Milyen húsvéti szokások élnek a cigány közösségekben?

A cigányság vallásosságát, szokásait általában a környezet tradíciói alakítják. Az esztendő ünnepei­nek megtartása egyben a közösség összetartozás-tudatának és a családi kapcsolatoknak az erősítését is szolgálja. A cigányság számára Krisztus halálának és feltámadásának ünnepe hasonlóan nagy jelentőségű, mint a karácsony.

A magyarországi cigány közösségek hagyományában megtaláljuk a húsvéti nagyböjtöt (noha manapság vidéken már sok cigány család azt mondja, a nagy szegénységben nincs sok nap, amikor ne böjtölnének, s örülnek, ha főzni tudnak a családjuknak – tehát nem mindenhol ragaszkodnak mereven a szigorú böjt hagyományához.) A roma származású néprajzos, Rézműves Melinda, a piliscsabai cigány szegkovácsok közösségével is foglalkozott, ahol például húsvétkor egyhetes dologszünetet tartottak. Nagycsütörtökön hajnaltól reggel nyolc óráig dolgoztak, akkor pedig lemosták a szerszámaikat, megmosdottak, így vette kezdetét számukra a húsvéti időszak. Nagypénteken és nagyszombaton szigorú böjtöt tartottak, aki éhes volt, csak ruszlit ehetett, és csupán a szombati esti mise után ültek a tyúkhússal, sonkával, sült hússal és kaláccsal megrakott asztalhoz.

A cigány húsvét főként a gasztronómia terén különbözik a magyarok húsvéti szokásaitól, de természetesen vannak átfedések is az ünnepi asztal felhozatalában. Magyarországon a katolikus vidékeken a cigányok kosárban viszik szentelni a sonkát, kolbászt, tojást és olykor sárgatúrót, töltött tyúkot. A görög katolikus többségű Hodászon a kutatások azt mutatják, hogy a cigányok tartották fent a húsvéti pászkaszentelés hagyományát. A cigány családok már jóval húsvét előtt azon igyekeztek, arra gyűjtöttek, hogy az ünnepi ételekhez szükséges húst, lisztet, tojást megvásárolhassák, és legyen pénzük húsvéti pászkát süttetni a helybéli parasztasszonyokkal.

A cigány családokban szombaton korán hozzákezdenek a hagyományos húsvéti ételek főzéséhez, sütéséhez: savanyított káposztalevélbe töltött káposztás húst, füstölt sonkát, sült húst, rántott húst, pörköltet, tyúkhúslevest készítenek. A magyarországi cigány közösségekben a káposzta, akár töltött, akár paradicsomos formájában, mindenütt fellelhető az ünnepi asztalon is – sokfelé libabegyébe kolbászhúst töltenek, azt füstölik fel és főzik meg a húsvéti festett tojások mellé.

A húsvéti ünnepkör szokásai közül ugyancsak jelentőségteljes a locsolóvárás és általában a vendégvárás. Pénzt és időt nem sajnálnak az ünneplésre, összejön a rokonság és sokfelé az ismerősök is eljárnak húsvétot köszönteni. Faluhelyen, ha már jó idő van, általában az udvaron terítenek. A vasárnap délelőtt az érkező vendégeket étellel, itallal várják, a lányok húsvéti tojást festenek. Húsvét hétfőn ugyancsak megterített asztallal várják a locsolkodókat. A húsvéti szokások között fellelhetők azonban jellegzetesen cigány motívumok is, például a szerencse biztosításának rítusai, amelyek általában is megtalálhatók a cigányok tárgyi és szellemi kultúrájában. A Rézműves Melinda által leírt piliscsabai szegkovácsok közösségében például a húsvéti köszöntőkben is kiemelten fontos szerepet kap a szerencse biztosítása: „Érjük meg a húsvétot erőben, szerencsével, sok pénzzel, szép menyecskékkel!”, vagy „Egészségesek és szerencsések legyetek!” Máshol pedig a locsolóvers tartalmazza a szerencsekívánságot: „Zöld rétet jártam,/ Sok virágot láttam,/ Itt is van egy virágocska,/ Legyen szerencsés e lányka!”

A cigányoknál a köszöntők kiemelt szerepet töltenek be mind a húsvéti, mind a karácsonyi ünnepkörben. Ekkor a köszöntés kötelező, és általában szerencsekívánságot tartalmaz, viszont a szövegek alkalmazkodnak az illető ünnep jellegéhez. Általában a férfiak mondják a köszöntőt, és minél szebb köszöntőt mond valaki, annál nagyobb lesz a tekintélye a közösségben. A húsvéti ünneplés kötelező része a zene és a tánc is (kivéve az olyan neoprotestáns egyházakhoz csatlakozott cigány közösségekben, ahol nem elfogadott a tánc). A piliscsabai szegkovácsoknál például szombaton este, a templomi szertartás után elkezdődik a húsvéti mulatság, ami két-három napig is eltart.
Baxtali Patradyi te del o Del! Adjon az Isten szerencsés húsvétot!

Sárga túró – a gyerekek kedvence

Hozzávalók: 2 liter tej, 20 egész tojás, 10 evőkanál cukor, 5 dkg mazsola, 2 csomag vaníliás cukor, csipet só (továbbá géz vagy konyharuha).
A tejet felmelegítik, beleteszik a sót, a cukrot, a mazsolát és a vaníliás cukrot. A tojásokat egy tálban éppen csak annyira keverik össze, hogy a sárgájuk kifakadjon, majd hozzáöntik a tejhez, és nagyon lassú tűzön, óvatosan kevergetve, hogy szép mozaikos legyen, addig főzik, amíg a tejsavó kicsapódik a tetején, és túró lesz belőle. Néhány percig állni hagyják a tűzhelyen. Ekkor beleszedik a szűrőbe fektetett gézdarabba vagy konyharuhába, és pár órára hűvös helyre akasztva kicsepegtetik belőle a tejsavót. Ha lecsepegett, hűtőbe teszik.  Tálaláskor szeletekre vágva kerül a főtt sonka, kolbász és a kalács mellé.

Savanyú hagyma tyúkkal (shukli purum khajnjasa)
Pest megyei oláh cigányok receptje

Az előkészített, húsrészenként darabolt tyúkot - előzőleg már félpuhára főzött - füstölt hússal megfőzik. Ha a hús megfőtt, kiszedik, viszont a főzőlébe raknak a hússal azonos mennyi­ségű, felszeletelt hagymát és pár szem borsot. Addig főzik, amíg a hagymáról lefő a lé, ekkor pirospaprikás, ecetes, cukros rántással berántják, kiforralják. A kétféle húst a hagymával együtt tálalják.

Forrás: Kali Kinga:Cigány húsvét (www.europaiut.hu), www.sulinet.hu/oroksegtar

Képek: Kalányos Gyöngyi: Utolsó vacsora
Farkas Antal: Korondi baptista cigányok húsvéti istentiszteletén imádkozó asszony
Sárga túró - mindmegette.hu