Vonalmánia

Balogh Tibor legújabb és régebbi képeit nézhettük meg a Táncsics Kollégiumban április 26-án. A képzőművésszel Lakatos Mónika beszélgetett, előkerültek festmények és grafikák, a róluk folyó párbeszéd pedig művek mélyebb rétegeibe is belátni engedett.

#Fehér Krisztus

Sokáig féltem a Krisztusábrázolástól, de most azt hiszem, találtam egy olyan ábrázolásmódot, ami izgalmas lehet” - mutatja Tibor legújabb, Fehér Krisztus című képét, egy háromrészes sorozat utoló darabját. „Kísérleti fázisban vagyok, új anyagokat próbálok ki, most például elkezdtem rézdrótokat beépíteni a festménybe. A különböző vastagságú vonalak dinamikájával játszom. Grafikusként engem mindig is nagyon érdekelt a vonal” - mondja.

#FrankóManus 

Egy másik, szintén újabb képen mélysötét, matt fekete alapon egy bárányfejű figura néz. „Ez az alak a várakozás pozíciójában van: azt várja, ami bármikor megtörténhet. A bárányfej az áldozatlétre utal - bármelyikünk bármikor áldozattá válhat, születésünk pillanatába bele van kódolva a halál is. Mindezt megspékeltem az én saját vonalmániámmal, amit ezúttal aranylapokkal vittem föl és a fekete palatáblán erős kontrasztot ad. Szeretem ezt az eredeti, mély feketeséget, amit az alapanyagnak köszönhetek. Címet még nem adtam neki, de eredetileg egy Frankó manusok című sorozat darabja lett volna” - avat be műhelytitkaiba.

Néhány ikon-hatású, kisebb képet is mutat, amelyek a mozdulatlan, örök bizánci hagyományt a pop-art játékosságával vegyítik. Ezeken a képeken a Tibor által személyesen is ismert és szeretett Fischer Ernő képeinek hatása is feltűnik. Szakrális témájú a Konstrukció erővonalakkal című grafika is, amely a Mátyás-templom egy részletét nagyítja föl.

 

#Cigányfiú konstrukcióval

Fischer mellett Kondor Béla neve is elhangzik, mint Balogh fontos előképe, hatása. Az egyik legegyértelműbb Kondor-párhuzam a Cigányfiú konstrukcióval című képe, amely tulajdonképpen egy válasz Kondor Férfi konstrukcióval című festményére. 

Balogh képén nem csak a férfialak más, de maga a konstrukció is: Kondor szögletesebb formájával szemben ez örvényt vagy búgócsigát idéz. Játékos dinamizmikájában is összetett alakzat, ami magában hordozza ember és szerkezet viszonyba kerülését is. Munka, tanulás, alkotás: az ember helye a világban, és mindebben persze hangsúlyosan: a romák helye a világban.

#Erőviszonyok

Egy régi, fontos kép is előkerül: az Erőviszonyok-sorozat első darabja. A képen látható emberalakot a Tibor egy festőművész barátjáról, Bari Janóról mintázta. Alkotóttáborokban sokat fotózta őt, majd az egyik, évekkel később előkerült fényképen meglátott benne egy királyi figurát. Ezt a király-alakot festette meg egy sajátos egyensúlyi viszonyban a kép másik szereplőjével, a lóval, mely itt az erőt szimbolizálja. Kettejük viszonyában nincs győztes, nincs domináns figura.  „Amint valaki győz, megbomlik az egyensúly és a világ egy rossz, önző hely lesz. Értelmezésemben a művész feladata, hogy valahogy felmutassa az egyensúlyt. Bármennyire is meseszerű ez a kép, a témája komoly." - mesél a kép mögött álló művészi hitvallásáról.

#Free-presszionizmus

A beszélgetés során előkerül a Balogh Tibor, Káli-Horváth Kálmán, Kiss Sándor és Borkó Marianna alkotta free-presszionista alkotókör és a free-presszionizmus mint stílusirányzat jelentése is. A fogalmat Káli-Horváth álmodta meg (szó szerint), mégis minden tagnak van egy saját elképzelése arról, mit is jelent. Balogh számára a szabadságot, a nyomástól mentes létet. A keretek figyelmen kívül hagyását: azt az élményt, ahogy egy gyermek rajzol, aki a lap szélén túl is folytatja a képet, mert a kereteket, határokat csak a felnőttek tartják tiszteletben. A stílus szabadsága egyben a hatások felvállalásának szabadsága is: ha a művekben jelen van Kondor Béla, vagy a reneszánsz nagyok hatása, azt sem kell a görcsös eredetiség jegyében kilúgozni. Ugyanilyen a festő hozzáállása a művekben megjelenő - vagy épp meg nem jelenő - roma identitáshoz is. Nem kell görcsösen erőltetni, de ha a mű szerves részét képezi, akkor elnyomni sem.

A művész a 2012-es Aroma köztéri kiállításra készített a roma identitást direkt módon tematizáló képeket. Ennek egyik emblematikus darabja a Gipsy Elvis című kép egy játékos Andy Warhol-utaláson keresztül vizsgálja a kérdést. 

#EtnoRom

Az est második részében Lakatos Mónika az EtnoRom zenekar jelenlévő két tagjával, Künstler Ágnessel és Balog Józseffel beszélgetett karrierjük Kalyi Jag-beli indulásáról és a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójáról, amikor a roma folk elkezdett bekerülni a köztudatba. Megnéztünk egy legendás, korai klipet, zárásképpen pedig néhány dalt élőben is meghallgathattunk.

Balogh Tibor 1975-ben született Fehérgyarmaton. Az első roma művész, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika szakán szerzett diplomát, 2005-ben. Később a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központban dolgozott, gondozta a ház több mint 1700 darabból álló Képzőművészeti Közgyűjteményét. Alkotásait több tucat csoportos és egyéni tárlaton állították ki, köztük a Műcsarnokban (2004), a berlini Collegium Hungaricumban (2004), a Velencei Biennálén (2007). Jelenleg szabadúszó alkotó, a Roma Galéria egyik szervezője. A Free-presszionista kör tagja (Káli-Horváth Kálmánnal, Borkó Mariannával és Kiss Sándorral együtt).

Molnár Illés 

Kapcsolódó anyagunk: A nevelőotthon padlásától a kiállítótermekig