Hogyan készül a biobrikett?

A biobrikett száraz mezőgazdasági és faipari hulladékokból, azaz növényi rostokból, előállított környezetbarát tüzelőanyag. A nagyipari gyártással ellentétben, egy kéziprés segítségével jóval alacsonyabb költségekkel (energiaigénnyel), közösségi vagy családi szinten előállítható. Fűtési tulajdonságai a fáéhoz hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy nedvességtartalma jóval alacsonyabb a frissen vágott fáénál (és a “száraz” fáénál is), és ezzel arányosan a fűtőértéke is magasabb.

E technológiát egy amerikai szervezet, a Legacy Foundation, fejlesztette ki, és több mint 45 fejlődő ország közösségeiben segített megalapozni bevezetését. Ennek a rendszernek előnye, hogy kis befektetéssel, helyi (hulladék) anyagok hasznosításával, egyszerű, kézi hajtású gépekkel egy közösség saját magának előállíthatja a tüzelőjét. Ez helyben munkahelyeket teremthet, csökkenti a helyiek tüzelőköltségét és megkíméli az erdőket. A felhasználható anyagok palettája nagyon széles, és minden közösség a helyben megtalálható forrásoknak megfelelően alakítja ki saját „receptjét”.

Alapanyagok

• papírhulladék (újságpapír, irodai papírhulladék, szórólapok, stb.)
• mezőgazdasági melléktermékek (pl.: széna, szalma, kukorica csutka, kóró, növényi szárak, levelek,   pelyva)
• ipari hulladék (pl.: fűrészpor, faforgács, szénpor, papírgyár mellékterméke)

Gyártási folyamat

A kiszárított, finomra aprított növényi anyagokból és péppé áztatott papírból vizes masszát keverünk. A keveréket öntőformákba töltjük és a préssel briketteket nyomunk. A víz nagy részét, melyet újra lehet hasznosítani, a prés eltávolítja, a még nedves briketteket pedig kb. egy hét alatt kiszárítjuk. Előnye ennek a folyamatnak, hogy semmiféle kötőanyag vagy ragasztó nem szükséges hozzá. Amennyiben rendelkezésre áll kellő mennyiségű papír, a feláztatott papírrostok összetapasztják a többi anyagot. Ha viszont nincs elég papírhulladék, a növényi anyagokat komposztálni kell, de csak addig amíg a rostok kicsit fellazulnak.  Így a nedvesség és nyomás hatására ezek egymásba kapcsolódnak, és megtartják a brikett formáját a száradást követően is. A mezőgazdasági melléktermékek előfordulása és a gyártási-szárítási folyamat szempontjából célszerű a tevékenységet tavasszal elkezdeni, hogy a hideg és csapadékos idő beálltáig szükséges mennyiségű brikett elkészülhessen.

A gyártás szükséges feltételei

• Alapanyagok begyűjtése; helyben vagy közelben található, eddig nem hasznosított hulladék összegyűjtése, beszállítása.
• Alapanyagok szárítása (ha szükséges) és tárolása
• Növényi anyagok aprítása géppel (ha szükséges, előfordulhat, hogy a hulladék eleve aprított állapotban áll rendelkezésre). Ez a tömény, jó minőségű brikettek előállításához fontos, és az alapanyagok száradását is elősegíti. Mezőgazdasági aprító/morzsoló/szecskázó gép alkalmas  erre a feladatra.
• Helyiség/terület a brikettek készítésére
• Hideg víz
• Áztatókádak/tartályok/hordók
• Kézi erővel működtethető fából illetve fémből készült brikettprés(ek)
• A brikettek szárítására alkalmas fedett helyiség/épület és állványok/drótok/ gerendák/madzag a szárítórendszerhez
• Raktárhelyiség az elkészült brikettek tárolására

Munkaerő és költségek

A kezdeti kiadásokon túl (szárítórendszer felépítése, présgépek, tartályok) a gyártás költségének túlnyomó részét a munkaerő biztosítására kell fordítani. Számításaink szerint egy háztartás tüzelő igényét egy átlagos téli napon 40 brikett elégíti ki (amennyiben kizárólag brikettel tüzelnek). Így 30 családnak elegendő brikettet 6 hónapi folyamatos gyártással elő lehet állítani. Ehhez egy 5-8 fős brigádot kell foglalkoztatni. Az összes kiadást egybevetve (munkaerő, áram, víz) egy brikett termelési költsége körülbelül 10-15 forint. Ezzel számolva egy család téli fűtése kb. 60 ezer Ft. Amennyiben az alkalmazottak egy részét közmunkaprogramban foglalkoztatják, ez az ár arányosan csökken, mivel a költségek több, mint 90%-át a munkadíj teszi ki.

Együtt! Learning-by-doing hozzáállás

Fontos, hogy kitaláljuk a projekt tervezésekor a megfelelő alapanyag-áramlást, helyszínt, majd megfelelő rugalmassággal alkalmazkodva az új ismeretekhez, lehetőségekhez, továbbfejlesszük az elképzeléseinket. Előre gyártott elképzelések megvalósítása helyett inkább a "learning-by-doing" (csinálás közbeni tanulás) elvei működnek, a projekt minden résztvevője sokat tanul a folyamat során. Elengedhetetlen elem a felhasználókkal, működtetőkkel való közös gondolkodás, együtt-tervezés és -megvalósítás.

Fontos szempontok

Helyi források – Minél közelebb annál jobb!

• brikett alapanyagok
• munkaerő
• tudás
• könnyen beszerezhető eszközök, alkatrészek

Ingyen vagy olcsón

• az alapanyagokat lehetőleg ingyen beszerezni, akár pénzt keresni a hulladék elszállításával
• épületek, kellékek újrahasznosított anyagokból

Energiatakarékosság

• inkább kézi erő, mint nagy energiaigény
• megújuló energiák

Környezetkímélés

• biomassza felelős beszerzése (hulladék anyagból, figyelembe véve a megfelelő mennyiségű növényi anyag visszajuttatását a talajba)

Törekedjünk, hogy minél kevésbé támaszkodjunk külső tényezőkre (mint pl. energia), ezzel növelvén a fenntarthatóság és rugalmasság esélyét!

Szöveg és képek: Laborczi Dóra

A biobrikettgyártás toldi tapasztalatairól itt olvashat.