősek esetében.

*

A hosszútávú hatásról a válaszadók úgy vélekedtek, hogy a programban a tervezettnél jóval több tanuló vesz részt, így a várt hosszútávú hatás a falu kohéziója, hogy a tanodai gyerekek felnőtt korukra sem fordulnak el egymástól, „köszönnek” majd – ahogy fogalmaztak. Az iskolai életben sikeresebben tudnak már most részt venni, de hosszú távon nagy eredmény lesz, ha a továbbtanulás, a szakmaválasztás is átgondoltan történik majd.

A kutatás rákérdezett a projekt jövőjére vonatkozó javaslatokra is. Minden válaszadói csoport említette a tanoda működésének bővítését, ami további pozitív hatással járna. Mind időben szükségesnek látnák a megnövelt nyitvatartást, mind a munkatársi létszám növelését, ezzel együtt pedig a résztvevő gyerekek számának a bővítését is szívesen fogadnák. 

Az infrastrukturális feltételek javítása is megfogalmazódott (a gyülekezeti ház felújítása már folyamatban van). A szülők körében felmerült az igény az aktívabb részvételre, szívesen bevonódnának a programszervezésbe.

A kutatás segített a tanoda működtetőinek a munkájuk értékelésében, és természetesen a program támogatói is fontos információkhoz jutottak.  

Szöveg: Naszádi Kriszta-Dezső Attila
Fotók: HEKS, KRE SZEK, Ófehértói Református Egyházközség