Hogyan lehet szolgálni a cigány közösségekben? – beszámoló a lelkésztovábbképzésről

A legutóbbi hazai népszámlálás során több mint háromszázezren vallották magukat cigánynak/romának, a szociológusok pedig mintegy hét-nyolcszázezer főre becsülik a magyarországi cigányság lélekszámát. Borsodi és abaúji kistérségekben az általános iskolások több mind fele roma származású. Eközben a cigányok oktatási és foglalkoztatási mutatói messze elmaradnak az országos átlagtól. Nagy arányban laknak olyan telepeken, szegregátumokban, ahol nincs szilárd burkolatú út, közkútról hordják a vizet, hiányoznak az elemi higiéniai körülmények; szinte senki nem jut rendszeres munkajövedelemhez a közmunkán kívül, és hó végéhez közeledve a családoknál gondot jelent az alapvető élelmiszerek beszerzése. Vannak iskolák, ahol a motiválatlan tanulók között szinte ellehetetlenül az oktatás, és így a következő generációnál is fennmarad a képzetlenség és munkanélküliség ördögi köre. Mi lehetne sürgetőbb feladata a keresztyéneknek, a hazai egyházaknak, mint hogy ezekben a közösségekben hirdessék és éljék meg az evangéliumot?  

Cigánymissziós lelkésztovábbképzést tartott a református egyház november 24. és 27. között Berekfürdőn. A meghívónak megfelelően hangsúlyosan gyakorlatorientált képzésen a cigányságról való alapvető ismereteken túl olyan előadások hangzottak el, amelyek egyrészt a terepen végzett munkát mutatták be, másrészt a szociális háló, a társadalmi elosztórendszerek és a református egyház kínálta lehetőségekről tájékoztattak, amelyek abban segítenek, hogy a helyi egyházközség szolgálatával meginduljon és előrehaladjon a cigányság integrációja egy-egy településen.

Landauer Attila, kutató a cigányság kultúrájáról és szokásvilágáról tartott előadást. Kálmán Csaba, a magyaratádi missziói körzet lelkésze, a saját tevékenységük alapján mutatta be a cigánymisszió szervezésének lépéseit egy szórványban.  Büssü községben, ahol néhány főre apadt a református templomot látogatók száma, az óvodai hittanórák nyomán indult el a lelkész kapcsolata a cigány családokkal. Az elmúlt két év során a roma önkéntesekkel felújítottak egy közösségi házat, ez lett a misszió központja, ahol bibliai alkalmakat tartanak, játszóházba hívják a gyerekeket, baba-mama klubba a családokat. Az udvaron fóliasátorban palántákat neveltek, tavasszal felszántották az udvarokat és elültették a növényeket. A körzetben megalakult a református EGYMI, melynek pedagógusai a cigány közösség gyermekeivel is foglalkoznak. A misszióvezető az állami felzárkózáspolitika további képzési és foglalkoztatási lehetőségeivel is élt.

– A szociális munka célja a változás elindítása, valamint az egyén és a közösség problémamegoldó képességének fokozása  –  magyarázta prezis előadásában Nagy Krisztina, a missziói iroda szociális munkás végzettségű szakembere. Bemutatta, milyen szolgálatokra, intézményekre támaszkodhat a lelkész és a gyülekezet a gyerekeket és a családokat segítő munkája során.

– A vidékfejlesztéshez nemcsak népességmegtartó képességre van szükség, hanem képességmegtartó népességre – ezzel a mondással kezdte a hálózatos vidékfejlesztés bemutatását a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézettől érkezett  Dr.  Eperjesi Tamás, aki ppt-vel támogatva beszélt az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terekről (IKSZT) és a Leader csoportokról, amelyek a vidék életének szervezésében jelentős szerepet vállalnak. Az IKSZT épületekben működnek például tanodák, könyvtárak, van internet-hozzáférés, kérhetők itt lakossági és vállalkozási információk, továbbá közművelődési és ifjúsági programok is helyet kaphatnak.

Czibere Károly államtitkár a cigánymisszió és a kormány felzárkózási terveinek közös pontjairól beszélt. Elmondta, hogy nemsokára lezárul az eddigi integrációs programok értékelése, és a jövőben a bevált, jól teljesítő programokat kívánják támogatni. Ilyennek nevezte például a biztos kezdet gyerekházakat. A jelenlegi kormányzati felzárkózáspolitika a gyermekekre koncentrál, hogy megtörje a nyomor és kirekesztettség nemzedékeken át öröklődő ördögi körét.  Minden egyes megszületett gyermekkel gazdagodik a magyar társadalom – hangsúlyozta. Jelentős központi erőforrásokat akarnak koncentrálni a gyerekétkeztetésre, és a jelenleg is működő szociális, jóléti szolgáltatásokat jobban össze kívánják hangolni, hogy azok egymást kiegészítő módon tudják segíteni a családokat.

A lehetőségek és programok forgószínpadán bemutatkozott a Wáli István Református Cigány Szakkollégium, az RMK és a Bethesda Alapítvány egészségügyi felvilágosítást és szűréseket végző „Út az Életért” programja, a HEKS (svájci protestáns segélyszervezet) cigány fiatalok integrációját támogató pályázata, az Ökogyülekezet, a Pro Lecso zöldséget termelő és értékesítő közösség, a Református Szeretetszolgálat, valamint az Önkéntes Diakóniai év önkéntesprogramja, ahová cigány fiatalok jelentkezését is várják, továbbá a romák között dolgozó protestáns szervezet, a Misszió az Egészséges Közösségekért. Gregussné Buzás Irén tiszántúli cigánymissziós referens bemutatta a debreceni cigány gyülekezet tapasztalatait, Nagy Krisztina a Biztos Kezdet Házakat, Forró Éva a tanoda szervezésének lépéseit, Kocsis Attila pedig az Egyháztáji programon belül egy cigány közösségben elindított zöldségtermelő projekt sikereit és tanulságait.

Dani Eszter, a missziói iroda vezetője a missziológiáról és a keresztyén közösségfejlesztésről adott elő.  Ne csak a szükségekre és a gyengeségekre koncentráljunk – figyelmeztetett. –  Szolgálatunk része a közösségek megismerése, segítése abban, hogy megfogalmazzák az álmaikat, ötleteiket, gondolataikat. A keresztyén közösségfejlesztés megerősíti a személyek emberi méltóságát és motiválja a közösséget, hogy saját erőforrásait, adottságait használja a fenntartható változás érdekében.

Az iskolai érzékenyítés és szemléletformálás szolgálatába állítható játékokat mutatott be Nyeső Ágnes, kiskunhalasi iskolalelkész. Sztojka Szabina missziói irodai referens vezetésével pedig a gyerekközösségek formálására alkalmas játékokat próbáltak ki a jelenlévők.

A résztvevők nagyra értéklték a személyes találkozás nyújtotta élményeket és információkat – ez kiderült a visszajelző lapokról. Hasznosnak ítélték a továbbképzést, mert életközeli, gyakorlati, aktuális, friss ismeretekhez jutottak és bekerültek egy olyan kapcsolatrendszerbe, amelytől további támogatást kaphatnak.

A továbbképzés anyagai letölthetőek a honlap letöltések menüjéből.