Ki cigány és ki gázsó?

Kit tekinthetünk egy adott népcsoportba tartozónak  ̶  esetünkben cigánynak vagy romának?

 A kérdést két oldalról lehet megközelíteni:

1. Aki magát a népcsoportba tartozónak  ̶  itt romának vagy cigánynak vallja. Egyes szakemberek csak ezt a meghatározást fogadják el, a „ki a magyar?  ̶  az, aki annak vallja magát” analógiájára.

2. Akit a környezete a népcsoportba tartozónak tekint.  További bontásban ez a környezet lehet a többségi társadalom vagy az adott népcsoportba tartozók.

Mindez szőrszálhasogatásnak tűnik? Ez a szőrszál a cigányság esetében inkább gerenda, mert azt, hogy valaki cigánynak vallja-e magát, és hogy a környezete miként tekint rá, rengeteg tényező befolyásolja, például az előítéletesség, vagy hogy előnye vagy hátránya származik-e belőle az egyénnek. A környezet a társadalmi státusz alapján is ítél, tehát egy szegénységben, rossz körülmények között élő embert inkább mond cigánynak (még akkor is, ha nem az), mint egy egyetemi tanárt (így tűnnek el az értelmiségi romák). „Gázsó”-nak (egyes nyelvváltozatokban „gádzsó”) nevezi az oláhcigány nyelv az idegent, a nem közülük valót, tehát mindenki gázsó, aki nem cigány.