Egyházak felelőssége a cigány közösségekért

Az Európai Egyházak Migrációs Bizottsága (CCME) a Magyarországi Református Egyházzal együttműködve konzultációt szervez Budapesten az egyházak felelősségéről és együttműködéséről a cigányság társadalmi integrációja kapcsán.

“Igazságot a romák és szintik számára: kihívás az egyházaknak” címmel kerül sor Budapesten arra az európai egyházi konzultációjára, amelyet a CCME hív össze március 9 és 11. között. A mintegy harminc fős nemzetközi eseményre a zsinati székházban kerül sor az országos cigánymisszió szakmai koordinálásában.

A kezdeményezést az a felismerés ösztönözte, hogy romák és szintik azok közé a csoportok közé tartoznak, amelyeket leginkább sújt a rasszizmus, idegengyűlölet, diszkrimináció, valamint a társadalmi és kulturális kirekesztés valamennyi formája. A romák kisebbségként élnek szinte mindegyik európai országban, a szintik is számos ország polgárai. Számos egyház észlelte már a romák, szintik és más csoportok egyre erősödő diszkriminációját az évek során, és ismerte fel saját felelősségét is a kirekesztésben. A CCME már 2001-ben szervezett egy ökumenikus konferenciát Pozsonyban, ahol ajánlásokat fogalmaztak meg a romák egyházi és társadalmi integrációjának előmozdítására. A záródokumentum részletezte azokat a területeket, ahol az egyházak aktív közreműködésére lenne szükség a cigány közösségek támogatásában és befogadó közösségek létrehozásában.

Az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) 2003. évi nagygyűlésén Trondheimban néhány észak-európai egyház feladataként ismerte fel, hogy a “healing of memories” (az emlékek gyógyulása) és az emberi jogi gyakorlat területén kiemelt figyelmet szenteljen szolgálatában a roma kisebbségnek. Ez a megbékélés felé pozitív lépés egyben bűnvallásként is értelmezhető.

Egy évtizeddel később 2013-ban Frankfurtban a Lutheránus Világszövetség és a CCME európai tagegyházainak képviselői a romák társadalmi integrációjáról tanácskoztak. A résztvevők arra a közös megállapodásra jutottak, hogy az egyházaknak meg kell teremteniük a romákkal való személyes találkozás tereit, hogy lehetővé tegyék az élettörténeteik, kultúrájuk és hitük megosztását másokkal. Észlelték továbbá a folyamatos felelősségüket abban, hogy felszólaljanak a roma származású embereket érintő ellenszenvvel és elutasítással szemben.

Az egyházak különböző szinteken foglalkoznak a romák társadalmi befogadásával kapcsolatban felmerülő szociális és diakóniai kihívásokkal. Azonban a roma és szinti emberek Isten háztartásának tagjaiként az egyházakban továbbra sem láthatóak igazán, és a rájuk irányuló figyelem még mindig marginális. Ebben a helyzetben döntött úgy a szervezet nagygyűlése 2017-ben, hogy a CCME-nek foglalkoznia kell a romákat sújtó diszkrimináció problémájával, különös tekintettel az egyházak szerepére és felelősségére.

A konferencia célja a decemberben Budapesten ülésező előkészítő bizottság megfogalmazása szerint, hogy „lehetőséget biztosításunk a romák és szintik számára, hogy az egyházakkal szembeni elvárásaikat megfogalmazhassák a társadalmi befogadás (inklúzió) előmozdítása érdekében; számot adjunk az egyházak szerepéről a romák/szintik elleni diszkrimináció legitimációjában és gyakorlatában; eszmecserét folytassunk az egyházak jó gyakorlatairól, kiértékeljük és elismerjük az egyházak esetleges diszkriminatív gyakorlatát és a romákkal és szintikkel való megbékélés előmozdítására tett lépéseit az egyháztörténelem során; átgondoljuk a következő lépéseket, amivel a romák/szintik jelenlétét láthatóbbá tehetjük, és a róluk szóló pozitív narratívát támogathatjuk - az egyházakban és a társadalomban egyaránt”.

A konferenciára mintegy 25 nemzetközi résztvevőt várnak a szervezők, akikkel szemben elvárás, hogy a konferencia által felvetett témákkal foglalkozzanak munkájuk során most vagy a jövőben, egyházi kontextusban. A cigányság képviselete elsődleges szempont a résztvevők kiválasztásában.

Éppen ezért a résztvevők kiválasztása a nemek, régiók, korosztályok és felekezetek szerinti egyensúly, valamint a romák és szintik megfelelő képviseletének figyelembevételével történik meg. A jelölésnél kiemelt szempont, hogy a konferencia a résztvevők számára releváns legyen, ezért különös figyelmet kell fordítani a formanyomtatvány kitöltésénél a motiváció leírására.

A módszertan az európai egyházak jó gyakorlatainak megismerésén alapul. A Magyarországi Református Egyház tapasztalataira különös figyelmet fordítanak a szervezők. A program részeként teológiai reflexiók és beszámolók hangzanak el az egyházak aktív kezdeményezéseiről és tapasztalatairól, Budapesten és környékén működő programokat és intézményeket is felkeresnek a résztvevők, és az angol nyelvű konzultáció lehetőséget biztosít a jövőbeli együttműködésről folytatott eszmecserére is.

A konferencia programja:

• 14:00 Megnyitó: A Magyarországi Református Egyház és az Európai Egyházak Migrációs Bizottsága (CCME) köszöntője 
• 15:00-16:30 Teológiai főelőadás
• 16:30-17:00 Tea/kávé szünet
• 17:00-18:30 Egyház és cigányellenesség - magyar és német esettanulmány
• 18:30 Vacsora

Szociális/kultúrális est

• 09:00-09:30 Áhítat
• 09:30-11:00 Fórum - szakértői szemszög/jó gyakorlat/élettapasztalatok különböző országokból és felekezetekből (protestáns, ortodox, pünkösdi)
• 11:00-11:30 Tea/kávé szünet
• 11:30-12:00 Csoportos megbeszélések (3 kisebb csoport fókuszálása különböző tematikai területekre, a délelőtti előadók vezetésével)
• 12:30-13:00 Összegzés - visszajelzések a csoportoktól
• 13:00-14:00 Ebéd
• 14:00-18:00 Esettanulmány - projektlátogatás, pl.: Roma Szakkollégium és inkluzív iskola projekt
• 19:00 Vacsora

Szervezőcsoport találkozása

• 09:00-09:30 Áhítat
• 09:30-11:00 Tematikus csoportok/jövőbeli tervek
• 11:00-11:30 Tea/kávé szünet
• 11:30-12:00 Csoport visszajelzések bemutatása és összegzés
• 12:00-12:30 Összefoglalás/kiértékelés
• 12:45 Ebéd

Bővebb információt és gyakorlati tudnivalókat az angol nyelvű meghívó, program, jelentkezési lap tartalmaz.  

A konferenciáról szóló tájékoztatást Kiss Csenge Zsófia fordította.

Külügyi Iroda

Forrás: www.ccme.eu

Fotók: Molnár Emese, Vargosz