A jövő az ő kezükben van

JövőKépZés – többféle értelmezésnek is teret ad ez a szó, mely a debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium, a budapesti RefoRom és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem közös rendezésében megvalósult konferencia címeként az intézményekben és a cívisvárosban folyó munkára utalt.

Lassan hét éve, hogy megalakult a Wáli István Református Cigány Szakkollégium, ez az idő pedig nagyon sok mindent magába foglalt: hallgatók ezrei szereztek diplomát Debrecenben, formálódott, épült-szépült a város, egyre több munkahelyet teremtve, a roma fiatalok előtt pedig folyamatosan újabb és újabb lehetőségek nyíltak meg. Legyen szó a felsőoktatásba bekerülő diákokról, vagy már végzettekről, a szakkollégiumokban folyó munka kiemelt fontosságú a hajdú-bihari megyeszékhelyen, a WISZ szerepe pedig még a többi intézmény között is egyedülálló, hiszen számos oktatási és szakmai alternatívát kínál.

„Mindannyiunk felelőssége, hogy jövőt álmodjunk magunknak, a jövőnk pedig attól függ, hogy milyen a képzésünk” – utalt köszöntőjében a konferencia címére Dr. Kustár Zoltán, a DRHE rektora és az esemény házigazdája az egyetem dísztermében. „A képzés a társadalom veteményeskertje, a cigány fiatalok képzése pedig bőven megéri, hogy belefektessünk.

Egymásra épülő, hosszú projektekről van szó, a konferencián részt vevők jelenléte pedig arra utal, hogy ezt Debrecenben megértették” – fogalmazott a rektor, kiemelve, hogy a Debrecen Református Hittudományi Egyetem nem csak mentori segítséget nyújt a WISZ hallgatóinak, de a leendő teológusok, lelkészek, kántorok és vallástanárok is három és fél éven keresztül, kötelezően hallgatnak romológia-tantárgyakat az intézmény falai között, jelentősen érzékenyítve ezzel a társadalmat.

Farkas Anikó a Magyarországi Református Egyház nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit: rövid igei gondolatainak alapját Pál apostol Filippibeliekhez írott levelének első része adta, majd bemutatta az MRE 2013-ban megfogalmazott cigánymissziós stratégiáját.

A református szakkollégiumok fenntartói képviselője aláhúzta a Wáli István Református Cigány Szakkollégium és a Budapesti Református Cigány Szakkollégium fontosságát a stratégiában, melyek az elmúlt évek során roma és hátrányos helyzetű hallgatók tucatjait segítették diplomaszerzéshez – egyúttal ahhoz, hogy a tenni akarás ékes példái legyenek társadalmunkban. Ilyen volt például Lakatos Zsuzsanna WISZ-alumni, aki konferálási feladatokat látott el a konferencián, vagy lesznek azok a hallgatók, akik énekkel köszöntötték a megjelenteket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről Sztojka Attila, a Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője tisztelte meg jelenlétével a konferenciát – előadásában felvázolta az Európában egyedülálló felzárkóztatási terv elmúlt években elért eredményeit, illetve a jövőbeli célokat.

Sztojka Attila úgy fogalmazott, hogy „most már lehetséges kitörni az ördögi körből, amit a szegénység, az iskolázatlanság és a kirekesztettség jelent, így pedig a romák a társadalom teljes értékű, középosztálybeli tagjai lehetnek”, hozzátéve, hogy a szakkollégiumok a minisztérium csúcsprojektjei, amely „félelmetes és történelmi lehetőséget jelent” a jelen Magyarországán.

Ahogyan arra az esemény címe is utalt, a konferencia szerves részét képezték azok a referátumok, melyek a tehetséggondozás elemeit, illetve a közeljövő Debrecenjét festették elénk. Flórika András, DMJV Polgámesteri Hivatalának oktatási és vállalati kapcsolati referense az Új Főnix Terv megvalósításáról beszélt, kitérve a kulturális, infrastrukturális és munkaerőpiaci változásokra, melyek a szakkollégisták jövőbeli elhelyezkedését is nagyban megkönnyítik a városban.

Prof. Dr. Pusztai Gabriella egyetemi tanár, a DE Neveléstudományok Intézete Pedagógia Tanszékének munkatársa a hátrányos helyzetű fiatalok motivációjáról és útjáról értekezett, a református egyház szerepét hangsúlyozva felzárkóztatásuk terén. Dr. Péter-Szarka Szilvia, a DE Pszichológia Intézetének adjunktusa a hátrányos helyzet és tehetség kapcsolatát boncolgatta, kitérve a többszörös intelligencia elméletére, a szociokulturális hátrány tényezőire, a helyes énképre, a tanult tehetetlenségre, valamint a pozitív jövőkép motivációira.

Hamvas László úgy fogalmazott, hogy „a jövőkép összetett fogalom, sokkal több a ’mi leszek, ha nagy leszek?’-nél” – a Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Doktori Képzésének résztevője a jövőkép indikátorairól, a kudarckerülésről, külső ösztönzőkről, valamint a településtípusok szerepéről tartotta meg előadását.

A magyarországi cigányság egyik legnagyobb ismerője, Szabóné Dr. Kármán Judit a Debreceni Református Hittudományi Egytemen alig több, mint két évvel ezelőtt indult romológia-képzésről beszélt a résztvevőknek. A kurzus az első félévben szabadon választható, a következő szemesztertől kötelező tárgyként szerepelt a tanrendben, azon egyszerű oknál fogva, hogy „nem élhetünk úgy, hogy nem ismerjük a cigányokat” – fogalmazott az egyetemi oktató.

A képzésben a hallgatók többek között cigánypasztorációs és pedagógiai tárgyakat vehetnek fel, tanulmányaik alatt pedig folyamatosan kutatásban vesznek részt, ahol előítéletességük változásait mérik – így jutott el valaki másfél év alatt a romáktól való tartózkodástól addig, hogy férjével együtt cigánymisszióhoz kérjen segítséget.

Mivel a konferencia szervezésében a budapesti RefoRom is részt vett, Káli-Horváth Kálmán igazgató itt osztotta meg először nyilvánosság előtt a hamarosan elkészülő „Habiszti – Cigány társasjáték” fejlesztésének kulisszatitkait – a képzőművész-irodalmár előbb egyik hallgatója, Rostás Gusztáv segítségével, egy papírszínházzal mutatta be a cigányság eredettörténetét humoros formában.

Nem kevésbé volt megmosolyogtató a társasjáték szemléltetésére szolgáló kreatív videó sem – a Cigánymisszió természetesen elsőként fogja bemutatni a cigány kultúra ismeretét, a stratégiai érzéket és a szerencsefaktort előtérbe helyező játékot.

Az előadások zárásaként Mózes Áron, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatója az intézmény rövid bemutatója után ismertette a WISZ EFOP 1.3.7-pályázat részleteit, kitérve a szakkollégiumban folyó szakmai és hitéleti munkára – a hallgatók eredményei és az intézmény elismertségének elmúlt években történő növekedése mindenképp bíztató jel a jövőre nézve.

A konferenciát két workshop zárta, melyek közül a résztvevők érdeklődésük szerint választhattak: Cigánymissziós mozgalmak a Kápát-medencében, illetve a Roma lányok korai iskolai lemorzsolódásának megelőzése. Előbbin Nyeső Ágnes a magyarországi referens, a felvidéki református cigánymisszió munkatársai, valamint Taracközi Gerzson, a kárpátaljai közösségek korábbi irányítója osztották meg egymással és az érdeklődőkkel gondolataikat.

A másik műhelyben Oláhné Balogh Tímea, az álmosdi Roma Láng egyesület elnöke beszélgetett a WISZ hallgatóival, megfogalmazva, hogy a kultúrában, anyagi téren és a társadalomban tapasztalt jelenségek jelentik a legnagyobb hátráltató tényezőt a fiatal lányok iskolaelhagyásában.

A nagyszámú érdeklődő, a szakkollégisták figyelme, illetve az előadók szakértelme alapján kijelenthető, hogy a JövőKépZés konferencia elérte a célját: mindannyian többet tudtunk meg a hallgatókról, hátterükről, az őket körülvevő környezetről, valamint kilátásaikról – kérjük Isten segítségét, hogy adjon erőt a közös munka folytatásához!

Dezső Attila
Fotó: Vargosz