Kiteljesedő misszió, bővülő tanodai hálózat

Az evangéliumnak nemcsak a templom falai között, hanem az élet minden területén érvényes gyógyító, átformáló üzenete van. Ez a Magyarországi Református Egyház romák közt végzett széleskörű missziójának alapja is. Bemutatjuk a református cigánymisszió társadalmi szolgálatait.

Koncepció

Ugyan a Magyarországi Református Egyház és a cigányság kapcsolata évszázados hagyománnyal bír, az egyház jelenlegi munkája a romák között egy olyan koncepción alapszik, amelynek kidolgozása 2012-ben kezdődött. Az első lépés egy kérdőív volt, amelyet hozzávetőlegesen hétszáz gyülekezetben töltöttek ki.

A válaszadó gyülekezetek közel egyharmadában a hetente templomba járók között képviselteti magát a helyi cigányság, közel egyötödében pedig az aktív gyülekezeti szolgálatot vállaló hívek között is találunk cigány származásút.  123 olyan gyülekezetről tudunk, ahol legalább egy fő foglalkozik kifejezetten cigánymissziós szolgálattal, ami a felmérést kitöltő gyülekezetek 21 százaléka.

Fontos megjegyezni, hogy a lelkészek többsége a cigánymissziós szolgálat végzéséhez sokkal kevésbé az anyagi erőforrásokat, a pénzbeli támogatást hiányolja (23 százalék), mint inkább az erkölcsi támogatást (38 százalék), a szaktudást (55 százalék) és a felkészült munkatársak segítségét (60 százalék).

A fenti tanulságokra támaszkodva született meg 2013-ban az MRE cigánymissziós stratégiája és ehhez kapcsolódó cselekvési terve. Ennek keretében a cigánymisszió elsősorban a helyi közösségekre (gyülekezetekre és iskolákra) támaszkodik, őket segíti szakmailag és anyagilag.

Képzések, konferenciák, kiadványok

Ebbe a stratégiába ágyazódnak az olyan egyes projektjeink, mint a cigányság és a többségi társadalom megbékélését szolgáló 2015-ös konferencia, melynek vezetője, Rhyannon Lloyd közel húsz éve, a ruandai mészárlást követően kezdte el a népcsoportok közötti megbékélést szolgáló találkozók szervezését és vezetését és Európában először a református cigánymisszió meghívására járt.

De ezt a célt szolgálják az évi rendszerességgel megtartott lelkésztovábbképzések is, amelyek során olyan neves missziós szakértők is tartottak kurzusokat, mint Martin Johnstone, aki a Skót Egyház titkáraként Skócia hetven legszegényebb közössége felé irányuló szolgálatot vezette.

A cigánymissziós gyülekezetek számára minden tavasszal az európai imanaphoz kapcsolódva országos találkozó és imanap, ősszel pedig egy többnapos konferencia biztosítja a kereteket az aktuális kérdések megvitatásához, a jó példák megosztásához és az együttlétből fakadó megerősödéshez. A cigánymisszió tevekénységéről a ciganymisszo.reformatus.hu portál tájékoztat rendszeresen. Tizenhat roma lelkészt, értelmiségit, fiatalt mutat be az Országodba befogadtál című interjúkötet, amely 2015-ben jelent meg a Kálvin kiadónál. A kötet idén pedig angolul is megjelent.

Az évente megrendezésre kerülő protestáns cigánymissziós találkozót öt felekezet közösen szervezi. Ezen a rendezvényen egymás munkájába is bepillantást nyerünk, a baptista, evangélikus, metodista, református és pünkösdi missziók megélhetik az összetartozást és az egységet. Az öt felekezet közös kiadványokat is megjelentet: ilyen az évente négyszer megjelenő Tükör magazin, amely a felekezeti hetilapok mellékleteként kerül terjesztésre, valamint a második köteténél tartó Cigánymissziós Módszertani Füzetek szakmai sorozata.

Nevelés, oktatás

A cigánymissziós stratégia megfogalmazza, hogy az egyház célja hogy „nevelési és oktatási tevékenység által esélyt adjon a cigány gyerekek számára képességeik kibontakoztatására, és társadalmi integrációjukra.” Ezt szolgálják a kisgyerekkortól a diplomáig, kisgyermekek fejlesztésére és családgondozásra létrejött baba-mama köröktől, a játszóházakig, az általános iskolásoknak szóló délutáni tanodákon és a református szakképző iskolákon át az egyetemistáknak támogatást és közösséget nyújtó roma szakkollégiumokig terjedő szolgálatok. Fontos előrelépés a romológia beépülése a budapesti, debreceni és sárospataki református felsőoktatásba.

Baba-mama klubok

Az pályázati rendszerben vagy állami normatívából működő Biztos kezdet házak mellett több gyülekezet alapította meg azok kisebb testvérét, a baba-mama köröket. Ilyenek működnek például Kiskunhalason és a kecskeméti szegregátumban. Ezek a klubok a legkisebb gyermekek korai készségfejlesztésén túl a gyermekeken keresztül a mélyszegénységben élő családokkal való kapcsolattartás eszközei is. A közös főzések, a készségfejlesztő játékok és mindenekelőtt az önkéntesek és a munkatársak személyes jelenléte nemcsak az óvoda előtti időszakban előzi meg a gyermekek lemaradását a készségek fejlődésében, de a személyes kötődéseken keresztül sokszor reményt és egy új perspektívát is ad az anyukáknak.

Tanodák

A református tanodákban a délutáni közös tanulás és az ebben nyújtott segítség egyértelmű pozitív tanulmányi hatása mellett szintén közösségformáló erővel bír. A közös étkezés, a közös játékok és a közös programok itt is személyes kapcsolatokat formálnak önkéntesek/munkatársak és a diákok között. A tanodai munka sem tantárgy - hanem kapcsolatközpontú. A legtöbb önkéntes a közös tanuláson kívül is találkozik a gyerekekkel: elviszik őket moziba, kirándulni, több tanodának pedig saját nyári tábora is van.

A tanodák eddig kisebb részben (négy településen) uniós pénzekből, nagyobb részben (összesen nyolc helyen) a HEKS (Svájci Protestáns egyházak Segélyszervezete) támogatásából valósultak meg. 2013-tól a svájci segélyszervezet hároméves országprogramjának kiemelt területe a magyarországi református gyülekezetek megerősítése a cigány gyermekek és fiatalok közötti szolgálatban. A svájciak leginkább már folyamatban levő kezdeményezések mögé álltak az uniós pályázatokhoz képest nagyságrendekkel kisebb, mindössze két-hárommilliós összegű, de a közösségek számára létfontosságú, kiszámítható anyagi háttérrel. Ennek során az elmúlt három évben tizenhárom olyan gyülekezet volt, ahol a HEKS támogatásával valamilyen roma gyermek- vagy ifjúságsegítő program jött létre. Ebből hét településen tanoda, egy további helyen (Vilmány) pedig egy Biztos Kezdet Házat és egy tanulást segítő intézményt integráló, összesen mintegy száz gyermekkel foglalkozó úgynevezett „Menedékház” működik. Két településen, Pátkán és Piliscsabán pedig az uniós támogatás megszűntével a civil tanodákat az egyház működtette HEKS-támogatással, ennek köszönhetően tudott a tanoda fennmaradni.

Ezekből a tapasztalatokból is merítve idén még több gyülekezet kezdett el szolgálatai kiterjesztésébe és tanoda indításába. Huszonkilenc református pályázóból tizenkettő nyert az uniós pályázaton. Ezek közül négy eddig is működött, nyolc pedig idén indul el: jellemzően olyan településeken, ahol már volt valamilyen egyházi szolgálat a helyi roma családok felé, és ahol a helyi cigányság és a gyülekezet között jó kapcsolat épült ki.

Szakképzés, felsőoktatás

Nem a gyülekezetek keretei között, de a cigánymissziós stratégia fontos elemeiként működnek a református oktatás olyan intézményei, mint a szakképző iskolák és a roma szakkollégiumok.

A református szakképző iskolák közül a sárospataki Vay Miklós Református Szakképző Iskola és Diákotthon a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara által kiválasztott legkiemelkedőbb szervezetek közé is bekerült, de a dunavecsei református kollégium iskolái is kiemelkedő példái az evangéliumi alapú integrált oktatásnak.

A felsőoktatásba bekerült roma és/vagy hátrányos helyzetű hallgatók számára két református cigány szakkollégiumot hoztunk létre. A debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium (WISZ) 2011 óta, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium (RefoRom) pedig 2016 óta működik. A roma szakkollégiumok a hallgatóknak nemcsak szállást és ösztöndíjat, de szakmai programokat, mentort, gyakornoki és önkéntes munkaprogramokat és hitéleti programokat is nyújtanak, szakmai konferenciákat szerveznek és közösséget, kapcsolatokat biztosítanak a jövő cigány értelmiségének.

A Magyarországi Református Egyház munkája tehát szerteágazó, hiszen evangéliumi küldetéséből következik, hogy hitét az élet minden területén képviselje. Cigánymissziós cselekvési tervének főbb területei – a gyülekezeti- és hitélet, oktatás, szeretetszolgálat, szemléletformálás és közösségfejlesztés, foglalkoztatás, életvezetés és szakmai segítség – egymással is kölcsönhatásban és átfedésben állnak, hiszen küldetése a teljes emberre, a teljes társadalomra, a teljes teremtésre vonatkozik.

Az egyház küldetése a cigányság felé nem újkeletű és nem az elmúlt évek közéleti diskurzusaiból fakad. Korszerű, szakmai alapokon álló társadalmi szerepvállalása nemcsak a reformáció ötszáz éves, állandó megújulásra hívó hagyományából táplálkozik, hanem az ember teremtett voltából fakadó értékességébe és méltóságába vetett hitből is.

Molnár Illés