Hányféle cigány csoport él ma Magyarországon?

Kik a romungrók? Honnan érkeztek Magyarországra? Vannak-e szintók Magyarországon és kik is azok a vendek? Őszintén a cigányokról című kötetből Szabóné Kármán Judit, romológus szavait idézzük.

Anyanyelvi besorolás szerint a hazai cigányság túlnyomó többségét a magyar anyanyelvű romungrók, azaz a „magyar cigányok” alkotják, a kétnyelvű cigányok csoportjába pedig az oláh és a beás cigányok tartoznak, de kevés szinto, vend és román cigány is él Magyarországon. A romungrók ősei, a kárpáti cigányok elsőként érkeztek a történelmi Magyarország területére a 14. és a 17. század között, egy elhúzódó, folyamatos betelepülés során. Az asszimilációs kényszer következtében nyelvüket és hagyományaik jelentős részét elveszítették az évszázadok során, mára csupán néhány kárpáti nyelvet beszélő közösség, „nyelvsziget” maradt meg Nógrádban, Pomázon, Csobánkán és Versenden. Igen kis számban élnek még hazánkban a kárpáti cigány nyelvjárásait beszélő szinto („német”) és vend („szlovén, horvát”) cigányok – többnyire a Dunántúlon és néhányan Heves, Nógrád, Pest megyében. Jellemző hagyományos foglalkozásuk a köszörülés, némelyikük vándor körhintás, és közülük kerülnek ki a hárfán játszó cigány muzsikusok is. A kevés vend cigány főképp Somogy és Zala megyében telepedett le. A romungrók három fő csoportja foglalkozás szerint különül el: az „úri réteget” alkotó muzsikus cigányok, a régiséggel, ékszerrel, használt cikkel kereskedők, valamint a vályogvető, kosárfonó, alkalmi munkások szegény rétege.

Forrás: Naszádi Kriszta  Őszintén a cigányokról (Szabóné Kármán Judit romológussal beszélget Naszádi Kriszta), Harmat Kiadó, Bp., 2012.

Fotó: www.flickr.com /  BREGA VITALIE